2007. november 20., kedd

2003. június

1.
Marci ma 100 napos
. Eddig bevált, nem váltjuk le. :DDDDD

2.
Múlt héten csütörtökön ment Hanna oszt.kirándulásra, emiatt hajnali 5-kor kellett kelni. Buddy felébredt a vekkerre, én pedig Buddy iszonyatos káromkodására: az történt, hogy az éjjeli vihar a kertünk közepén álló barackfát szinte kettétörte és hajszál híján nem a kocsira zuhant a fa. Tomi is felébredt, el kezdett sírni, hogy szegény fa, meg a madáretetője is ott volt (kiderült később, hogy nem lett baja)..szóval ideg a köbön. Bebumliztunk a Népstadionhoz, Hannáék elmennek, mi meg beugrottunk a Tesco-ba vásárolni. Nagy sátor akciók voltak, ezért vettünk a srácoknak a kertbe egyet. Hazajöttünk, a fiúk egész nap a fát fűrészelték, aprították, aztán felállítottuk a sátrat. Tomi onnantól kezdve ki sem jött a sátorból, kint is aludt. Azt hittem, hogy félni fog, de nem, teljesen be van azóta is zsongva..(Már 3x kint aludt)
Pénteken megint a Stadionhoz, jönnek Hannusék haza. A busz egyszerű 40 percet késett, addig ott szobroztunk, a lábam majd' leszakadt. Végre beérnek, beszuszakoljuk a kocsiba, hazafelé még kaját kéne venni a 7végére, megint Tesco. Bevásárolunk, beállunk a pénztárba, ahol egy olyan csaj ült, aki eddig nem is látott pénztárat. Szépen, lassan dolgozott, elvégre péntek délután már ráér mindenki. Átvágott egy szolid 3000 Ft-tal.. irány a vevőszolgálat, hogy adják vissza a pénzt. Ott újabb 40 perc sorban állás. Én eközben már kimentem a kocsiba, szoptatni és lábat feltenni. Végre végzünk (persze közben anyós telefonált:"Hol vagytok, és mit csináltok??"..ez is jót tett a hangulatunknak) Irány haza, mennénk a Hungária krt-on, ahol útlezárás, mert a nemmondomki milyen fradisták randalíroztak. Hátraarc, 5 km-es kerülő úton értük el az M5-öst.
Kb. nagyjából ennyi. A hétvége úgy-ahogy nyugodalmasan telt el.

Vasárnap Marci megfordult, de nem szereti. Pedig csinálja. És mégis, vagy csakazértis.
Ma reggelre Jancsinak kifakadt a jobb füle.. minden előzmény nélkül.

11.
Balatonon voltunk a hétvégén, a srácok nagy örömére
. Tominak tuti jó fogyókúra, szinte csak WC-re jött ki, alig kajált, mert mindig rohant a vízbe.

Holnap megyünk a Budaiba Hannussal, vérvételre. Jövő hét szerdán műtik. Nagy az izgalom. Az évzáróról is lemarad, amit nem nagyon bánok, sosem szerettem ott ácsorogni..
Szenvedek a melegtől, szerintem nem vagyok ezzel egyedül, szeretnék már egy jót aludni, de most lehetetlennek tűnik, áll a levegő. Marci alá sem rakok pelust, olyan kövér, csak bepállna a feneke. Nagyon élvezi, hogy szellőznek a hurkái.
A minap is ijesztgetett a vihar, feketedett az ég, dörgött-villámlott, de semmi eső, semmi lehűlés.
Bár, az az este nagyon romantikusan telt el: nem volt áram, vhova becsapott a villám és H húgom fiúja meg Buddy egy rögtönzött koncertet adtak nekünk gyertyafényben. Olyan jó volt, a fiú furulyázott, B. gitározott és tökre olyan volt, mintha évek óta összeszokott csapat lennének. Mi meg kornyikálunk, régi LGT számokat, Republikot, Omegát, Demjén Rózsit, és a legszebb az Albinoni: Adaggio-ja. Jajj, imádtam!!

Nincsenek megjegyzések: