Még egy jogsi

 Tegnap Kari átment a forgalmi vizsgán, úgyhogy friss full jogsi tulajdonos. 🎉

Kb €1500-jába került cakk-pakk és egy évbe.. csak a forgalmi vizsgára fél évet várt. (Marci is várólistán van december óta, jelenleg a várható vizsga időpontja június közepe..wtf) 

A lényeg, hogy megvan, nagyon örülünk neki. 

Kedden utaznak Madridba 5 napra, (nyertem egy repjegyet még decemberben és inkább neki adtam)  így sokkal nyugodtabb nyaralásuk lesz, az tuti. 

Marci 21

Jól sikerült a hétvége, szombaton tartottuk meg Marci szülinapját, epres, pisztácia mousse tortát csináltam neki. Ezt kért még régebben, úgyhogy 4 év (atyaég, a covix 4 éve kezdődött.. akkor volt időm ui tortákkal kísérletezni) után újra meg csináltam. (Tuti, hogy jobb lett, mert most őszibarackos tátrateából csináltam szirupot, azzal kentem be a tortalapokat. Haha)

Alan meg lesütötte a 40 db rántott husit, amit szintén kért a szülinapos. (És hihetetlen, de vacsi után csak egy kis krumplipüré maradt ám meg..)

Annyira szép idő lett, hogy a tortázást követően random kivonultunk a ház elé kicsit iddogálni, napozni, a fiúk tüzet raktak, majd rágyújtottak egy-egy szivarra. 

Beszélgettünk, hülyéskedtünk, aztán ahogy a nap lement jó hideg lett, be is vonultunk a jó meleg házba. Biliárdoztunk, kártyáztunk.. jó kis napunk volt.

Február 21, szerda:

Marci szerdán lett 21 éves. (Nem tudom, hogy hova rohan az idő, de ez tényleg tökre nem ér.. )

Aznap is ugyanúgy ment reggel az egyetemre, a legelső vonattal a 6.20-sal (ezzel 8-ra van Dublinban) és a szokásos esti, utolsóval jött haza, ami 7-kor indul Dublinból és ha nem késik (mindig késik 10-15-20 percet) 8.15-re van itthon. 

Ugyan ma ünnepeljük meg családilag, de Alan legyártott neki olyan kókuszgolyókat, 21-et, aminek a közepébe marcipángolyók voltak plusz rakott bolognait csinált neki, amit imád. 

Este nem sokkal nyolc előtt, ír a gyerek, hogy lerobbant a mozdony, állnak a semmi közepén, Monasterevin és Portarlington között. Majd ír, ha megtud valamit. 

Kilenckor írt, hogy majd jön egy vonat Dublinból, Galway felé megy, de elviszi őket Portarlingtonig. Oda meg majd küldenek egy új vonatot Dublinból és azzal jönnek haza. (Az eredeti vonatuknak Cork a végállomása) 

Én tíz előtt elmentem aludni, Alan meg várt Marcira. (És közben folyamatosan üziztek egymásnak) 

Éjfél előtt felébredtem, kinéztem az ablakon, láttam, hogy nincs itthon a kocsi.. gondoltam, akkor most ment ki pont az állomásra Alan. Elmentem inni/pisilni, kicsit olvastam, eltelt jó fél óra, sehol senki.. ráírok Alanra, hogy mi van.. nem sokkal később ír, hogy most ért Portarlingtonba, szedi össze Marcit. (70 km tőlünk)

Fél kettőre értek haza. Értelemszerűen a másnapot Marci inkább kihagyta és nem ment egyetemre.

Másnap mesélték el a full sztorit: az a galwayi vonat megállt mellettük a puszta közepén, és a mozgássérült rámpákon átterelték őket, a 200-300 embert, és Portarlingtonban kitették őket az állomáson. De ugye az állomás (ami amúgy csak tényleg egy vasúti csomópont, nincs semmi) bezár estére, a helyi Paddynak lejárt a munkaideje, úgyhogy konkrétan az utcára terelték őket. A szakadó esőben. Álltak a parkolóban/buszmegállóban. Na, ekkor indult el Alan a gyerekért.

A mentesítő vonat meg sehol sem volt még ekkor sem.

Viccelődünk is, hogy milyen rendes az Irish Rail, hogy ilyen emlékezetes 21. szülinapot csinált Marcinak. 

(Bár semmi jelentősége nincs a 21. életévnek, annyira amerika majmolás van, hogy ez egy nagy ünnep, minden szülő plusz a fiatalok is nagy feneket kerítenek neki.. itt is 18 éves kortól lehet legálisan inni, dohányozni, onnantól szavazhat, házasodhat.. szerintem akkor már, az, hogy 20 éves lesz, -ami egy ugye kerek szám, egy új szakasz az ember életében: a húszas éveinek a kezdete- nagyobb esemény. De itt annyira nem, hogy a szülinapi kártyák is úgy vannak, hogy 18 éves korig minden év, aztán a 21 és utána a kerek szülinapok.) 

Ez az aktuális vasúthálózat az országban: 

És érdekességként az 1906-os.. elképesztően sok vasúti járat volt, milyen jó lenne, ha ezek most is elérhetőek lennének, a tömegközlekedés egy szinte nem létező fogalom vidéken. 

Ma buli, telt ház lesz, majd mesélek, hogy mi volt. :) 

A hetünk

 .. izgin indult. 

Hétfőn hajnalban, mikor felkeltem, éreztem, hogy nem megy a fűtés. Úgy van beállítva, hogy az ébredésünk körül már melegek legyenek a radiátorok. 

Olajat 10 nappal korábban rendeltünk, és a múlt héten azt mondták, hogy sajnos nagy az igény, úgyhogy hétfőn, a rendeléstől számítva 10 nappal később szállítják ki, a szomszédos városból.

Visszább vettük a fűtést, és úgy számoltuk, hogy elég lesz. Nem lett. 

Ebben az egészben az a legbosszantóbb, hogy így levegőt szív a rendszer és nem lehet csak úgy újra indítani, ha lesz is olajunk. 

Alan utána ment, hogy hogyan kell a kazánt pontosan légteleníteni (kb 10 éve volt utoljára ilyen és akkor a dopiékra kellett várnunk: 3 rohadt napig), majd az olajszállító is megerősítette, hogy bizony úgy kell.

Van egy csavar, azt teljesen ki kell csavarni, miután elindította a rendszert, akkor beindul a pumpa, és a légdugó is elindul. De mivel nem kap a kazán üzemanyagot, 10-15 mp után letiltja a rendszert. Addig a csavar helyén fröcsög a kerozin/levegő keverék.. Csavart vissza, újra indítani, majd csavart ki és várni, hogy megint letiltson. Így a légbuborék kb 6-7 centit mozdul előre.. a 15-20 méteres csőben, hiszen a tartály és a kazán között az egész kertnyi a távolság, plusz szintkülönbség, mert a cső a földben van, a kazán meg ugye a ház mellett. 

Na a lényeg, hogy csóri Alan, az esti sötétben, fejlámpával, a hidegben légtelenített 2 (!!) órán át és mikor már majdnem kész lett, a szétfagyott olajos ujjaiból kicsúszott a csavar (ugyan hordott gumikesztyűt, de az egy idő után szétmállott az olajtól) és a kazán alá beesett azon a lyukon, ahol feljön a talajból a cső.. kivenni nem tudta, nem fért hozzá, az elemlámpával látta, de nem érte el semmivel. 

Itt jött be, hogy akkor nem lesz fűtésünk, másnapig tutira, mert akkor talán a helyi barkácsboltban tud venni pótcsavart. (Mert ez spéci, próbált odatenni másikat, de nem volt jó semmi, ami neki van itthon) 

Kari is épp itthon volt (másnap vittük vezetni), úgyhogy felajánlotta, hogy neki kisebb kezei vannak, hátha.. közösen kifeküdtünk a kazán mellé és végül Jancsit kellett befognunk, akinek ultra vékony kezei vannak, meg egy érfogó csipeszt, de sikerült.. és konkrétan az az újraindítás volt az utolsó, mert tényleg sikerült eddigre lelégteleníteni a rendszert. 

Két nappal később viszont sajnos Alan lebetegedett, megfázott odakint. Talán ma reggel már nem volt olyan vacakul.

Benit végül Nizza/Monaco-ba viszik el a tesói a 18. szülinapjára. Erről, mmint hogy hova mennek, nem akar tudni Beni, azt szeretné, hogy a reptérig ez meglepi legyen neki. 

És konkrétan így realizáltuk, hogy akkor 4 napig csak a mienk lesz a ház 🥳🥳

A gyereknek most volt a midterm, kicsit ő is megfázott, az egyik haverjáéknál a “pajtában” lógtak órákon át, az meg nem a legmelegebb helyiség. 

De kikúráltuk őt is, ma Tomival megy színházba Limerickben. Ilyen jó fejek a nagyok, hogy full segítik a kis sz@ost a felvételiben. 

Mi meg vendégeket várunk délutánra, meglátjuk, hogy sikerül. 😅

 

Új illatok

 Imádom a parfümöket. 

Szerintem sosem lesz olyan, hogy ne tudnék valami új illatot venni magamnak. 

Vannak illatok, amikből pl már “kiöregedtem” és van olyan, amit sosem tudok megunni és muszáj, hogy legyen belőle.

Tavaly ősszel, mikor Z-ék itt voltak, kérdeztem I-t, hogy milyen illata van, mert nagyon intenzív, különleges volt. Z mondta, hogy “dubajos” .. de ez nem sokat segített. :) 

Minap találtam rá az ír “dubajos” -azaz arab parfümök - weboldalra (a bolt persze Dublinban van) és úgy döntöttem, hogy vakon veszek innen.. max eladom, ha nem tetszik. 

Nyárra keresek vmi újat, és a lattafa-ról sok jót hallottam, úgyhogy abból a brandból választottam egy kókuszos-vaníliás-pina coladás illatot. 

Ma megérkezett, itt ülök az új illatomban és tökre örülök, mert olyan, amilyennek elképzeltem. :)

A rendelés mellé 2 ingyenes mintát is kérhettem: egy füstös, dögös arab illatot választottam és egy virágos, könnyűt. Azok is nagyon szuperek, tetszenek. 

Úgyhogy ez a mai “happy moment”-em. 

Könyvek meg a “metime”

 Én a könyvekben is nagyon bírom a sorozatokat, és az idei évben illetve a tavaly évvégén sikerült beszereznem 3-at is a kedvenceimből, illetve a Frei könyvet is ha ideveszem, akkor 4-et. 

A Freit még karácsony alatt befejeztük mindketten Alannel, illetve azóta Marci is kiolvasta. (mindhármunknak tetszett.)

Tegnap fejeztem be a legújabb Ken Follett “katedrális” vagy “kingsbridge” könyvét, összességében nagyon tetszett, habár a vége “a béke” kicsit olyan “szorít a határidő, essünk túl rajta” érzete volt. 

Miközben zajlottak az események, 1700-as évek végén/1800-as évek elején, az egyik szereplőnőről írta, hogy mennyire nem volt pénze szénre és hogy spóroljanak, mindannyian együtt aludtak, hogy melegítsék egymást.. és erről eszembe jutott egy  nemrégi cikk, amiben egy helyi sportembert gyászoltak.. 40 alatti fiatalember, akit a testvére a gyászbeszédében is “little hot bottle”-nek hívott, mert hogy a gyerekkorukban telente együtt aludtak és a kis Jimmy volt a tesók melegítőpárnája. 

Ilyenkor újra és újra elkap a kultúrsokk. Mert nem arról van szó, hogy vmi putritelepen nevelkedett fel az a szerencsétlen, sőt igazából olyan szegénység, mint egy-egy magyar faluban van, az már szerintem ismeretlen a velem egykorú illetve nálam fiatalabb íreknél, csak az, hogy a házak szigetelése egy kalap fos, az újonnan épülők talán már megütik az európai sztenderdet. Az, hogy a mai 20 éveseknek is teljesen okés, hogy penész van a hálószobában, hiszen így nőttek fel. Én egész életemben nem fáztam annyit, mint itt, egy-egy szeles, téli napon, hiába fűtünk. Tavasszal is és ősszel is körbe kell meszelnem az ablakok körül, a szobák sarkait, mert penészesedik.. És az a fajta jóvanezúgyahogyvan hozzáállás annyira jelen van a mai napig, hogy elképesztő.

De vissza a könyvekre, elkezdtem a Csütörtöki nyomozóklub legújabb könyvét, nagyon bírom a kis nyugdíjasokat, plusz extra, hogy ahol van a nyugiotthon, azon a környéken sokat jártunk, arrafelé laknak Alan tesójáék.

Az azt követő pedig a legújabb Cormoran Strike könyv lesz, a legjobbat hagyom a végére, én nagyon bírom Rowling stílusát, alig bírom letenni a Cormoran regényeket.

És persze, hogy a BBC-s sorozatokat is megnézem, amiket egy-egy könyvből csináltak. 

Úgyhogy ez a jó oldala a hideg, téli napoknak, amikor úgyis be vagyunk kuckózva, olvashatok gondtalanul. :) 

Hosszú hétvége

 Vártam már, mint a Messiást, ezt a hosszú hétvégét. 

Tavaly óta van ez az extra februári munkaszüneti nap, és nagyon jó, hogy lett.

Valahogy a januári végetnemérő, unalmas és fárasztó munkanapok/hetek után kifejezetten jól esik ez a szabad hétfő.

Nagy terveink nincsenek a hétvégére, Jancsi vett magának egy új szekrényt, azt fogja Tomi segítségével összerakni, a régieket meg szétszedik, és Alan meg majd feldarabolgatja tűzifának. (De lehet, hogy ez inkább tavaszi munka lesz, kint a kertben, majd meglátjuk.)

Az idő most enyhe, de esős, és állítólag van rá esély, hogy újra téli hideg jön a jövő hétvégén.

Sütik terén sem vagyok nagyon aktív, úgyhogy  mára kolbászkrémes csigát terveztem, holnapra sváb kiflit. (Karácsony előtt hozott B egy hatalmas adag házi kolbászt és zsírszalonnát, hogy megköszönje Alannek a fordításokat/segítséget, úgyhogy azóta abból csináljuk az összes kolbászos kaját, meg csináltunk házi zsírt/töpörtyűt, szóval minőségi cuccokból fog készülni mindkettő)

Beninek javában zajlik a próbaérettségi, és bizony nem könnyű, pláne, hogy olyan témakörök is felmerülnek, amit még nem is tanultak (és amúgy €150-ba kerül a vizsga).. szóval az érettségiig hátra lévő időt csórinak jól be kell osztania. Pl kémiából tuti, hogy korrepetálni kell. Ui már az év elején kiderült, hogy a tavalyi tanár egész évben nem az emelt szintű kémiát tanította az osztálynak, az idei tanáruk talán Tomival vagy Hannával járt egy osztályba és a gimiben nem is tanult kémiát.. öö.. izé.. plusz Beni szerint disz-es és nem tudja leírni/felolvasni rendesen az anyagot.. nem az a baj, h ilyen a tanár, de miért pont egy érettségiző osztályt adnak neki..(Kari bevállalta zoom-on, Marci ugyan itt van házon belül, de Beni szerint nem érti, hogy mit nem ért.. jelentsen ez bármit is.) 

Ha már Beni: tervben volt, hogy a 18. szülinapjára elvinné Kari, Marci valamelyik magyar meccsre az EB-re.. bejelentkeztünk a jegylottóra az uefánál kb 20-an, de végül senki sem kapta meg a lehetőséget, hogy jegyet vegyen. Lesz állítólag még egyszer márciusban jegyárusítás, de gyaníthatóan száz felett lesz egy jegy, annyit meg azért nem akarnánk kifizetni. 

Szóval Kari feldobta, hogy akkor elmehetnének helyette valamerre. Úgyhogy ezt tervezzük. Jelenleg Nizza/Monaco/Cannes? a befutó, de még nincs semmi végleges.

Mimivel rendszeresen facetimozunk, igazi mosolyalbum az a kislány. Már két hónapos is elmúlt, túl van az első oltásán, már kétszer u-bahn-ozott.. szóval szépen cseperedik, fejlődik. 💝