Holnap..

 .. tényleg elindulunk nyaralni. 

Ami új lesz ebben az útban, a fiúknak maga a hosszú komp élménye, nekünk pedig, hogy másik társasággal megyünk. Plusz ez még egy új hajó is, amit idén nyárra vezényeltek ide a Balti tengerről, így a svédek miatt van rajta nordic spa is jacuzzival és szaunával. A szabad időpontokat néztem, de végül nem foglaltam be (amúgy nem drága, €15 a két óra), viszont reggelire befizettünk.

Az Irish Ferries-nél szeptemberben mi csak 2 kávét vettünk reggel, az majdnem €12 volt, az egy tányér reggelikért (ír reggeli, depláne Alan ki nem állhatja) plusz €15-öt kértek el. Abból kiindulva, azt terveztük, hogy viszünk mindent magunkkal, meg esetleg holnap reggel még csinálok fasírtot másnap ebédre. A komp amúgy este 22-kor indul és másnap 16 h-ra köt ki. A fix az, hogy holnap ebéd itthon, vacsira a kikötőbe/kompra szendvicseket csomagolunk. Na szóval, a stena line-nál meg be lehet fizetni büfé vacsira, büfé reggelire és büfé ebédre. A fenti árakból kiindulva, a fejenként €15-s reggeli nem is tűnik vészesnek, pláne, hogy ezért kávé/tea/juice és all-you-can-eat is jár. Így az odaúton leteszteljük, a haza utat meg majd meglátjuk. (Onnan viszont este 7-kor indulunk és másnap délben érünk Rosslare-be). Plusz pont, hogy lesz ingyen wifi, ok, csak annyira gyors, hogy egy üzenetet elküldjön az ember, a gyorsért fizetni kellene, és alapból úgy készülünk, hogy nem fogjuk használni (filmek laptopon, ebook-ok az olvasókon, real könyvek plusz kártyák, keresztrejtvények és magazinok a csomagban), de ha bmi van, utol tudjuk érni az itthoniakat vagy ők minket.

Ja, és durva, hogy milyen szívás lett volna, ha idén is a szokásos utunkat jártuk volna.. mi mindig a szabadságom első hetén, általában csütörtökön késő este szoktunk áthajózni Rosslareből Wales-be jellemzően a stena line-nal, majd egész éjszaka vezetünk, és kora reggelre már Doverben is vagyunk. Múlt szerdán kigyulladt a stena line egyik kompja Belfastnál, nem történt semmi baj, de a hajót szervizbe kell vinni, így jobb híján Rosslare-ből felvezényelték a kompot Belfastba és a Rosslare-Wales járatot azonnali hatállyal törölték.. mindezt csütörtöktől. A sok utas, nyaraló család meg pofára esett, szerencsétleneket nem irigylem. Akármilyen alternatív megoldást is kínálnak, (vagy adják vissza a pénzt az embernek) tuti jól elba@ták sok-sok ember nyári tervét.

Nézem a tengeri időjárást is, bár az ellen semmit sem tudok/tudnék tenni, de esküszöm ptsd-m van a tavalyi hazaúttól. Úgy tűnik a mostani esős, szeles, viharos idő pont akkor lenyugszik, mikor megyünk. Legyen így. 

Úgyhogy holnap kalandra fel. 

Nem mi lennénk, ha..

 .. nem variálnánk mindent is át, szinte az uccsó pillanatban. 

3 vagy lassan már 4 hete csak esik/fúj/mennydörög, és arról beszélünk nap, mint nap, hogy mindannyian mennyire várjuk a francia meleget, hogy milyen jó lesz fürdeni a tengerben, hiszen idén még nem is fürödtünk a tengerben igazán. 

És milyen jó lesz, hogy Normandiában nem az az extrém meleg lesz, mint délen/egész Európában.

Ám, ahogy közeledtünk az elinduláshoz, egyre jobban kirajzolódott, hogy a két hetünkből talán az utolsó pár napban nem fog majd ott is esni az a qrva eső, és hát talán olyan 20-21 fok lesz.. őszintén, a hátam közepére kívánom már az esőt, a szelet, így nyár közepén. Arról álmodoztam, hogy majd a balzsamos estéken kint üldögélünk a kertben/tengerparton és iszogatunk, dumálgatunk, csapkodjuk a szúnyogokat, napközben strandolunk vagy kirándulunk a ragyogó napsütésben és az esőkabátot két hétre elfelejthetjük. 

Ekkor Alan bedobta a kedvenc mottóját (happy wife, happy life) úgyhogy variáljuk át, menjünk délebbre akkor.. 

Ami a fiúk miatt fix program, az a Partraszállás helyei illetve Le Mans. Én ugyan Rouen-be nagyon el akartam volna menni, de városban lődörögni, négyen, esőben nem tűnik már olyan jó bulinak.

Úgyhogy tegnap óta az airbnb-n kerestünk a pénztárcánknak és nekünk is megfelelő alternatív helyet, a normandiai szállásaink helyett. De ugye a fő szállást már februárban lefoglaltam, most meg igencsak last minute-ről van szó, depláne egy sokkal felkapottabb részén Franciaországnak.

De a lényeg, hogy találtunk egy jól felszerelt kis apartmant, La Rochelle-ben, a rouen-i szállást egy Saint Lò-hoz közelire cseréltük ki, a le Mans-i maradt. 

Szóval az irány Normandia helyett, irány Franciaország lett, már csak 6 nap és megyünk. 

Off

 A szabadság előtti hét a leghosszabb, komolyan alig hiszem el, hogy ma letettem a lantot egy hónapra. 

Nagy elánnal készültem arra, hogy majd milyen jó idők lesznek ilyenkorra, csakhogy július közepe van és ebben a hónapban napot sokat nem láttunk, ellenben esik meg fúj, meg minden is (közben meg Európa többi része belehal a melegbe: Jancsi is az Alpokba menekül túrázni -a kis csóró- a 38 fok elől.. Hannáék meg nászúton voltak Szardíniában, de ott a tenger azért felüdülést ad a nagy melegben) szóval mi olyan 8-10 fokkal indítunk nappal, 18-ra felkúszik napközben, de olyan mennyiségű eső esett, hogy konkrétan 3/4 naponta nyírja Alan a füvet, annyira nő..a kertet annyira tudjuk csak élvezni, hogy két eső között füvet nyírunk, gazolunk meg kutyasz@rt szedünk.

A jövő hetünk a lazulás, a készülődés, a pakolás -ház rendbe rakása- körül fog mozogni, Beni még mozizást tervez, mielőtt elmegyünk. A Barbie-t akarja megnézni, meg az Oppenheimert. Arra szerintem közösen megyünk, a Barbiera meg majd megy a barátaival vagy a tesóival. Már pénteken hazajön Kari, Tomi talán vasárnap. Ő lesz a kutyaszitter végig a két hét alatt.

A mostani hétvége láblógatós lesz, Kari ezen a hétvégén Németországba ment, tesókat látogatni, Tomi meg tanul azt hiszem.

Finishben

 Most már tényleg csak ez a hét van hátra, hogy elkezdődjön a szabim. És holnaphoz két hét múlva meg irány Normandia. 

Ugyan most az ujjam miatt itthon voltam 2 és fél hetet, de az minden volt, csak nem “pihi”, mentálisan semmiképpen sem. 

Az ujjam, így egy hónappal a baleset után már aránylag jól néz ki, van új bőr is, ami persze még szuper érzékeny, de már látom, hogy annyira nem is lesz gáz a végén, mint, ahogyan azt pár hete gondoltam. 

(Bocsi Lazac.. most képek jönnek az ujjamról, csak erős idegzetűeknek )

Varratszedés után 4 nappal:

2 nap munka után így nézett ki:

Mai:

A normandiai programokat is el kezdtük jobban tervezni, (de persze lassan mindent is újra meg újra át kell írni, mert ami pénzt szántunk nyaralásra januárban, az mostanra már nem ugyanazt éri. Elképesztő, ami van mindenütt.. csak szállnak el az árak és nem látni a végét..) nagy vonalakban már megvan, hogy merre akarunk menni, mit akarunk látni, de most egyre jobban konkretizálódik minden. Ezt a részét nagyon szeretem, mikor lassan “kézzel foghatóvá” válik minden. 

A hosszú kompozás teljesen új lesz a fiúknak, plusz 2019 óta nem is kompoztak, várják már ők is.

Közben, hogy ne legyen oly’ gondtalan az életünk behalt a szupi kávéfőzőnk, Alan crosstrainer-e, plusz a porszívó. 

Nálunk kávéfőzőből úgy 3-4 mindig van, tényleg csak a menthetetlen megy a kukába, úgyhogy addig is, amíg kitaláljuk, hogy kire bízzuk rá a javítást, addig elővettünk az egyiket.

A crosstrainer-hez valaki olyan kell, aki tud hegeszteni..

A porszívó meg halott, de van mááásik.. úgyhogy azt előkapartam, az jó lesz egy ideig. (Rövid a “nyele”, nekünk magas embereknek egy halál azzal végig porszívózni a lakást, de a semminél jobb) 

Tegnap kipróbáltam egy új sütit: citromos áfonyás torta, és mindenkinek nagyon ízlett. Úgyhogy fel fog kerülni a recepetesembe, megtartom. 

Au revoir, Paris

 A családi kupaktanács úgy döntött, hogy kihagyjuk Párizst inkább a nyári terveinkből.. simán lehet, hogy konszolidálódik a helyzet addigra, mikorra mi mennénk, de utolsó pillanatban már nem tudnánk lemondani a hotelt illetve nem lenne könnyű akkor új terveket csinálni.

A Montparnasse-ra ugyan megvettük a jegyet, de egyszer módosítható az időpont, úgyhogy odaadtuk Catherine-nek, aki az anyukájával meg a 3 lány tesójával augusztus közepén mennek Párizsba egy hétre. 

A tervünk jelenleg úgy néz ki, hogy Le Havre mellett megszállunk azokra a napokra, mikor Párizsban lettünk volna és bejárjuk a fiúkkal Étretat-t, Fécamp-ot, Dieppe-et.