Hívják még idiopathiás vay ismeretlen arcbénulásnak. Az arc egyik felének részleges vagy teljes bénulása. Sir Charles Bell 1821-ben foglalta össze a tünetegyüttest. Gyakorlatilag, pongyolán és szakmaiatlanul megfogalmazva azokat az arcbénulásokat sorolják ebbe a kategóriába, ami mögött nem cerebrovaszkuláris, azaz agyi keringési rendellenesség áll, mint pl. a vérrög, vagy egy tumor, hanem egyéb okok. Ezen egyéb okok alapvetően három nagy csoportra oszthatók:
1. meghűlés, huzat, hideg
2. rovarcsípés
3. vírusos fertőzés
Vannak kisebb csoportok még, mint pl. fülgyulladás, esetleg operáció utáni kialakulás, stb. De alapvetően a fenti három nagy csoport az, ahonnan a Bell Paresis 90 %-ban kiindul. Egyformán előfordul nők és férfiak közt, jellemzően 40-50 körüli életkorban, vagy a jobb, vagy a bal oldal bénul le, nagyon ritkán mindkét oldal, ezt eddig úgy tudom csak Lyme-kórnál figyelték meg. Ebből kiindulva tehát ha rovarcsípés, akkor elsődlegesen kullancs lehet az elkövető. Vírusos fertőzés esetén pedig leginkább a herpes zoster vagy a herpes simplex a felelős, ez utóbbit egy 1996-os japán kutató „fedezte fel”.
Bár a betegség alapvetően jó gyógyhajlamú, igen nehéz prognosztálni a javulás eredményességét, valamint idejét. Az elektromos, ill mágneses kezelés segíthet annak az előrejelzésében, a gyógyulás mennyire lesz eredményes.
Tünetek:
• Az adott fele az arcnak mozdulatlan marad minden mimikai szándék ellenére
• Az adott félen a szem nem, vagy csak részlegesen csukható
• Az adott félen a szájszeglet lefelé lóg
• Szemlehunyásnál amennyiben az adott oldali szem lecsukódik, a szem felfelé fordul.
• A sérült oldalon a nyelvével nem érzi az ételek ízét csak a hőmérsékletét.
• A páciens nem tud köpni, hangképzésben problémát okoz a P, F, beszéde sérül
• Evés, ivás problémás, inni szívószállal tud, rágni nem tud a sérült oldalon, vagy ha rágni tud, a nyelvével megforgatni az ételt már nem.
Ok:
A VII-es agyi ideg - ami a fül mögötti irányból tart a halánték felé – perifériális bénulása.
Általánosan elfogadott a Jendrassik Ernőtől származó, majd mások által is alátámasztott elmélet, hogy a nervus facialis működészavarát a csontos facialis csatornában bekövetkezett ödémás duzzanat általi idegkompresszió okozza. A betegséget gyakran előzi meg felső légúti hurutos betegség, „megfázás” vagy hosszabb tartózkodás hideg, huzatos helyen. Ennek alapján az idegburkokban neuroallergiás vagy reaktív ödéma alakul ki. A legutóbbi kutatások azonban számos vírus direkt oki szerepét látszanak igazolni..
Lefolyása:
A betegség kb 48 óra alatt, nagyjából lineáris módon éri el a mélypontot, azaz a tünetek teljes kifejlődését. (Ez az én esetemben úgy folyt le, hogy az ízlelés elvesztése volt az első tünet, majd a mimika fokozatos elerőtlenedése, végül a szemlehunyás/pislogás képességének csökkenése. Csütörtök estétől Szombat délutánig le is folyt)
Nagyjából egy hétig minden tünet stagnál. Ez az időszak arról szól, hogy a páciens megtanul együtt élni a betegséggel. Műkönnyet csepegtet a szemébe nappal, éjjel ha kell, leragasztja a szemet, óvva ettől a kiszáradástól, ami vaksághoz vezethet.
Kezelés:
A szakirodalom egyet ért abban, hogy amennyiben a tünetek kialakulásától kezdődően 12 órán belül van a páciens, nagy dózisú kortikoszteroid adása infúzióban segíthet az agyi ideg duzzanatának csökkenésében. Ezentúl Kalcium, valamint B1 vitamin a gyógyszerkúra, az idegsejtek elhalásának prevenciója miatt, illetve azok regenerálódása végett. Ezentúl arctorna, grimasz-gyakorlatok, a sérült félen rágózás, és az arcizmok masszírozása (az izmok sorvadásának megelőzésére). Az egy hét utáni napokban jelentkező idegrángások, fokozott könnytermelés, enyhe fej, és fülkörnyéki fájdalom biztató jel.
Az esetek több mint a felében a bénulás 1-2 hónap alatt kezelés nélkül is oldódik. A fent leírt gyógyszerek és javaslatok betartásával ez az idő rövidíthető, illetve javítható a folyamat eredményessége.
Miért nem agyvérzés, miért nem szélütés?
A szélütés egy az agyi vérérben keletkezett rögöt jelent, ami elzárja a vér útját, ezért az adott agyi szakasz működésképtelen lesz, mivel nem jut oxigénhez. Az agyvérzés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az agyi szövetek közé vér jut, és vérömleny alakul ki. Az agyvérzés és a szélütés tünetei megegyeznek.
Az agyvérzés tünetei: erős, hirtelen kialakuló fejfájás, hányinger, hányás, eszméletvesztés, féloldali végtag- és arcizombénulás, beszéd- és/vagy tudatzavar.
Amennyiben a bénulás csak az arcra terjed ki, és semmilyen egyéb, fent felsorolt tünet nem lép fel, valamint az arcbénulás nem hirtelen, 1-2 óra leforgása alatt alakul ki, és nem is nagyon lassan, azaz 48 órát meghaladóan…..akkor Bell Paresis a valószínűsíthető.
További gond, hogy a Bell Paresis betegek között 40-50 %-os a magas vérnyomásos, illetve a cukorbeteg páciens. Ezzel az a baj, hogy ez a két tényező gyakran predesztinálja az agyvérzéses diagnózist, sajnos a betegek 15%-ában a beutaló orvos akut cerebrovascularis betegség előzetes diagnózisát állította fel. Ennek hátterében a tünetek hibás értékelése mellett a betegek hypertoniája és cukorbetegsége állhat, amelyek az agyi érbetegségek kockázati tényezői is. Az okok között szerepel a perifériás és centrális bénulás összetévesztése. A fenyegető agyi érkatasztrófa téves előzetes diagnózisának közlése a beteggel jelentős, nemkívánatos pszichés megterhelést jelent (Ideggyogy Sz 2006;59(11-12):400-5.)