Hello június :)

Micsoda hőhullámon vagyunk túl.. a múltkori írásom után egy héttel ide is bedőlt az afrikai hőség, akkora volt a váltás, hogy konkrétan a téli takarókkal feküdtünk le egyik nap másnap meg már a nappaliba kellett leköltöznünk, annyira elviselhetetlen lett a hőség az emeleten, hiába ment ezerrel a ventilátor a szobánkban.. a melegnek én nagyon örültem, csak az átmenet hiányzott.. egy hétig vagy 8 napig tartott, de remélem nem ennyi volt a nyár itt. 

A munkahelyi tortának lett sikere, Doris nagyon elérzékenyült, örülök, hogy örült. 

Még az állítólag finnyás kamaszfiának is ízlett.

A múlt hétvégénk a nyár jegyében telt, Tomi hazajött az egyik bőröndért, meg az egyik kocsiját átvittük a szerelőhöz, amíg Amerikában vannak átnézi/megcsinálja az Owen.

Burgereztünk, élveztük a hirtelen jött meleget, a kutyák legnagyobb örömére kb egész hétvégén kint voltunk.

Kedden eljött hozzánk 6 (vagy 7?) FiFe: Marci egyetemi barátai itt ünnepelték az eredményeiket (Marcikánk sikeresen levizsgázott, 3 tantárgyból 90% felett teljesített) és Beni egyetemi haverjai is pont aznap jöttek el bulikázni ide. 

Olyan jó idő volt, hogy kimentek a Lough Derg-re strandolni, bbq-zni, iszogatni.. és tényleg csak éjjel, aludni jöttek vissza.

Ugyanekkor Tomi és Jancsi is kimentek a Lough Dergre, SUP-ozni (végleg bezárt egy bolt tavasszal és a végkiárusításkor mindketten fillérekért vettek egy-egy SUP-ot) utólag megtudtuk, hogy Tomi belelépett egy kőbe, ami durván felsértette a talpát, és mivel tegnap indultak el, szerdán beadatott magának egy tetanuszt. (€70-ért.. vicc, ami itt van)

Szerdán pedig pont szabadnapos voltam, és még tartott a hőség, úgy döntöttünk, hogy elmegyünk az Inchre. 

Freddy és mi ketten.

Új élmény volt, de nagyszerű napunk volt, a 11.5 (!!) fokos víz ellenére sokat boardoztunk, Freddyke a nagy hullámoktól ugyan félt, de a vizet élvezte nagyon.

Most hosszú hétvége van, szombaton elvittük a srácokat a reptérre (ma már a Yellowstone-ban vannak): 

Aztán Ikeáztunk, meg TK max-eztünk, tegnap vendégségben voltunk, ma meg csak lazulunk, és nézzük az ablakból a visszatért esőt. 

Ezen a hétvégén egy csomó mindent megvettünk Kanadára, hátizsákokat, átalakítókat, cukormentes cukorkákat (haha) és online befoglaltam még, amit lehet. A CN tower-re egy hónappal lehet csak előre foglalni, azt kell már csak kivárni.

És mivel június van ma, leírhatom, hogy jövő hónapban megyünk :))) 

Terryglass

 Mára még szabadnapot vettem ki, kipihenni a szabadságot vagy mi :)) 

Plusz ma meg Benit vittük át a barátnőjéhez, ők meg holnap hajnalban mennek Budapestre/Balatonra egy hétre, de nem mi fuvarozzuk őket most. 

Szóval most, hogy visszamegyek dolgozni, egy hőhullám jön, a hétvégén már 25-27 fok is lehet errefelé, de már ma is ragyogó idő volt, így miután kidobtuk Benit, elmentünk Freddyvel a Lough Derghez, Terryglassba.

Alan ide szokott eltekerni, ez olyan 50-55km-re van tőlünk.

Nagyon nagyon cuki kis kikötővároska, itt sétáltunk egy nagyot, belevittem Freddyt egy kis patakba is, tetszett neki, de még mindig nagyon bohó és szélsőséges, ezerrel kellett figyelni rá, főleg a kikötőben.

Viszont mához 4 hétre ilyenkor már szeljük az óceán habjait :)) juhééé! 

Inch-beach

 Keddre beterveztünk egy kirándulást.

Marci dobta fel, hogy menjünk le, ő is off-os most pár napig, és a kedd volt a legalkalmasabb, szerda nekem fogászat, ma meg mindenhova is esőt mondtak.

Kitaláltam, hogy akkor vigyük Freddyt is magunkkal, teszteljük le őt is, meg saját magunkat is. Alan nem volt lelkes az ötlettől, mert Larsból indulunk ki, aki nem bírja a hosszú autóutakat: sír, gyüszmékel, liheg és kezdi elölről.

Kedd reggel szitáló esőben elindulunk, a terv az volt, hogy a 2,5-3 órás úton majd óránként megállunk, sétálunk (azaz pisi-kaki szünet Freddynek). Larsnak mondtuk is, hogy kap egy me-time-ot, végre nem kell az idegesítő kiskutyát kerülgetnie, így nyugodtan felmehetett az emeletre (Freddy miatt kiskapu van a lépcső alján és csak a megbízható, nem bepisilős kutyát engedjük fel sutyiban) dolgozhatott Jancsival. :)) Ja és felügyelhette a szerelőket, mert -dobpergés- … megcsinálták az elektromos tusolót, vacsi újat, modernet kaptunk, el sem hiszem, hogy a tulajék belementek a €650-s ajánlatba, amit a szerelő adott nekik. 

De visszatérek a kirándulásunkra: Freddyt szoktuk autóztatni, de csak rövid távon, akkor izgatott általában, most is így volt, majd egyszer csak lefeküdt és aludt egy jó órát.

Úgyhogy csak félúton, Adare-ben álltunk meg sétálni, és innen ugyanúgy tudtunk továbbmenni egészen az Inchig. 

Az idő olyan volt, amilyen, de ez Marcinak nem szegte kedvét, kétszer is úszott, (mondjuk majd’ egy éve hideg vizes fürdőt vesz mindennap..brr) állítása szerint egész meleg volt a víz (15 fokos).

Freddynek megmutattuk az óceánt, persze félt egy kicsi ideig, de aztán ugrabugrált benne.

Végig hosszú pórázon volt, mert ki tudja, hogy mit vált ki belőle, plusz olyan hangos a tengerzúgása, hogy esetleg meg sem hallaná a nevét.

Ebédet is kapott, aztán a homokdűnékbe is elmentünk vele többször sétálni, az nagyon tetszett neki, ahogy a hatalmas fűben ugrálhatott.

Mi is kajáltunk, kávéztunk, élveztük a sós levegőt.

Nagyon jó kis napunk volt, tényleg kikapcsol az ember a tenger mellett.

Hazafelé szintén sima utunk volt, egyszer megálltunk sétálni, illetve egy lidlben pizzákat venni estére (ha már van sütőnk ugyebár..)

Itthon mindannyian leteszteltük az új tusolót, nagyon szupi, tök jó a nyomás. Végre ez is megoldódott.

És máris június lett..

 .. Tomiékat kivittük a reptérre csütörtök délelőtt. Továbbra is utálatos a Dublinba vezető úton a dugó, az M50-ről már nem is beszélve.. minden alkalommal elcsodálkozok azon, hogy mennyire messze vagyunk még az európai autópályáktól: ahol pl bizonyos szakaszokon nem előzhet a kamion; ahol bizonyos sávoknak minimum haladási sebessége van; ahol folyamatosan nyomják, hogy jobbra -itt ugye balra- tarts.. és sorolhatnám. Ja, és a kedvencem: a traktorok.. merthogy itt megengedték anno, hogy traktorral is fel lehessen menni a pályára. Vicc.

Kariék pedig aznap kora reggel repültek el, Stockholmba, a maratonra. Szombaton Eoin lefutotta élete első maratonját, szerintem nagyon szép eredményt ért el, 4 óra alatt teljesítette a 42 km.-t. 

Aztán még maradtak máig, kis kikapcsolódásra. Csodaszép idejük volt, egyszer én is visszamennék nyáron Svédországba/Stockholmba.

Tomiék meg ezt az utat teszik meg:

Ránézésre szinte alig mennek, de ez egy majdnem 9000 km-es kör. 

Yellowstone-ban már 3 napot eltöltöttek, most vannak úton Észak-Kaliforniába, a Redwood nemzeti parkba.

Szerintem nem bánja, hogy teszek ide pár fotóját, piszok irigyek vagyunk amúgy.

És persze hihetetlen büszkék is, mert komolyan 17 éve ki gondolta volna, hogy a v-i kis csórókat (mi és a gyerekeink) merre viszi majd az Élet.

Közben Mimike is másfél éves lett, a kis cukorfalat, már németül köszön nekünk (“Hááálllóó Mama” ) meg babanyelven nyomja ezerrel. 

Freddykét meg szoktatjuk a parkhoz meg a másik kutyákhoz :) Lars-szal nem megyünk már oda, nagyon nem szereti a többi kutyát.

Vele és Freddyvel másfele megyünk sétálni.

Szóval június lett, 6 hét és megyünk nyaralni. :))