Leltár...megint

Az év utolsó napja van.
Akarva-akaratlanul ilyenkor az ember átgondolja az egész elmúlt évet. Mi történt vele, a szeretteivel, az álmaival, az életével, mindennel. A 2007-es évre azt mondtuk, a változás éve volt. Azért, mert akkor kristályosodott ki, hogy meg akarjuk változtatni az életünket. 2008 a tettek éve lett, mert mindent elkövettünk annak érdekében, hogy az elméletből gyakorlat, vagyis a tervből megvalósítás legyen. És meg tudtuk lépni azt, amit akartunk.. Igaz, fenekestül felfordult az életünk. Talán nincs a szeretetünkön kívül semmilyen más része az életünknek, ami ne változott volna meg. Elhagytuk a hazánkat, az otthonunkat, és mindenünket, ami nem fért be az autóba és a bőröndjeinkbe. Nekivágtunk egy hihetetlen kalandnak. Ezzel egy füst alatt rá is bíztuk magunkat egymásra. Oda-vissza, kérlelhetetlenül. Egy idegen országban, idegen világban ezerszeresen egymásra vagyunk utalva. De nagyszerű a családunk, és én büszkén írhatom, hogy megálltuk, megálljuk a helyünket. Nem könnyű, hiszen mindenkinek más feladat jutott, mint ami eddig volt. A gyerekeknek az iskola első hónapjai kimaradtak, és itthon tanultak. Az én munkáim az utóbbi időben gyakorlatilag a nullára estek vissza. Verbéna pedig dolgozni jár. Totál megfordult minden. Már csak azért is, mert mi általában elég szigorú terv szerint éljük az életünket, és most, hogy tőlünk független hatóságokon, embereken múlnak a dolgaink, kicsit kicsúsztak a kezünkből az irányítás szálai. Na azért teljesen nem, de már ez is szokatlan. Azonkívül hiányzik az elkövetkezendő néhány év tapasztalata, hogy tudjuk, mit akarunk, merre akarunk menni tovább. Hogy bejön-e Írország, hosszútávon, például.

A kivándorlásunk nagyon tanulságos volt. Sok minden, és sok mindenki megváltozott, beleértve magunkat is. Ami természetes, hiszen az ember mindig változik, csak ritkán látjuk ezt olyan tisztán, ahogy az elmúlt hónapokban láttuk magunkon. Az első időben annyi, de annyi rossz történt velünk….nagy-nagy csalódás az ismerőseinkben, aztán az arcbénulásom…..majd Beni ujj-balesete. Vagy hogy elszállt a gépem alaplapja….de ezeken túl vagyunk már, és arccal előre, felszegett fejjel, fényes tekintettel megyünk bele a 2009-es esztendőbe, eltökéltebben, mint valaha. Hiszünk magunkban rendíthetetlenül, és hisszük, hogy ahogy a 2007-es év a magvetés, a 2008-as év a kicsírázás, a 2009-es év a szárba szökkenés jegyében fog zajlani.

scrap-album

J-tól, a nővéremtől ma megérkezett A csomag.. volt nagy öröm, sikítozás, visongás.. szaloncukor, nők lapja, főzős pudingpor, egy IKEÁs falióra (ennek az a története, hogy egyszerűen olcsón nem lehet kapni eccerű, ám nagyszerű faliórát.. alap a 10 eurós, gagyi vacak.. és bezzegeztem, hogy az ikeában az a párszázforintos óra, az milyen jó .. :P szóval egy olyat is kaptunk :D) ééééssss egy csodálatos album volt becsomagolva még.
J szeptember óta készítgeti, a Nagyok a hátunk mögött küldték Neki a fotókat, látták el infóval és többek közt Juca is tudott róla.. az ő készlete is szerepel az albumban.. :D

NAGYON boldogok voltunk, igazán megható, hogy 4 gyerkőc mellett jutott erre is ideje...

Karolina

Tavaly már leírtam, hogy milyen körülményeink voltak 11 éve.. hogyan vártuk Őt... hogyan érkezett közénk...

A fotóösszeállítás kimaradt, most pótolom:

Sajnos a régi képekből itt nálunk csak kis méretben beszkennelt van, de a lényeg átjön: egy igazi tündérbaba volt. :D aki a bájossága mellett iszonyat hisztis is volt. :O
A babakori hisztiken túl vagyunk, most az enyhe formájú, kiskamasz kori hisztiknél járunk.. :P

Az idei szülinapjára kék színű puncstortát és Joe-féle csokitortát kért.
Tegnap megcsináltuk, ő még nem látta, délután lesz a felköszöntése..

kimerítő...

... napok vannak mögöttünk, és előttünk.

Én már 26.-án elkezdtem dolgozni, és csak ma meg holnap vagyok szabadnapos.
Őrület, hogy mennyi ember volt a mekiben, nagyon fura... mmint hogy Karácsony másnapján már sorok álltak délben, alig bírták kivárni, hogy kinyissunk.. és többek közt az is fura, hogy pl. olyan, hogy Éjféli Mise.. olyan nincs.. annyi volt csak 24.-én éjjel, hogy nyitva van a templom és aki betér, egy papírra felírhatja a nevét és felteheti a felállított Karácsonyfára.
(Nem mi akartunk menni, hanem az újonnan megismert honfitársaink.)

23.-án megtartottuk a fórum-karácsonyt: húztunk.. virtuálisan persze. Laci sorsolt egy program segítségével, mindenkinek elküldte annak a nevét, akinek ajándékot kell készítenie. Max. ezer forint, és sk. Ez volt a feltétel.
Én Ann-t húztam-kaptam. :D
Kitaláltam, hogy majd milyen jó kis dolgokat fogok csinálni.. de egyszerűen nem sikerült hobbi-boltot felfedeznem. OK, csak két városban néztem körül... :D
Akkoriban jött rá a litván főnökasszonyság, hogy milyen jó kis munkaerő vagyok én :PP (- azaz heti 5*8 órákat kapok) és egyre fogyott az idő, mindenképp időben (10.-e körül) fel kellett adni a meglepit.
Vettem mécsestartókat, és azt festettem ki:

Engem pedig Juca húzott-kapott, az ő ajándéka foltvarrott díszek voltak, és egy csodás képeslap.
Aminek elkészítéséről bővebben Nála lehet olvasni.
A díszek a kandallóra kerültek:

Hihetelen jó volt, nem is igazán lehet leírni a fílinget... varázslatos volt.

Másnap, 24.-ére vártuk tesóm csomagját, amiben -bár meglepinek szánta, de el kellett mondania, mert szaloncukrot is küldött nekünk.. és mi meg épp őrültséget akartunk elkövetni: venni akartunk a helyi magyar boltban (13 euróért kilójáááát)
Nem jött meg.. aznap délelőtt Márti, Buddy fórumtársnője elmesélte, hogy ő is összerakott egy csomagot nekünk, és a feladás költségeit Buddy fórumtársaival összedobták... az előző nap estéjén átélt megható érzés kapta el Buddyt is, és kisgyerek módjára lestük a dhl-es kocsit.
A sors fintora, hogy sem a nővérem időgarantált csomagja, sem pedig Mártiék csomagja nem érkezett meg.

25.-én estére áthívtak Laciék, a feljebb említett új magyar barátaink, töltött káposzta vacsorára. Sütöttem rozskenyeret (sajnos a finom, "otthoni" kenyér elég drága, a konzervkenyér meg nem igazán finom a töltött káposztához), és minden félelmünk ellenére, igen finom volt, a mi szánk íze szerint volt elkészítve.
Nagyon jól sikerült este volt. Este fél 10 után jöttünk haza, a gyerekeket éjfélre tudtuk csak ágyba dugni.. másnap déltől meg már indult a meló.

az idei karácsonyunk

Milyen lehet egy tökéletes Karácsony?
Háziasszony szempontból biztosan akkor az, ha minden étel remekül sikerült, a bejgli gyönyörű... férj szempontjából esteeg akkor az, ha a fát sikerült tökéletesen belefaragnia a talpba?

Nekünk ez a 16. közös Karácsonyunk.. mind gyönyörű volt, emlékezetes.. az egyik amiatt, hogy Buddy kézzel faragott játékokat Tominak-Hannának - olyan csórók voltunk, hogy ajándékra már nem futotta, a másik azért, mert végre csak magunkban voltunk 24.-én...

Ez a mostani nekem a legtökéletesebb: nem, nem sikerült SZÉPEN a bejglim.. ellenben sosem volt ilyen finom. :P
Sajnos nincsenek egyforma tányérjaink, az evőeszközeink fele műanyag, a poharaink szintén azok, nincs asztalterítőnk :O
Mégis az ebédünk nagyon jól sikerült: nem volt hiszti, nem volt sírás-rívás.. hangzavar volt persze, de csak úgy olaszosan.
Az ebéd után kaptunk egy kis mini-koncertet, amit később megörökítettünk az utókornak. A tegnap esti történések és ma délelőtti hírek (ezekről majd később) miatt már amúgyis érzelmileg túltengtünk.. *szipp-szippp*
Idén is csak a gyerekeink kaptak ajándékot, így volt most megoldható.. igyekeztünk persze úgy ajándékokat választani a gyerekeknek, hogy amire nagyon vágytak azt kapják, illetve ami otthon maradt, és hiányzik, azt pótoljuk.
Tomi dartsot kapott, Hannus egy szuper ékszerkészítőt, Kari nagyon vágyott egy nagy plüssre, Jancsi lego-ra, Marci egy Analmi nevű macira, Beni pedig Thomas-lázban ég.
Mindannyian csillogó szemmel mondták, hogy ennél szebb Karácsonyuk nem volt még.. ami sanszos, hogy csak egy évig lesz igaz, mert jövőre még szebb lesz :D .. de a lényeg, hogy sikerült, amit szerettünk volna.
És nem az ajándékok miatt van ez, hanem a fíling miatt.. meghitt volt, csendes, békés... nem kellett olyan rokonok arcát nézni, akik a mindennapokban semmibe vesznek... 9 évvel ezelőtt voltunk először és utoljára egyedül Szent Este.

Tökéletesre sikeredett ez a Karácsony: szeretünk és szeretve vagyunk, azt az ijesztő betegséget is legyűrtük, elértük az idei Nagy Célunkat, lassan kiegyenesedünk anyagilag.. kell ennél több?

Boldog Karácsonyt!

A kedvenc karácsonyi filmem egyik betétdalával kívánok Nektek nagyon boldog és békés Ünnepeket:

Bob Dylan, CCR, stb

Nemrég rádöbbentem, mekkora hatással vagyok, vagyunk a gyerekek zenei ízlésére….tényleg. Emlékszem, mikor Marcika Luke Kellyt dúdolgatott oviba menet…vagy most, hogy a 7, az 5,a 2 és fél éves gyerekek kórusban éneklik a Creedance vagy a Dylan számokat. Bízom benne, ez inkább jó, mint rossz. Nyilván a saját megítélésem szerint jó…de hogy objektív szempontból is az. A kortársaik Mcfly-t (azt se tudom, hogy kell írni, de nem érdekel annyira, hogy utánanézzek), meg hasonó „zenekarok”-at hallgatnak, de nekem mind büdös. Pénzszagú. Egyszer egy pénzember, egy médiamogul úgy gondolja, hogy most kell egy ilyen meg egy ilyen banda….és megcsinálják. Casting, szerződések…stb. Hol a fenébe játszana egy így összerakott banda – lett légyen akármennyire profi zenészekből álló is- olyan őszinte örömmel, ahogy egy olyan banda játszik, ahol anyagi és egyéb érdekek nélkül örömből, barátságból vannak együtt a tagok. És élvezik azt, amit csinálnak. És simán előfordul, hogy még ők költenek rá, mint hogy pénzt keressenek vele….eleinte mindenképpen.

Szóval megfertőzöm őket a saját ízlésemmel. De melyik szülő nem tesz így, nemigaz? :D

otthoni hírek

Nagyon remélem, hogy ezek között van a mi exünk is.


A régebbi bejegyzésem kommentjében nem nevezem nevén a levelet küldő orvost, de a hírekben ő vagyon megszólaltatva.. kis álszent görény.

játszóterezés

Hurrá, ma szabadnapos voltam ÉS az eső sem esett... nyakunkba kaptuk Midland-et és elkocsikáztunk a 15 km-re lévő kisvárosba: Birr (börr) -be.
Terveztünk ezt-azt megnézni (vízesés, kastély), de a játszónál leragadtunk..
Annyira elment az idő, hogy Beni majdnem elaludt hazafelé a kocsiban.
Piszok hideg szél fújt, nekünk a senekünk majd' befagyott, de a gyerekek nagyon jól érezték magukat, kiélvezték, hogy csak mi voltunk az egész játszón. :D

meglepi-nekem-megint :D

Ma 9 órát voltam a gyorsétteremben.. ez idő alatt, Buddy megbütykölte a gépet.. betette a firewire kártyát, meg csinált mindenféle dógot a géppel... és mikor Beni fiú aludt, felvettek 2 dalt nekem.

Dead flowers

Looking out my back door

(és bár nem látszik.. de teljesen rendben van az arca, meg vagyon gyógyulva.. :D :D )

Buddy és a zene

Buddynak (és most már persze a gyerekeinknek is) köszönhetően az életünk szerves része a zene. Az örömzene, a együtt éneklés, a táncolás, a bohóckodás..
Nekem nagyon sokat ad, sok boldog pillanatot, amit majd jól elő tudok majd venni öreg koromban..
Most 2 régi számot játszik az uram, és piszok jó.
Kár, hogy nem mutathatom meg, mert.... szégyenlős.. :D és mivel még mindig fél-kész a gépünk, a kameráról átjátszás sem megy emiatt.. majd egyszer.

karácsonyi előkészületek

10 nap múlva Karácsony.

A helyiek advent első vasárnapján felállították a karácsonyfáikat, a házak teljes pompában, mindenki-mindenhol merry christmas -ozik. És persze mindenhonnan karácsonyi dalok szólnak.

Vacilláltunk, h milyen fánk legyen, és a műfenyő győzött. Az ára elsősorban, mert ebből tonnaszám lehet kapni, míg élő (illetve valaha élt) fenyőt 2 helyen a városban, aranyáron méterét.
És a talp beszerzése is külön móka lett volna.. na, a lényeg, hogy vettünk egy 180 centis "normandiai fenyő"-re hasonlító műfenyőt, előre beleépítve 240 izzóval.
Aztán azon vacilláltunk, hogy mikoris állítsuk fel.. mert a 24.-ei fa állítás nem szerencsés.. mert mi van, ha hiányos, vagy nem működik.. vagy.. szóval az gáz lett volna, hiszen cseréltetni nem tudtuk volna már.
Mivel csak a mai vasárnap vagyok szabadnapos, így a mai napra esett a választásunk.

Buddy szerezte be a díszeket Tomival, a fadíszítés pedig igazán közös munka volt. A talpára való kis szőnyegszerűséget meg egy kiárusításon turiztam, 2 euróért. :P
És kihasználva a mai szabadnapomat, délelőtt megcsináltam a mézeskalács tésztát, majd Beni délutáni alvása után, kiszaggattuk-kisütöttük.

csúszkálás

Hónak nyoma sincs, de időnként lehűl az idő, és akár egész nap is fagy van.
Az egyik nap is lefagytak az utak, a gyerekek elmentek csúszkálni a telepen.. és most vittek fényképezőgépet is...

itt is járt..

a Télapó.. szegénynek nem volt könnyű dolga, míg beszerzett egy-egy zacskóra való finomságot, de szerencsére a Télapó nem ismer lehetetlent. :P

Nem a kéményen jött, nem volt zokni sem a kandallón, és kekszet-tejet sem tettünk ki neki. Hozzánk magyar-módra jött:

marcipántorta

Becsapós a cím... na, persze igazi, háromszoros marcipánból van a külső borítás.. de ez nem sk, készen vett.
(a majd valamikor megírásra kerülő "mit szeretek/tetszik Írországban..?" posztba mindenképp be fog kerülni, hogy SZUPER süti díszítő cuccok vannak, kül.féle szórócukrok, cukorgyöngyök, fondanok, icing-ok.. készen, már csak nyújtani kell.. nyálamat csorgatom mindig. Na szóval, vettem készen 1 kiló marcipánt, 5 euró körül.. ami igazán nyújtásra van. A hiba annyi, hogy 2 csomag fehér mellé, két csomag aranysárga került, így az összegyúráskor egy nyers tésztaszínű massza lett, a hófehér helyett.)

A krém nagyon egyszerű: egy liter jó minőségű, jól lehűtött tejszínt habbá vertem, ebbe 8-10 evőkanál cukrozatlan kakaóport tettem, porcukrot.. és kész is.

A piskótalapokat megkentem, majd rá egy réteg, vékonyra nyújtott marcipánmassza, a külseje csak krémet kapott már.
A díszítést egy készen kapható cukormasszával követtem el, kissé esetlen lett, tanulni kell, hogy miként is műxik... a feliraton vacilláltam, h mi legyen... a "boldog szülinapot" nagggggyon hosszú lett volna, így elsőre.. és Buddy public nevén csak én hívom, így az APA győzött 6:1-re.

A bogyók pedig mini marcipán-burgonyák a srácok által elkövetve.

Happy birthday!

Kányádi Sándor: Két nyárfa

Én sem volnék, ha nem volnál,
ha te hozzám nem hajolnál,
te sem volnál, ha nem volnék,
ha én hozzád nem hajolnék.
Osztódom én, osztódol te.
Só vagy az én kenyeremben,
mosoly vagy a bajuszomon,
könny vagyok a két szemedben.
Köt a véred, köt a vérem:
szeretőm vagy és testvérem.
Köt a vérem, köt a véred:
szeretőd vagyok s testvéred.
Szellőm vagy, ki megsimogatsz,
viharom, ki szerteszaggatsz,
szellőd vagyok, ki simogat,
viharod, ki szétszaggatlak.
Ha nem volnék, te sem volnál,
én sem volnék, ha nem volnál.
Vagyunk ketten két szép nyárfa,
s búvunk egymás árnyékába.

Idén is ezt kapod Drága Szerelmem, egyszerűen ez a mi versünk, rólunk szól.