ritkásan..

.. leszünk.
Tegnap az esti Aerlingussal megérkezett a nővérem, a két kisördöggel... izé, akarom mondani, a két unokaöcsémmel. :D
10 napig lesznek itt, terveink között szerepel sok-sok kirándulás, jövés-menés..

A mai reggelink: Buddy és én párizsis kenyeret ettünk TV-paprikával (ahhh.... mennyei illat, fél éve nem ettünk.. jajjj), nővérem soda bread-et mogyoróvajjal..
A gyerekek pirospöttyösöztek, meg trappistás kenyeret ettek.

és a valóság...

Tények:

hossza: 5 méter 7 centi
szélessége: 1 méter 98 centi
magassága: 1 méter 74 centi
csomagtér: 671 liter - 4880 liter
3301 cm3, V6-os motor, automataváltó
7 ülés (tevebőr)
99-es évjárat
90000 mérföld (144000 km)
és kis millió extra.. amit még mi is csak most ismerünk meg..

ÉS tegnap óta a MIÉNK! :D

A kereskedő nagyon jófej volt, a 3 hónapos motor-váltó garancián felül adott 4 vadi új gumikat (amit mi is láttunk, h kellene majd cserélni, de mi már azt saját költségből gondoltuk majd megejteni).

Van egy álmunk..

.. mióta nagy családosokká lettünk, van egy álom-autónk.
Persze ez egy tipikus "daddy-car", de nekünk elérhetetlen volt mindig is.

Amikor kikerekedett itt az életünk, és képesek lettünk saját erőből egyterű autót venni, nézegettük.. és álmodoztunk tovább.. mert nem mertük..
Aztán beütött a krach: az egyszerűnek tűnő, és a szerviz vezető szerint is bagatellnek titulált hibácska, kissé komolyabb volt.
Az elmúlt hetünk izgalmakban bővelkedett: kiderült, hogy az autó javítása nekünk nem éri meg, max. 2000 euróval számoltunk., az eladónk hirtelen eltűnt, a lakhelyén nem volt senki, a telefonját letette, majd sosem vette fel.. szóval rendőrség, feljelentés.. szerencsénkre vártunk a log-book elküldésével, így miután Buddy 2 napig nyomozott a neten, lengyel oldalakat :OOO olvasott (a fickó telefonszáma volt a kiindulópontunk), megtaláltuk egy másik helyen.
A határozott fellépés megtette a hatást: 2500 eurót vissza tudtunk szerezni. A forgalmit visszaadtuk, és a szervizt majd ő elintézi. Vannak különféle verziók, hogy a szervizessel (márkaszervizbe vittük, h ne legyen baj.. :/) közösen próbáltak lehúzni.. most már teljesen mindegy, ez már a múlt, lapoztunk. Nem tudunk mást tenni.
Az okok és a miértre két válaszom van: 1. sokan megátkoztak :DD, 2. a Sors nem akarta, hogy egy fél megoldással oldjuk meg a sok gyerek-sok csomag problémát.
Az utóbbiban hiszek.

Na szóval, mindenképp letettünk arról, hogy privát eladótól vegyünk kocsit, találtunk is sok kereskedést, ahol 3 hónap garanciát adnak motorra-váltóra.
És megint előkerült az Álomautónk.. merthogy az espace megvásárlása előtt is nézegettük.. és hogy merjük-e.. de sok..
Az egyik kereskedés, itt a közelünkben, régóta hirdetett egy ilyet.. nézzük meg. Tegnap délelőtt elmentünk, és huhhh.. igen.
Buddy elővette a sosemvolt oldalát... és lealkudott 2000-et, kapunk rá garanciát, elintézik a friss vizsgát.. átnézik.
Mi meg kifilézzük magunkat.. de KELL. Egyszerűen szerelem első látásra, a fiúk sikítoztak, hogy vegyüüüük meeeeg..

Nem, konkrétumokat nem írok le, nincs kép, meg semmi, mert még nincs semmi sem, talán jövő héten ..

egyszerűen csak vizualizáljuk, ahogy hasítunk a Kocsival és minden szép és minden jó.. és mi boldogok vagyunk, és szépek.. ...

6 éves

... bizony, Marci megöregedett. 6 éve.. atyaég.. :OO
Hatalmas fazon, komoly lélekkel, és tervekkel: paleontológus szeretne lenni.. ez adta az ihletet..:

Ez idáig játszottak a lego rendőrséggel (azt rejti a nagy doboz), és komoly harcok árán sikerült lefektetni.

Rock of Cashel

Ma elindultunk akkor.. úticél a Cashel-szikla.

Valaha valószínűleg druida papok szentélye volt. Kr. u. 4 század évvégére Cashel vált Munster királyi szertartásainak helyszínévé, az 5. században erődöt építettek a hegyre.
1101-ben adományozták a hegyet az egyháznak, ahol a 13. században katedrális, kápolna és torony is épült.
A legenda szerint itt szakított le Szent Patrik egy háromlevelű lóherét (mely később Írország jelképévé vált), hogy annak segítségével magyarázza el a pogányoknak a Szentháromság lényegét, majd ezen a helyen keresztelte meg Aengus királyt.
A Szent Patrik katedrális román stílusban épült, és egészen a 16. századig működött, mikor is Oliver Cromwell és katonái kipusztították a helyet.

alakulunk-pozitív-alakulunk-pozitív

Tulajdonképpen egyre jobb és jobb és jobb.. el sem hisszük, komolyan:

hiszen még csak 5 hónapja vagyunk itt, hiszen válság van, és a csp-t sem kapjuk még, és mégis.. egyre kiszámíthatóbban élünk, egyre jobban kerülünk egyenesbe.. már kocsikat is nézegettünk, hogy milyen jó lenne egy ír rendszámos, egyterű, sok üléses... amivel együtt mehetünk mindenhová.
Mikoris szombaton belefutottunk egy nagyon szimpatikus Renault Espace-be.. és miután konstatálta Buddy, hogy a motorja ugyan az, mit Gizié, amit(akit) imááádunk, és nekünk pont jó.. szóval ma megvettük.
Hihetetlen, hogy igen, zsebből és nem hitelre, mint az eddigi "nagy" értékű autóinkat, szóval, ha úgy alakulna, hogy holnap hazamennénk, máááár bőven megérte nekünk ez az írországi kaland.




Maga a megvétel igen kalandos volt: én a Bank of Ireland-nél vezetem a számlámat. A kocsi 3000 euróba került, ehhez ma reggel be kellett mennünk a bankba, hogy kivegyünk ennyit.
-3 telefon után nagyon sűrű bocsánat kérések közepette - megkértek, hogy várjunk kb. egy órát, mert nincs ennyi pénz a főpénztárban.. Ez igen vicces, mert valahogy azt hittem, hogy mondjuk 30000 euró az a pénz az, amit csak ilyen körülményeskedve kaphat meg a delikvens.
A pénzek koszosak voltak, még véletlenül sem voltak "megfejelve".. fura.
Eztán átrobogtunk Portlaois-be, ahol találkoztunk az eladóval.. megint megszemléltük, igen, akarjuk. :D
Papírok kitöltése után, megkerestük a legelső brókert, hogy akkor mi biztosítást kötnénk..
A neten körülnéztünk már, tudtuk, hogy horror ajánlatokat várhatunk: magyar jogsisok, no bonus igazolás, nem régi írországi lét (:OOO ), két sofőrösre akarjuk a biztosítást..
Na, a brókerünk a fél órás adatfelvétel után, fejcsóválva közölte, hogy senki sem tud ajánlatot tenni nekünk, evvan kérem.
Bazzeg, veszünk egy kocsit, amit csak érvényes, ránk szóló biztosítással vezethetnénk, hajlandóak vagyunk benyelni az extra költséget, és NINCS, aki ajánlatot tegyeeeen?? Röhej.
Jó, menjünk még egy kört, hátha.. találtunk egy axa biztosítót, Buddy úgy indított, hogy magyra jogsink van, nincs bonus-igazolásunk, tudnak valamit ajánlani?
És lőn: van biztosításunk, kicsit kevesebb, mint amit a netes ajánlattevők ígértek.

A kocsit felavattuk, elmentünk Birr-be, már csak arra maradt időnk, hogy oda kocsikázzunk ki, de talán holnap nagyobb útra is elmerészkedünk.

zenélők

Al di Meola is így kezdhette... :DDDDDDDDD

pizsiben, álmos szemmel:

Itt pedig Beni énekli az saját költeményét, címe: Anyu-apu.
:DDDDDD

(Buddy tegnap beállított egy ukulele-gitárral*, ami tök cuki, és még arra is alkalmas, hogy a pici kezű gyerekeink is próbálkozhassanak a zenélgetéssel.

* az eredeti hawaii ukulele 4 húros, ez 6 húros, hangolása uolyan, mint a gitáré.)

Seamus

.. a hóemberünk.

Ennyire telt a Nagy Hóból.. :DDDD

Tegnap délelőtt sikerült összegyúrni szerencsétlent, és mára el is fogyott.. :(

gondolatok

Mit keresünk itt.. mit tettünk azért, hogy itt legyünk.. miért együtt jöttünk.. miért vállaltam el az első munkát??
Sok-sok kérdés, amire mi tudjuk a választ, és azok a barátaink is, akik nyomon követik az életünket.

Amikor bejelentettük a családnak, hogy akkor mi mennénk, az ugye már a közel 100% volt... nem tudta senki, hogy mi mindenen mentünk keresztül, hogy mi mindentől váltunk meg, milyen egyéb áldozatot hoztunk mindannyian.. egy valamiért, ami lehet, hogy egy jobb életkörülmény, de az is lehet, hogy csak egy lúzer kaland, ami jöttünk-láttunk-visszamennénk lesz.

Mi otthonról alapvetően az ellehetetlenülésünk (wazz, micsoda szó.. :O ) miatt jöttünk el.. és miért ide..? Itt élt barátunk, mesélt pár dolgot.. angolul beszélő népek.. stbstb..
DE: minden, amit megtudtunk az országról, a gazdaságról, a munkabérekről, a lakáshelyzetről, a lakásbérlésről.. azt mi seggeltük ki. Igen, mi olvastunk éjszakákon át fórumokat, blogokat, hivatalos ír, állami weboldalakat.. és sosem vártuk el senkitől, hogy mindezt megtegye helyettünk.
Igen, mi arra jöttünk, hogy nem volt se lakás, se állás.. botrány, igaz? De megcsináltuk, 5 napon belül lett munkám, lakásunk.
Holott a fórumokból sok jót nem olvas ki az ember.. ide nem szabad jönni, itt nincs munka, van, aki fél évig nem talált semmit, itt elintézni alig lehet bármit.. stbstb.. Jó, tudom, mákunk volt.

Szembe megyünk

Régóta akartam már írni ide. Lehet, hogy ilyen csillagzat alatt születtünk, Verbéna is és én is….hogy általában mindig szembe megyünk a környezetünkkel. Persze, van a kamaszkori lázadás, meg minden, ez oké. De a környezetünkben ha körülnézünk….amikor mindenki jól megvolt körülöttünk, akkor nekünk nem ment sehogy sem a szekér. Viszont mindenki hülyének nézett minket, hogy például a szocpolt mi az hogy nem vettük még fel ennyi gyerek után…satöbbi. És most, amikor elmondhatjuk, hogy végre olyan életszínvonalon tudunk létezni, amiről eddig csak álmodozhattunk….most mi van? Világválság, eget rengető, baljós, fenyegető, nadrágszíj-összehúzó, sanyarú, sötét jövőt sejtető. Hm…Mintha a YIN-YANG szimbólumban mi mindig a kis pötty lennénk, ami az ellenkező oldalt képviseli. Alapvetően nincs is ezzel gond, de ha karmikus determinációt gondolunk bele (és vagyunk azért ilyen perverzek…simán), akkor bizony sok mindent megmagyaráz. Időről időre az embert elkapja a „mi végre vagyunk itt ezen a sártekén” feeling, és akkor mindig keresem a miérteket, a hogyanokat és a hogyan tovább-okat. Lehet, hogy a korral jár, de egyre többször gondolom azt, hogy nem kell sietni. Hátra kell dőlni, kiélvezni az adott pillanat örömét, és majd akkor átmenni azon a hídon, ha ott vagyunk előtte. Az ember legyen tisztában azzal, honnan jött, merre tart, és ennek szellemében ha képes cselekedni, akkor nem kell aggódni a jövő kérdésein.

helyzetjelentés

Nem egyszerű dolog összeszedni a gondolataimat ebben a családban.. :D Ha lenne épp egy pár szabad percem, akkor van épp sürgős és halaszthatatlan mondandója valakinek, vagy csörög a telefon.. aztán meg mehetek dógozni. Egy csomó dolgot le akartam írni, de egyszerűen nem ment.
Már ott elakadok, hogy azt a pár blogot nyomon kövessem, amit szoktam..

Munka-fronton most nagyon lájtos lett minden, az eddigi heti 5 nap (30-35 óra) helyett, most heti 3 nap (13-15 óra) lett a munkaidőm.. ja persze, január van ill. volt és válság is.. meg minden..
Ez amúgy most pont jól jött nekünk, mert Buddynak beindult a szekere, szükséges is, hogy most én legyek többet a gyerekekkel.

Egészség-fronton egészen pár nappal ezelőttig jól álltunk.. láccik, hogy nem járnak közösségbe a gyerekek, nem hoznak haza mindenféle kórságokat.
Csütörtök este Jancsi nagyon belázasodott, kapart a torka, és kicsit taknyos is lett. Szerencsére egyszeri volt, szemmel láthatóan javul.
Tegnap este Beni nagyon berekedt, így már ment a homeovox ezerrel, de sajnos éjfélre kialakult a krupp nála.. hideg levegő-kúp.. jobban lett. Csúnyán köhög, de már egész hurutos lett, ez bíztató.
Aztán hajnali 5-kor Tominak lett durva asztmás rohama, de ezt 2 puff ventolinnal elintézte, és simán visszaaludt.
7-kor Marci jelent meg az ágyunknál: fullad-krupp.... Kifeküdtünk az ablakba, néztük a hóesést (igeeen, hó!! ), de csak nem javult, neki is rectodelt, és csak sokára lett igazán jól.

A havazás itt kereng körülöttünk, hol szakad, hol tűz a nap.. állítólag hozzánk is jön a Nagy Angol Hó.
Azt a sok mindent meg megpróbálom összeszedni, oszt jól leírni.