2008. március 30., vasárnap

Earthour és zöldgofri

Zöld gofri és az earthour

Verbéna alábbi beírásához kapcsolódva a magunk részéről tehát lekapcsoltunk minden fogyasztót ebben az időpontban (kivéve a hűtőszekrényt), gyertyát gyújtottunk, és beszélgettünk….a kicsik „kiütése” céljából meséltem egy sort, majd társasoztunk. Nagyon hangulatos volt, kicsit erszembe jutatta a gyerekkoromat, mikor kénytelenek voltunk hétfő esténként valami családi programot szervezni, lévén, hogy adásszünet volt :D…

A vacsi pedig gofri volt, a’la Hannus…és azt a meglepit találta ki, hogy az utolsó gofrikat zöld ételfestékkel megfestette (mármint a tésztát)…nos, ez annyira bejött, hogy előkerült a piros ételfesték is (ezek a különböző vad szülinapi tortakívánságok megvalósítási kísérleteiből maradtak…úgymint zöld puncstorta és tsai), amivel viszont a vaníliapudingot festettük meg. Nagyon mókás volt, rögtön emelkedett a normál gofri statusa pár fokot.


2008. március 29., szombat

Earth Hour

Az egyik onlájn újágban akadtam erre a kezdeményezésre..:

"...
Világszerte közel 30 millióan kapcsolják le szombat este 20 és 21 óra között a villanyt, a televíziót és minden egyéb nélkülözhető elektromos berendezést a globális felmelegedés elleni harc jegyében; Magyarországon többek közt Budapest és Pécs, valamint több nagyvállalat csatlakozott az akcióhoz.
Az Earth Hour (A Föld órája) mozgalom keretében tavaly 2,2 millió ember és 2100 vállalat kattintotta le a lámpákat Sydneyben egy órára. A város energiafogyasztása aznap mintegy 10 százalékkal volt alacsonyabb az átlagosnál. Az akció olyan sikerrel zárult, hogy a Természetvédelmi Világalap (WWF) úgy döntött, 2008-ban az egész világra kiterjeszti a megmozdulást. A Föld Órája weboldalán, a www.earthhour.org oldalon már több mint 160 ezren regisztráltak, hogy részt vesznek az akcióban.

A világméretű akció során a városok kikapcsolják a nélkülözhető, sok energiát fogyasztó fényeket. Több magyar településen, így Budapesten is kialszik majd a díszkivilágítás - elsötétül többek között a Lánchíd, a budai vár, a Parlament, a Citadella és a Duna-parti egyetemek is. Pécs az első magyarországi városként csatlakozott a világ egyik legnagyobb klímavédő akciójához.

Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter pénteken felhívta az ország környezettudatos lakóit, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem szimbolikus gesztusaként minél többen csatlakozzanak a világméretű klímavédelmi akcióhoz, mely során este 20 és 21 óra között aki teheti, lekapcsolja a nélkülözhető világítást. A zöldtárca vezetője a főpolgármesternél kezdeményezte, hogy Budapest díszkivilágítása is hunyjon ki erre az órára, és üdvözölte a fővárosi közgyűlés erre vonatkozó döntését...."

Én/mi bereggeltünk, szóval ma este villany lekapcs. :D
Aki csak teheti..
Lennének ötleteim, hogy milyen jó kis hóka-mókát csináljunk a sötétben, gyertyafénynél, de akkor még nálunk igencsak pörögnek a gyerekek.. így marad a gyertyafényes társas.. mondjuk. :D




2008. március 28., péntek

:)

Ma Hannus nevenapját tartjuk: kapott egy nagy csomag csokis kexet. :D Ez a kedvence.
Marci-Jancsi rajzot adott még neki.

és kapott egy nagy adag tavaszt...

Szuper jó az idő, ma szinte egész nap kint volt mindenki: Kari újságot gyűjtött a barátaival, Tomival kidobósoztak a kicsik, Hanna suli után Benivel sétált egyet, én felgereblyéztem a fél udvart, és szemetet szedtem, Buddy kocsit takarított..

És a hétvége is meleg, tavasziasnak ígérkezik.
Ránk fér már. :D

Johanna :
A János férfinév latin Johannes formájának a női megfelelője. A héber Johanan név görög Johannesz változatából (ill. ennek a hasonló hangzású latin Johannes formájából) származik. Jelentése: Jahve megkegyelmezett.

kever-kavar

Ez a hetünk a nagy kavarás hete volt... anyám a húgom esküvője után (ja, mert az meg megvolt szombaton.., és bár a lagzira nem, de a szertartásra szerettünk volna menni, de sajnos közbejött valami ) kitalálta, hogy nem jön haza, marad Bp-en.
Majd miután mindenkire megsértődött, mert sem a frissen házasodott húgom nem örült, hogy az albérletében akarna -velük- maradni a drága Mama egy hétig, sem a 4 gyerekes tesóm nem tapsolt örömében, hogy a 70 nm-re befogadhatja anyánkat.. no, szóval ment a kavar: hogy jön-nem jön, vásároljunk neki- vagy sem, aztán egyszercsak itthon volt..

És most sértetten próbál bekavarni, hogy a jövő héten itt vendégeskedő nővérem NE jöjjön le a két kisfiával.
:O


Kavartunk mi is..: írtam már, hogy bizonyos dolgainktól megválunk. Ezek legtöbbje amúgy is maradna itthon, nem vinnénk ki magunkkal. Többek közt szegény kicsi opelt is eladánk, mivel öreg (16 éves) és itt-ott kissé viseltes, így nincs nagy ára. Az egyik licitálós oldalon kínáltuk, lett is vevő, de közben el kezdtünk azon agyalni, hogy mi lenne, ha 2 autóval mennénk, és inkább megmaradna a kocsi, rendbe vágnánk és a nagyok nem repülővel jönnének, hanem autóval.
Számoltunk, kavartunk 2 napig, de az jött ki, hogy az eredeti kiutazási terv a leggazdaságosabb.
A vevő mára bejelentkezett, de a kocsi maradt. Szerencsére nem sürgős a dolog, és még akkor is jobban járunk, ha lezsírozva leállítjuk a pajtában, mintha 2 autóval megyünk.


2008. március 25., kedd

Monto

A Jutyúbra ez nem megy fel, de ide feltöltöm....ez is egy nagy kedvenc, a Monto....Eredetiben Luke Kelly énekli itt az eredeti felvétel egy régebbi bejegyzésünkből, Monto-nak hívták Dublin leghírhedtebb vöröslámpás negyedét, innen a cím. A nóta amúgy egy erősen angolellenes tengerésznóta :)) Az uccsó mondat, amit a gyerekek imádnak belekiabálni, hogy Póg mo thóin, ami kb annyit tesz, hogy kiss my ass/nyomj egy puszit a popómra...:DDDD

Az ír csavargó

Eredetiben:





És velünk:

2008. március 24., hétfő

Hét-hárs

Tegnap -régi jó szokásunkhoz híven- tervbe vettük, hogy ma bizony elmegyünk kirándulni.
Jó, jó az idő pocsék, de akkor is... mindig elmentünk valamerre Húsvéthétfőn. (általában menekültünk a locsoló idegenek elől, de később ez "szokásunkká" vált).
Olyan szél volt hajnalban/reggel errefelé, hogy Buddy hajnali 5-kor arra kelt, hogy a pinceajtót (vaslemez), pajtaajtót kitépte a szél, a kukát kiforgatta és széthordta a szemetet, így a 0 fokban mehetett szegény kertet rendezni.
Délelőtt, amíg az idő javulását vártuk, gyorsba' felvettünk vagy 5 számot, amit szeretnek együtt énekelni, aztán 2 körül előrementek a nagyok biciklivel a Héthárshoz, mi pedig utánuk kocsival.
Kb. 10 km-re van tőlünk, bent az erdőben, egy -régen- 7 hársfával körbeültetett pihenő/szalonnázóhely. Ma már csak 6 maradt, azok is korhadtak, de nagyon hangulatos kis hely.
Jókat csatangoltak a gyerekek, Beni is szerzett egy "vándorbotot" magának, azzal járkált fel-alá.
Marci fogott verőköltő bodobácsot :D is, de csak megmutatásra, utána elengedte.
Az egyik fa tövében egy csomó faforgács volt, nagyban magyaráztam és mutogattam a srácoknak, hogy ezt vmi mókus vagy vmi rágcsáló csinálhatta, mert az egész fa merő lyuk volt, mikor jött Hanna is megnézni.. és ahogy nagy lazán mutogatom neki is, egy bazi nagy bagoly repült ki az egyik lyukból... Hááát, úgy sikítoztunk.. :DDD
Szegény valószínűleg az egyik odúban aludt, mi meg a zajongásunkkal megzavarhattuk, oszt jól megsértődve kirepült, miket meg halálra rémített.
Csak egy órácskát maradtunk, sajnos megbetegedtek a kisebbek a tavaszi szünetre, de ennyi friss levegő nem árthat nekik.




2008. március 23., vasárnap

Citromos álom

Buddy hetekkel ezelőtt kinézett nekem egy receptet, mármint magának, hogy ő úúúúgy enne ilyet és persze nekem, hogy hát megcsinálhatnám.
Tegnap este megcsináltam, mára összeért és el is fogyott.. :D

Hozzávalók:
  • 2 csomag babapiskóta
  • 2 citrom (héja lereszelve, leve kifacsarva)
  • porcukor (ízlés szerint)
  • 1 nagy pohár tejföl
  • 0,5 l tejszín

A tejszínt keménny habbá felvertem, majd egy másik edényben a tejfölt, a porcukort, a citrom héját és levét összekevertem, majd bele a tejszínhab.
Egy hosszúkás tálba letettem egy sor babapiskótát, ráöntöttem a krém felét, majd még egy sor piskóta, és a tetejére a krém másik fele.
Bámilyen savanykás gyümölccsel tálalható.
Isteni finom, citromos, könnyű ... igazi nyári estékre való süti. :D



Amit legközelebb másképp csinálok:
először is a mennyiséget duplázom.. minimum. :D
Aztán van egy limoncello-s édesség, amit mindketten nagyon szeretünk, de nem sikerült rájönnöm, hogy miként is csinálhatják a süti krémjét. No, ez lesz az, HA.. a piskótákat meglocsolom egy kis limoncello-val.


seven drunken nights

As I went home on Monday night as drunk as drunk could be
I saw a horse outside the door where my old horse should be
Well, I called me wife and I said to her: Will you kindly tell to me
Who owns that horse outside the door where my old horse should be?

Ah, you're drunk,
you're drunk you silly old fool,
still you can not see
That's a lovely sow that me mother sent to me
Well, it's many a day I've travelled a hundred miles or more
But a saddle on a sow sure I never saw before

And as I went home on Tuesday night as drunk as drunk could be
I saw a coat behind the door where my old coat should be
Well, I called me wife and I said to her: Will you kindly tell to me
Who owns that coat behind the door where my old coat should be

Ah, you're drunk,
you're drunk you silly old fool,
still you can not see
That's a woollen blanket that me mother sent to me
Well, it's many a day I've travelled a hundred miles or more
But buttons in a blanket sure I never saw before

And as I went home on Wednesday night as drunk as drunk could be
I saw a pipe up on the chair where my old pipe should be
Well, I called me wife and I said to her: Will you kindly tell to me
Who owns that pipe up on the chair where my old pipe should be

Ah, you're drunk,
you're drunk you silly old fool,
still you can not see
That's a lovely tin whistle that me mother sent to me
Well, it's many a day I've travelled a hundred miles or more
But tobacco in a tin whistle sure I never saw before

And as I went home on Thursday night as drunk as drunk could be
I saw two boots beneath the bed where my old boots should be
Well, I called me wife and I said to her: Will you kindly tell to me
Who owns them boots beneath the bed where my old boots should be

Ah, you're drunk,
you're drunk you silly old fool,
still you can not see
They're two lovely Geranium pots me mother sent to me
Well, it's many a day I've travelled a hundred miles or more
But laces in Geranium pots I never saw before

And as I went home on Friday night as drunk as drunk could be
I saw a head upon the bed where my old head should be
Well, I called me wife and I said to her: Will you kindly tell to me
Who owns that head upon the bed where my old head should be

Ah, you're drunk,
you're drunk you silly old fool,
still you can not see
That's a baby boy that me mother sent to me
Well, it's many a day I've travelled a hundred miles or more
But a baby boy with his whiskers on sure I never saw before

And as I went home on Saturday night as drunk as drunk could be
I saw two hands upon her breasts where my old hands should be
Well, I called me wife and I said to her: Will you kindly tell to me
Who owns them hands upon your breasts where my old hands should be

Ah, you're drunk,
you're drunk you silly old fool,
still you can not see
That's a lovely night gown that me mother sent to me
Well, it's many a day I've travelled a hundred miles or more
But fingers in a night gown sure I never saw before

As I went home on Sunday night as drunk as drunk could be
I saw a thing in her thing where my old thing should be
Well, I called me wife and I said to her: Will you kindly tell to me
Who owns that thing in your thing where my old thing should be

Ah, you're drunk,
you're drunk you silly old fool,
still you can not see
That's a lovely tin whistle that me mother sent to me
Well, it's many a day I've travelled a hundred miles or more
But hair on a tin whistle sure I never saw before

:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

Húsvét

Reggelre megérkezett hozzánk a Nyúl. Beni -bár nem igazán tudta, h mi is van ma- azért tuti, ami biztos alapon fél 6-kor kelt. Fél 7-ig tudtam visszatartani, szórakoztattuk egymást, de aztán bedobtam a nagy kérdést: "Naaa, vajon jött hozzánk a nyuszi..?", és az addig mély álomban lévő Marci kipattant az ágyából, hogy akkor ő most megy, keres, körülnéz. Persze talált a kiskosarában csokit, tojást, levelet, mindenkit kivágott az ágyából, és 7:10-re már mindegyikőjük fülig csokis volt.


Aztán a lányokkal megterítettünk, csináltunk húsvéti tálat: sonkával, tojással, ződekkel. Tegnap este sütöttem kalácsot, hagymás baguettet, azt ettünk hozzá. (és most iszok egy életmentő kv-t, és nekiállok ebédet gyártani.. :P )
Jah, az új süti (Citromos álom) szuper finom lett, -már tudom is, h mi
ként fogom legközelebb feldobni- hozok fotót is majd, meg receptet.





2008. március 21., péntek

Benedek

Beni nevenapja ma.. kapott sok puszit, mi meg kaptunk egy hisztis délelőttöt Tőle.
(éjszaka sem aludt jól, és ez kihat az uraságra rettentő módon)
Hétfőn lesz egy és háromnegyed éves :P, a beszéde még mindig nem "robbant" be: mostanra a HAL és a LÓ szavakat ejti tisztán, de tulképpen hablatyol csak. A hangsúllyal/színnel játszik sokat, ill. a mimikával. Ha "rászól" Hannára, akkor azt úgy mondja, hogy szigorúan összehúzza a száját és a szemét, és keményen mondja, hogy HANNA. Ha épp örül neki, mert hazajött, akkor HANNNAAAA és magas hangon. Ha elmegy, akkor szomorú kutyaszemekkel néz ránk, és úgy mondja, hogy Hannnaaaa.. na, majd megpróbálom felvenni, de nem könnyű őt manapság lefilmezni.

Benedek: A latin Benedictus névből származik. Jelentése: áldott.


Benedek a harmadik a három szent közül, akik a népi megfigyelés szerint „zsákban hozzák a meleget". Benedek napja a csillagászati tavasz beköszöntét is jelenti, ami sokféle ünneplésre ad alkalmat országszerte, Európában, sőt a világ minden táján. A nap különlegessége, hogy ezen a napon egyenlő hosszú a nappal és az éjszaka.

Benedek napján van a tavaszi napéjegyenlőség, a tavasz hivatalos kezdete. Ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek gyógyító erőt tulajdonítottak, a marhák felfúvódásának gyógyítására használták.

A bukovinai székelyek úgy vélték, ha Benedek napján dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. Topolyán pedig a három nap megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezen a napon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, nedves őszre számíthatunk.


Szent Benedek, a Bencés rend alapítója, 480 körül született az Appenninek között megbúvó ősi kis városkában, Nursiában. Nagyon szigorú, aszkéta életet élt, remeteként magányba burkolózott. Nagy valószínűség szerint 547. március 21-én halt meg.

A névanalízis szerint a Benedek név független, a saját útját járó személyiség kialakulását segíti. Olyan emberekké lehetnek e név viselői, akik várják a kihívásokat, és szeretnek úttörők lenni. Szívesen járnak járatlan utakon, és teszik azokat járhatóvá mások számára is. Jó vezetők, nagyon erős egyéniségek. Azt ugyan nem szeretik, ha beleszólnak a nézeteltéréseikbe, de ők szívesen szólnak bele mások vitáiba.

2008. március 20., csütörtök

ez meg az

Kedden eljött hozzánk Buddy fórumtársnője, akit már megemlítettem nemrég.
Nagyon vártuk őket (a 14 éves fiával jött), mindketten szeretjük M-t és a gyerekek is nagyon jól elvannak egymással. Tomi megtanította Petyát pókerezni, körbehurcolták a "birtokon": kutyát dögönyöztek, fociztak, a kisfiúkkal játszottak, de a szemerkélő eső sem zavarta őket: lementek a pincébe. Buddy olasz tésztát főzött, én tiramisu-t csináltam, ami mellett egy csomót beszélgettünk, többek közt a terveinkről, aztán az iskolákról (ő tanárnő), gyerekekről.. kár, hogy hamar menniük kellett. :(

Aznap este volt Hannus hangversenye (ami azért volt most más, mint a többi, mert erre csak a jól haladó növendékeket hívták meg: a suli kitűnő minősítést kapott, és így ünnepeltek.) No, szóval csak Kari és én mentünk el, mert Beni és Marci megest belázasodtak, és Buddy vállalta be a betegápolást.
A koncert fél 5-kor kezdődött, és fél nyolc után lett vége. A felépítése jó lehetett volna, mert az első felében voltak az egyéni fellépők, és a végében a kül.féle formációk: quartettek, együttesek. (pl. fellépett egy srác, aki marimbázott.. ciki, de asse tudtam, hogy az milyen hangszer. :/ ) Csakhogy egy-egy együttes olyan vacak produkciót mutatott, hogy én kértem elnézést.. A gitáregyüttes egy borzalom volt, az ütősegyüttest ha még fél percig kellett volna hallgatni, felsikítok.. de a szaxofon-quartett SZUPER dolgot mutatott, és ők voltak az utolsók..
szóval összegezve: Hanna és B. négykezese remek volt, nem hibáztak, a Lányomnak nagyon jól állt a fényes, fekete zongora :P és a koncert is jó volt.

Mára a betegek is jobban vannak, csak taknyosak kissé. Felkészültünk a Húsvétra, vettünk mindenféle finomat, ki akarok próbálni egy új sütit.. elkezdődött a tavaszi szünet, meg talán az idő is jó lesz ezen a pár napon.

2008. március 19., szerda

qi-gong

Qi gong....meg akartam keresni a neten, le van-e valahol rajzolva az a fajta, amit mi csinálunk....de nem találtam...találtam viszont mást....: ) Annak idején egy bizonyos Dr Wu Bin Jian tartotta az előadásokat, amiken én nem minden esetben, de sokszor részt vehettem. Annál a résznél nem voltam ott sajnos, amikor a prof egy láthatatlan harangot vont a teste köré, a hallgatóság pedig pénzzel próbálta megdobni, de a láthatatlan harangról visszapattantak az érmék. Akkor sem voltam ott, mikor a 220 V váltófeszültségbe nyúlt bele....de megtette...
Na...szóval van még mit tanulnunk az energiákról, amik bennünk és a világban vannak...az biztos...watch this:


2008. március 16., vasárnap

Pár kép..

Lóg az eső lába: ezt még csütörtökön csináltam (a gépet csak most szedtük le):










Ebéd után nagy fogócskázós, focizós programunk volt, majd egy lazító kv-zás alatt a srácok felhőket néztek:



(felülírva 17:52-kor :P .. de ezt meg egyszerűen nem tudtam NEM lefotózni.. )

















2008. március 15., szombat

tavaszodik

Ma remek napunk volt, igazi napsütéses tavaszi nap.

Buddy korahajnalban kelt, letekerte a szokásosát, aztán -miután Hannus kikönyörögte előző nap- a napfelkeltét nézve Qi-gong oztak, és ma valami miatt hamar felkelt mindenki.
Így a klasszikusan 10-ig elhúzódó szombat reggeli teendők, ma fél 9-re befejeződött.
Aztán Buddy angolozott a nagyobbakkal egy kicsit, én sürögtem-forogtam a konyhában. Ahogy felmelegedett az idő, kimentek a srácok a kertbe, ill. Kari elment sétálni Benivel (azzal a hátsó szándékkal, hogy hááátha elalszik hazafelé. Így is lett.) és én még Tomival egy kicsit átvettem a föcit, de később ő is ment ki a többiek után.

Buddy pedig elkezdte a -tavaszi ? :D- nagytakarítást a dolgai között. Már napok óta írjuk ki a gépeinken lévő adatainkat dvd-re, a videóinkat archiváljuk, de az ezer éve felgyülemlett adat CD-inket nem volt eddig igazán senkinek kedve szétválogatni.. no, és mivel ugye a Terv, hogy idén tipli.. szóval ez egy jó ok arra, hogy rendszerezzük a dolgokat.
(én is hasonlóképp fogok nekiállni a papírjainkhoz. Kell-nem kell, ha kell: visszük-nem visszük. :D )
Ebéd után elment a 2 lány Tomival biciklizni (ezen kissé megsértődött Jancsi, de tudtuk, hogy ma nehéz úton mennek, így ő nem mehetett.), az új kütyüje szerint 25 km-t tekertek, és volt, hogy 44 km/h is mentek (lejtőn lefelé, de ez igazán mellékes)
Mi pedig a 3 kissráccal kint lötyögtünk: Jancsi duzzogott, Beni motorozott, Marci köveket szállított.. én napoztam egy kicsit, Buddy meg tűrte hősiesen mellettem a tűző napot.

Este pedig össznépi filmnézés lesz. :D (najó, össznépi- mínusz: Beni, Marci, Jancsi. ők ui. aludni fognak akkor már.)

2008. március 13., csütörtök

rossz emlékek

Ma vagy tegnap volt egy hír, hogy az egyik kórházban egy hozzátartozó megpofozta az orvost. Megszólalt a mentősök szóvivője is, aki elmesélte, hogy a mentősöket is rendszeresen bántalmazzák, érik különféle (fizikai) támadások..
No, édsanyám kapva-kapott a híren, és átjött hozzánk, hogy elmesélje az Ő történetét.. pár hónappal ezelőtt egyik éjszaka az osztályon dolgozó kolleganője átszólt, hogy menjen segíteni, mert egy 80valahány éves nénike megtámadta.. A néni teljesen beszámíthatatlan volt, és késsel esett nekik, ketten is alig bírtak vele.. és micsoda ereje volt a néninek és hogy féltek.. ésss blablabla..

És ennél a pontnál álljunk csak meg.. mindenkinek vannak olyan pillanatok az életében, amit sosem felejt el, ha akarna, akkor sem.
Több ilyen van nekem is, az egyik..:
'94. ősze... apám pár hónapja lépett le, hagyta el anyámat, és a még felnevelés előtt álló 4 kk. tesómat. Anyánkról tudni kell, hogy nála sosem tudtuk, mi gyerekek, hogy mikor "telik be a pohár" és mikor kap valamelyikőnk aránytalanul nagy verést. Ebben a nehéz időszakban teljesen kiszámíthatatlan volt. Mi, Buddyval gondoztuk a tesóimat, igyekeztünk figyelni rájuk, hordtuk suliba-oviba őket, eladtuk a számítógépünket, hogy a szeptemberi iskolakezdésre legyenek a gyerekeknek cucca, ruhája, cipője.
Az egyik hétvégén anyánk talán pörköltöt készült csinálni, és O. a 7 éves húgom valamin kiakadt, és hisztizett.. anyám késsel a kezében elkapta a pólóját, és vérben forgó szemmel üvöltözött vele. Én ott álltam -Tomival a hasamban- 3 méterre tőlük..odaugrottam és próbáltam kicsavarni a kezéből a kést. Azt szokták mondani, hogy az őrülteknek iszonyat erejük van.. lehet.. anyámnak az volt akkor.
Buddy is odaugrott, ő ki tudta csavarni a kezéből a kést, majd a húgomat próbáltuk kiszabadítani.. csak úgy sikerült, hogy a pólójának egy darabja anyánk kezében maradt.
És utána üvöltöztött Buddyval, hogy semmi köze nincs ehhez, és mit képzel, ha ő el akarja vágni a gyereke torkát, az az ő joga. Észnél volt, beszámítható állapotban, mert nem elsírta magát és nem kért (sosem) bocsánatot, vagy nem szégyellte el magát, hanem még neki állt feljebb.
Őrület, komolyan.

És ez jutott eszembe, ahogy hallgattam a muttert, és nem, nem álltam le prédikálni, hanem csak annyit dünnyögtem halkan csak, hogy :
Hát igen, megesik az ilyen.


2008. március 12., szerda

mindent bele pogácsa

Van egy igen kedvelt sós sütink: a sajtos pogácsa.

Ezt csináltunk ma közösen Buddyval. (a recept is közös fejlesztés. :P )
Én összeszedtem a hozzávalókat, ő bedagasztotta, kelesztés után kinyújtotta-szaggatta, én tojásoztam-kentem, a sütő megsütötte és a család megette.

Hozzávalók (nagycsaládra):
  • 5 deka élesztő
  • kicsi cukor
  • 1 dl. tej
  • másfél-két kiló liszt
  • 60 deka vaj
  • 1 nagy tejföl (450 g.)
  • 2 tojás + még 1 a kenéshez
  • 75-90 deka reszelt sajt (a háromnegyede a tésztába kell, a többi a pogácsa tetejére)

Az élesztőt megkelesztjük (kevés cukorral és az egy deci tejben) , a vajat és a lisztet összemorzsoljuk.
Minden más hozzávalót (tojás, reszelt sajt, tejföl, só) beledolgozunk a tésztába, majd egy jó órát meleg helyen kelesztjük.
Eztán kinyújt-kiszaggat, egy tojást felverünk, majd ezzel megkenjük a pogácsák tetejét, reszelt sajtot rá, és előmelegített sütőben, magas hőfokon aranybarnára sütjük. (ez nálunk kb. 15-20 perc/tepsi -öreg gázsütőben-)


2008. március 11., kedd

ez meg az, megint

A mindennapjaink szépen, csendesen, kissé unalmasan is telnek mostanság..

Kari készül egy énekversenyre, minden este vacsi után a konyhában készül rá. A suliban nincs gond, csupa jó jegyeket hoz haza, zongorára is gyakorol lelkesen.
Jancsi meg a Kimittud-ra verssel akar készülni.. most együtt keresünk neki verset. Még nincs olyan, ami mindenkinek tetszene. :D
Tegnap labdáztak, és rosszul nyúlt érte: kiment a kisujja.. tanakodtunk egy jó ideig, hogy menjünk-e a balesetire, de a jegelés jót tett, és mára csak egy kis duzzanat maradt.
Marci kis elégedetlenkedő lett, sokszor kiakad apróságokon. Duzzog, majd mindig kiderül, hogy ő akarna olyat, amit nem lenne szabad.
A 7en itthon marad, ui. tegnap reggel iszonyatosan fájt a hasa, mármár azt hittük, hogy vakbél-gyulladása van. De szerencsére nincs. Valszeg a szelek kavarogtak csak.
Beni megint megbetegedett, most a füle a soros: láz, fülfájás, ma reggelre kifakadt, szóval innen már csak jobb lesz. Most megfigyelés van, neki is.
Hannusnak is bepörögtek a dolgok a zenei életében: 4 kezessel készül egy áprilisi zongoraversenyre, amit előtte a zenesuliban elő kell majd adniuk a társával. Illetve a gimi kórusa indul minden évben a Helikon versenyen, erre is készülnek.
Tomival gyűrjük a tanulnivalót, ma matek Buddyval, és zongora. (ebben Hanna segít neki) Tegnap föci, majd' mindennap angol..

Megtettünk pár apró lépést a Cél felé, ez igencsak jó, könnyebben mennek nekünk is a mindennapok: pl. anyámmal, a hülye tesóimmal.

**********

Olvasom az egyik online ír újságban, hogy megint megérkezett egy orkán hozzájuk és a Brit szigetekre, meg hogyan tombolt végig az országban..
Az orkán neve: Johanna. :O :DD


2008. március 10., hétfő

St. Outlook :-)

Van egy kedvenc társasjátékunk….a trivial pursuit…6 témakörben vannak kérdések, amikre helyesen válaszolva haladhat előre a játékos. Szeretjük, mert sokat lehet tanulni belőle, és természetesen mindig segítjük is egymást, hogy rávezessük a másikat a helyes megoldásra. Erre aztán vannak nagyon mulatságos szituk…mint pl. a múltkor:

A kérdésre a helyes válasz II. Linus pápa volt, erre kellett rávezetnem Tomit.

Buddy: „ Csak egy betű különbség van a pápa neve és egy nyílt forráskódú operációs rendszer neve között…”

Tomi gondolkodik…majd a 10 éves Karika rávágja: „Szent Outlook…?!?”

:DDDDDDDDDD

T O M I

Tomi….az elsőszülött kisfiam. Amikor született, egy nonstop üzlet éjjeli eladójaként dolgoztam, taxisok, kurvák, gengszterek között. Mobiltelefon nem volt. Mire beértem a Margitba, már megszületett és nagyon cuki volt. Később rengeteget betegeskedett, tulajdonképpen nem is tudom, hogyan tudtuk végigcsinálni….volt, hogy Verbéna ült bent a kórházban Vele, várta, hogy elaludjon. Én pedig az éjszakában dolgoztam, akkor már egy játékteremben, mint szekurity…a hátsó helyiségből az ablakon át vezettem ki egy hosszabbítót, arról ment a ladában a fűtőventilátor…és a kocsiban Hannus és Kari. Leírom, és szinte a hideg ráz, ma már nem tudnám így csinálni. Fiatalok voltunk, felelőtlenek…? Lehet, nem tudom, de az biztos, hogy akkor is, és most is nagyon szerettük/jük a gyerekeinket, és minden amit teszünk, értük van. Valójában ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy egymást is nagyon szeretjük, hiszen a gyerekekben épp az a csodálatos, hogy belőlem és az általam szeretett emberből van összegyúrva…bennük vagyunk mindketten. Szóval akkor is mindent megtettünk értük és most is így van. Persze oldeye…és máshogy élem, éljük meg a dolgokat, mint 10 évvel fiatalabban. Az egy másik érdekes szempont, hogy hol a francban voltak akkor a nagyszülők…a rokonok. Sehol nem voltak. Nézzük most Verbénával a Brothers sorozatot…egy kislány kórházba kerül….másfél órán belül ott van mindenki. A drogos unkatesótól kezdve az elfoglalt bussinessman-en keresztül a homokos ügyvédig mindenki.

A mi családunkban volt, hogy hetekig kórházban volt egyhuzamban Tomi, és Verbénán meg rajtam kívül senki meg sem látogatta. Hogy variáltunk ezerrel, hogy hozzuk össze, hogy dolgozni is tudjak (persze úgy rúgtak volna ki, ha nekiállok jaj-istenem-nem-tudok-jönni-mert-beteg-a-gyerek számot előadni, egyébként is feketén dolgoztam), a többi gyerekkel is legyünk, és Tomival is ott legyen valaki. Eszméletlen idők voltak. Vagy amikor Verbénának odaköpte a nyolcadikkerületi doktornő, hogy a gyerek rühös…és eszelősen permetezett körbe mindent, amivel érintkeztek. Ja, hogy nem hallott még a Mucha-Habermann betegségről….Oh please. Nem érdekes. Vagy amikor mentővel kellett Tomit bevinni a kórházba, mert úgy befulladt. Kocsink nem volt, anyámék sehol persze…a nagybátyámat hívtam fel, de ő azt mondta, sajnos ivott már. És akkor maradt a mentő.

Nem azért, hogy panaszkodjak….ezek mind tények. Igazi, sokat mondó, fehér-fekete tények. Amik nem hazudnak. Viszont jó néha elővenni őket, és átgondolni, mit is üzennek. Nehogy az ember a kürtőskalácsról elfeledje, akármilyen szépen csillog és illatozik – azért belül üres.

Később jött az asthma…tőlem örökölte szegény kölyök. De szerencsére már a gyógyszerek sokkal jobbak, mint az én időmben voltak. Szteroidok, ismeretlen injekciók hetente, prednisolon, diadreson…bricanyl…stb. Kamaszkorom óta harcolok a kilókkal, alapvetően ezért a sok szar miatt, amit akkor belém nyomtak. Eleinte attól tartottam, Tomira is ez a sors vár, de nem! Öröm ránézni, csupa izom, magas, kidolgozott, sehol egy deka felesleg, jól néz ki. És mindemellett okos, nyílt, nyitott, gerinces…ugyanakkor érzékeny, empatikus, segítőkész. Büszkénk lehetünk és vagyunk is Rá. Isten éltessen kis nagyfiam!

2008. március 9., vasárnap

csak képek

Képes beszámoló:

Jancsi 7 éves lett:





Tomi 13 éves lett:


2008. március 8., szombat

szomszédolás

Délután Hannus átvitte a kisfúkat a szomszédba, malacokat nézni. 2-3 hetesek a kismalacok, és még nem láttak ilyen kicsiket, Beni tutira nem pontosabban.
Hanna meséli, hogy arra lett figyelmes, hogy Jancsi mondja a szomszédnéninek:
"... És az ocelot."
A szomszéd asszony kérdezi, hoyg az meg miféle jószág, ő arról még nem is hallott.
Erre Jancsi:
"Olyan, mint a petymeg."

:DDDDDDDD

Tamás

Nos, 13 év komoly kor. Már igazi tinédzser.
A külső megjelenésén ez már régebb óta meglátszik: bajuszkája van, borotválkozik, nyurga és kissé aránytalan még. A bensője is korábban ért: szuperül kifejlődött az igazságérzete, megfigyelhető rajta a kamaszokra jellemző okoskodás :P és érzékenység, minap láttuk elvörösödni, és igen, megint kezdődik a "teszt-korszak". Meddig mehet el, és kinél.. ez egy jó kis körforgás a gyerekeknél, van a csúcs, aztán kicsit lanyhul, majd megint erőre kap.
Most a humorral próbálkozik, igazán ebből vannak csak konfliktusaink.. hogy ez havernál poén, de én az anyád/apád vagyok fiam..

13 éve hajnali egykor arra ébredtem, hogy elfolyt a magzatvíz. Kissé váratlanul ért, (igazából azt hittem először, hogy Hannus bepisilt és attól nedves az ágyunk) merthogy a 37. hetet kezdtem csak el, Buddy éjszakás volt, és épp előző nap voltam orvosnál, aki szerint még legalább 2 hét, így a cuccaim sem voltak bepakolva.
A szüleim házában laktunk akkor még, a Dunakanyarban, és az egész utcában épp abban az időszakban csatornáztak. 4 hete esett az eső.. a Trabinkkal sem lehetett bejönni a házhoz, szóval az első sokkon túl, járt az agyam, hogy kinek szóljak és egyáltalán, hogy jutunk ki az utcából??
Végül anyósomat hívtam, ő volt akkoriban az egyetlen, akinek autója és telefonja is volt. (Buddyt nem is tudtam értesíteni). Egy jó óra múlva értek ki, én meg a cuccaimmal kiballagtam a saras trutyis utcán eléjük.
A kórházba menet megálltunk Buddy munkahelyénél, és szóltunk, hogy mi van, amint megjön a váltása, jöjjön utánunk.
Az ügyeletes orvos szerint "itt ma nem lesz semmi", majd lefeküdt aludni, engem meg betettek a megfigyelőbe. Azt hiszem én is elpilledtem, de egyszercsak arra ébredtem, hogy nagyon kell kakilnom..szóltam a nővérkének, aki persze hülyének nézett, hogy szinte észrevétlenül tűnt volna el a méhszáj.. pedig de.
Így kora reggel, 8:40-kor, apját meg sem várva, született meg Ketteskénk: Tamás Miklós úrfi.
Az akkori módi szerint nem szóltak arról, hogy:
- a baba ellilult, így oxigén alá tették
- a vizsgálatok szerint csak 2 köldökere volt, így extra Uh-ra és különféle vizsgálatokra van szükség.
Pár órával később odajött egy gyerekorvos, aki körvonalakban elmondta, hogy "most már jól van a fiúcska".

10 hónappal később kezdődött egy újabb kálváriánk: egy 2 esélyes immunbetegséget diagnosztizáltak nála. Granulocyta funtio defektus. Kicsit később lett egy -ma sem tudjuk miért- spéci bőrbetegsége. Az országban alig pár embernek volt ez, kísérletezés, megalázó helyzetek, harc az orvosokkal... végül kigyógyult, de nagyon sokat tettünk azért, hogy MI megtaláljuk a jó gyógymódot, aminek csak lehetett utánajártunk/olvastunk, és próbáloztunk. Aztán asztmás lett, és egy újabb betegség ütötte fel a fejét: Schönlein-Henoch purpura. Amilyen ijesztőnek hangzik, és látszik.. kezelhető és meg lehet gyógyulni belőle. Idővel.
6 éves korára az kórház-otthonlét arány fele-fele volt.
De szerencsére ez tényleg a múlt: az immunbetegségből a jó esélyt kaptuk: kinőtte. A spéci bőrbetegséget 3 év alatt kikezeltük. Az asztmánál is jók az esélyei arra, hogy kinője.
Mindene a sport - sokat bicajozik (az idei ajándékait is így kérte, kütyüket a biciklijéhez), focizik, kézizik, kosarazik- és a zene.
Zongorázik, és gitározni tanul az apjától. Szereti a r&b-t: Caramelt például, a Beatlest, és az RHCP-t. Ez a változatosság ami igazán jellemző rá, hogy nem ragad le egy stílusnál, vagy zenekarnál.

Pár kép róla:



2008. március 7., péntek

Jancsi

Ma 7 éve, hogy világra jött Jancsi.

7 éve.. március 6.-án már egész nap voltak fájásaim, össze-vissza. De nem akartunk idő előtt bemenni, ui. pár nappal azelőtt már volt egy éjszakánk, amit bent töltöttünk a szülőszobán, majd hajnalban hazamentünk. Kocsi nélkül, hajnalban taxira vadászni a kórház környékén.. és persze ott a csalódottság érzete.. na, nem ezt nem akartuk még egyszer.
Így vártunk egészen sokáig.
Estére a húgomat szerveztük be gyerekvigyázónak, közben aznap Tominak kiesett az első tejfoga, úgyhogy még a Fogtündér szerepet is a húgomra testáltuk.
Egy barátunk átjött este 9-re, ő fuvarozott be a kórházba, a szokásos rutinok után biztossá vált, hogy mi aznap már nem megyünk haza: "szülünk".
Fél 11 körül kerültem be a szülőszobára, és nagyon jó hangulatban voltunk. Üres volt a szülőszoba, jófej szülésznők voltak, Buddy is örült, hogy ma már végre.. szinte észre sem vettük, hogy miért is vagyunk ott. A fájások is egész elviselhetők voltak, egyszer azonban nagyon nem volt már jó sehol, semmi. És bár a "jóslatok" ("sztem meglesz éjfélre") nem jöttek be, de

2001. március 7.-én, 00:15-kor megszületett V. János Zalán, 3300 grammal és 55 centivel.

Ő volt az, akivel végig együtt lehettünk a 2 órás megfigyelés alatt, akivel olyan rooming-inben voltam, ahol csak ő és én.. 5 napot voltunk kórházban. Nem miattunk maradtunk ilyen sokáig, hanem otthon felütötte valami kórság a fejét, Buddy 39 fokos lázas volt, és a gyerekek is megbetegedtek.

Mára egy csuda érdeklődő, nyitott és jó humorú fiúcskává cseperedett. Buddy szerint ő az "én fajtám" azaz igazából ő az, aki rám hasonlít mindőjük közül. (én csak álmodoztam ekkora szempillákról, mint ami neki jutott.. :DDDD)



2008. március 5., szerda

zene

Nálunk szinte mindig szól a zene. Általában SK: hol Buddy játszik, hol a gyerekek, hol meg "csak" énekel-gyakorol valaki.
Amióta van a Nagyoknak mp4-ük, azóta elég sok klipet leszedek nekik a youtube-ról, így ha épp senki sem zenél, hát azokat nézik-hallgatják.
Írtam már, hogy a Dubliners nagy kedvence mindenkinek, Benitől-Buddyig.
Az egyik alapítótagja -
Ronnie Drew- rákos.. neki írtak neves ír zenészek egy számot, amit minap mutattak be az ír tévében. (Bono szervezte, és hozzájuk méltóan, az ebből származó bevételek az Irish Cancer Society-nek folynak be)
Ez is már a gyerekeink kedvenc klipjeinek egyike:



Mi lesz velem a kardom nélkül...?

Az én életem már több, mint 15 éve a harcról szól. Harcoltam a szüleimmel, a szerelmemért. Aztán harcoltam a családommal a házasságomért. És a gyerekeimért. Aztán harcoltam a társadalommal a választásomért, a döntéseimért. És azóta is harcolok a mindennapokért. Tárgyakért, eszmékért, elvekért….pénzért, természetesen.

Elmondhatom, hogy a harcaink, a döntések, amiket meghozunk, a munka, ami végzünk, a Terv, amin agyalunk..az mind-mind azért van, hogy jobb legyen. Elsősorban anyagilag. Jobb kocsi, szebb ruha, jobb életkörülmények, gyorsabb számítógép, szebb kert, élhetőbb élet. Ez motivál, ez lebeg körülöttem.

Amit akarunk, hogy létrehozzunk egy könnyebb, jobb életet magunknak, az világos, és egyértelmű. Nagyszerű cél, magasztos, kristálytiszta, és átlátható. De mi van, ha megcsináljuk..? Ha már nem kell a kard? Ha nem motiválnak a mindennapok? Persze ez most távoli, sokszor egész hihetetlen állapot. De hiszek benne, hogy elérkezik majd. És nagyon remélem, hogy nem éljük meg rosszul…

2008. március 4., kedd

ehh

Sokszor elkap a rosszkedv.. szegény családom, szenved is miatta(m) olyankor. Kissé undi vagyok, meg kicsit pokróc meg negatív és.... és egyáltalán, tessék engem békén hagyni.
Ma is.. holott történnek jók, apró léptek (vagy ahogyan Bob Whiley-nak mondotta Marvin doki: Baby Steps) a Cél felé.. de valahogy ma nem vagyok igazán hasznára a családnak.
Ismét utolért a BridgetJones-effektusom, hogy olyan dolgok miatt szenvedek, ami röhejesnek hat(na), ha leírnám. (és már a jóég nem mossa le rólam, hogy moviejunkie vagyok..)
Túl sok mindenből csinálok problémát, és nem lenne szabad.

Buddy nyakon ragadott, és elmentünk "kenyérért" M-ra, kettesben, hogy kicsit kiszellőztessem a fejemet, autózzunk egy nagyot..
Jól is esett, határozottan lökött egyet rajtam.

És beállok a sarokba (vagy kivasalom a kezemet :PP ) is, mert nem tartom az újévi fogadalmamat, miszerint POZITÍVABBAN fogok gondolkodni.
Ejnyeno.

2008. március 3., hétfő

Hanna



Hannus abszolút első lett a Kisfaludy Napok Olvasottsági Versenyén. :DDDD
(először azt hittem, hogy csak az ő korosztályában, de nem, 7.-12.-ig volt meghirdetve a verseny.)



2008. március 2., vasárnap

ablakban


Az unokabátyus és Beni (jobb oldalt) egész sok időt eltöltöttek így az ablakban: autókat, traktorokat, kutyákat, pipiket, néniket, bácsikat nézve.. és nagyokat kurjongattak nekik. :D


2008. március 1., szombat

vendégek

Tegnap óta vendégeink vannak -nővéremék-, (a panzióban szállásoltuk el őket), holnap mennek haza.
Sajnos beszorultunk a házba, ma iszonyatos vihar volt, az Emma névre -nem is tudtam, hogy már ezeket is név illeti.. :O- elkeresztelt "szelecske". Hozzánk a széle jutott el, csak eső volt, meg egész nap nagyon durva szél.. a 3 nagy kiment a szántóföldekre sárkányozni, szuper jól reptették, mi meg a konyhaablakból néztük a fiúcskákkal a
sááákányot.
Aztán elég miután lecsendesedett az idő, kivittük a gyerkőcöket kicsit megmozgatni, ill. egy leszakadt ágat tették el a fiúk az útból.