Semmittevés vagy valami ahhoz hasonló

Elképesztően fárasztó hetünk volt, a hétvégére igyekeztünk semmit sem tervezni.

Kari hazaugrott egy éjszakára csütörtökön, hiányoztunk neki, ő is nekünk- mint mindig.

Mindig felderül a ház, ha hazajön. Pedig csendes lány, de olyan kisugárzása van, hogy beragyogja a lakást.

Legközelebb csak Alan szülinapjára jön haza, az még két hét.

Viszont tegnapi nagy hír, ami hozzá kapcsolódik: dec. 30.-án lesz 21 éves, és mondtuk neki, hogy milyen kár, hogy csak később fogjuk tudni megünnepelni, mert akkor mi Stockholmban leszünk..hacsak el nem jönnek ők is.. tegnap vettek repjegyet Eoin-nal, 28.-tól 31.-ig ők is Stockholmban lesznek :D 

Péntek délután bevásároltunk a hétvégére, pár dolgot Karinak is vettünk, este meg már vissza is ment Dublinba.

Szombaton én főztem, gondoltam, hogy sütök egy jó kis sütőtökös-almás-diós sütit, de valahogy úgy elbaltáztam, hogy a kukában landolt..ritkán sikerül így elcseszni valamit, hát most így jártam. 

Másnap azért sütöttem egy almás-narancsos crumble-t a fiúknak, narancsos mártással, na az tök jó lett. 

Vasárnap Alan volt a szakács, ő profin délben tálalt is, így délután nem tudtunk ellenállni a hívogató napsütésnek és elmentünk hegyet mászni.

Mivel 16.30-kor megy le a nap, a naplementét is megnéztük.

Ez lett a nagy semmittevős hétvégénk :D 

Mindennapi apróságok

A héten végre ideértek a tulaj fiai és megcsinálták a sütőt.. Persze a timer-gombot fordítva tették vissza, de már nem engedte Alan, hogy újra szétszedjék, nehogy elcsesszék megint. Sütni kéne valami finom sütit a hétvégén, de még a nyári háj is rajtunk van és mindjárt itt a karácsony.. csak közben meg annyi ötletem volt, míg nem volt sütőnk..

A mosogatógép még mindig vár a szerelőre..lassan őrölnek azok a malmok.. a 24 MUNKAórán belül visszahívnak, azt jelenti, hogy 3 nap elteltével senki sem hív, majd újra és újra es újra magyarázhatja el az ember valakinek a vonal végén, hogy mi a fenét akar és persze biztosítanak arról, hogy mindenképp intézkednek ÉS visszahívnak. 

Mostmár kivárjuk, végülis már csak öten vagyunk itthon, nem egy nagy cucc kézzel elmosogatni...de megbeszéltük, hogy sosem veszünk többet ilyen kiterjesztett garanciát..

Meglepetésként ért, hogy októbertől emelték a fizetésünket, és most visszamenőleg kifizették az elmaradásokat. Én csak a jövő januárit tudtam, de nem, akkor IS fog emelkedni, meg most is. 

Az időjárás elképesztően változékony: hol fagyok vannak, hol meg tavasziasan enyhe idő, de ma egész nap sötét volt, annyira be volt borulva, ömlött az eső, tök depressziós. 

A hétvégén Márton-nap, ragaszkodtam hozzá, hogy igenis vegyünk libát..de vagy egészben vesszük meg (ezt már eljátszottuk egyszer, de nem ettük meg a liba jórészét, az meg kicsit luxus, hogy Larsnak sütünk egy egész libát ..) vagy : találtam a lidlben egy almával-gesztenyével-mazsolával töltött és baconba tekert fagyasztott libamellet.. úgyhogy akármekkora nagy gasztroangyal vagyok, de ez lesz vasárnap, mert libát enni KELL és kész. (persze Alan megkérdezte és mi lesz a kaja..hát ennyire szereti a család a libát.. :/)

A legjobb, ami történt az az, hogy megvettük a vonatjegyeket Oslo-ba :)