Szülinapozás

Beni 24.-én lett 14 éves, így tegnap gyűltünk (értsd Tomiék is eljöttek hozzánk) össze, hogy megünnepeljük. 

Minden ajándékát rendeltük, de sajnos az egyik, amit nagyon akartuk, csaknem jött meg időben.. felkészítettük, hogy lesz valami, amit részletekben kap meg. (Kézi kiskamerát vettünk neki, állvánnyal, mert fejébe vette, hogy a barátaival majd valahogy filmet akarnak forgatni.. az állvány megérkezett, a kamera meg nem.. ) Erre szombat reggel 9-kor csöngetnek: postás.. hozta a kamerát. 

Minden egyben volt, a szülinapi tortája az a csokis - fehér csoki mousse-os torta volt, amit a karantén konyhában leteszteltünk. Ebédre sörtésztás csirkét kért a szülinaposunk. 

Alan csinált tiramisut is, mert Jancsi nem eszi meg ezt a sütit: van benne málna..

A kis szülinapos, aki lassan olyan magas, mint mi, de a nővéreinél már magasabb, nagyon örült mindennek, amit kapott. Kari-Tomi közösen rendeltek neki futócipőt, meg sportruhákat, Jancsi vett neki Legot, Marci meg édességeket válogatott neki össze. 

Ha ma nem lenne olyan szutyok az idő, amilyen, már menne is a romokhoz a barátaival forgatni. 

Remélhetőleg javul majd az idő (újabb egy hét esőt jósolnak), de addig is itthon kamerázgat. 

Fent és lent majd megint fent

A balesete óta Alan nem igen tudott bringázni, tesztelgette magát, de egészen e hét elejéig nem ment neki egy-két körnél több, így inkább pihent (sikerült rábeszélnem) és várt pár napot. 

Hétfőn nagyon szép idő volt, úgyhogy Kari és Eoin eltekertek a Grantstown-tóhoz, ez kb 25 km-re van tőlünk. Majd másnap kitalálták, hogy Marci-Jancsi-Kari megint eltekernek oda.. 

Úgyhogy Alan szerdára gyógyultnak nyilvánította magát és elment a “kocka-körére”, ami 56 km. Csütörtökön ment egy másik bejárt útjára, az is 56 km-es. 

Majd péntekre kitalálták, hogy Kari-Jancsi-Alan elmennek egy új helyre, valami apátsághoz, és aznap újabb 56 km-t ment(ek). 

Jó hír, hogy semmi baja nem volt, bírta a tüdeje, a bordái, a lába.. 

 Nekem meg ezen a héten beindult/visszatért az élet a college-ban, egy hétre. Úgyhogy ezen a héten teljes gőzzel ment a meló.. komolyan megéreztem ezt a 2 hónapos félállást. 

Alig bírtam felkelni 6-kor, már este 9-kor ki akartam dőlni.. rettentően nyűgös voltam és rájöttem, hogy antiszociálisabb lettem, mint voltam. Vagy csak elszoktam a többi kollégámtól, de rettentően idegesítettek.. alig vártam a péntek délutánt. 

Most 3 hétig megint félállásban vagyunk, aztán július közepén újabb egy hét full time, aztán megint 3 hét fél gőz, és augusztus közepén visszatér a régi menetrend és tele lesz a college újra. 

Ebben a fura negatív pillanatokban olvastam csütörtökön Benedek Tibor halálát, ami őszintén lesokkolt. Hogy milyen fiatal volt még, mennyi mindent tehetett volna az utánpótlásért, és akárhogyis: korunkbéli, kiskamaszkoromban barátnőimmel  bálványoztuk..nagyon letört. 

Ugyanezen a napon hajnalban szolgálat közben megöltek egy rendőrt, így aznap délben egy perces néma csendre összegyűlt a college a campus főterén, és az én néma csendemben/gondolataimban inkább Benedek Tibor, a családja, a szülei szerepeltek. 

A héten megkaptuk az évvégi értékeléseket, mindkét fiú nagyon jól teljesített, a yearhead-ek összegző véleménye külön kedves volt. A hétvégére úgy készültünk, hogy szombaton Alan főz: jókai bablevest és máglyarakást. Jancsi reggel kitalálta, hogy elmenne bringázni, úgyhogy mikor egy körül leültünk ebédelni, és nyílt a bejárati ajtó, és egy férfihang azt mondta, hogy helló, meg voltunk győződve, hogy csak Jancsi jött haza és csak felpillantottunk, mikor konstatáltuk, hogy Tomi lepett meg minket, illetve hazajött Apák-napjára. 💝

Akkora öröm volt, hiszen csak nem láttuk március közepe óta.. nemrég ment csak haza, illetve Catherine-t is összeszedi az apukájától. 

Mivel nemrég átköltöztek egy új, kertes lakásba, ami nagyon közel van egy lengyel bolthoz, hozott a srácoknak egy csomó pöttyös túró rudit, meg milkát, meg hozott dinnyés cidert.. 

Jól vannak, Catherine is megy vissza hamarosan az újranyitó munkahelyére. 

Ma, apák napján, a sütés-főzést a gyerekek csinálták.. az egyik kedvencét, Dubarry-t kapott Alan, igaz, csirkéből, meg egy isteni sült ricotta tortát csináltak még neki. 

A jövő hétvégét is együtt töltjük megint, Beni 14 lesz szerdán, az ő szülinapját tartjuk meg szombaton. 

Lustálkodni is kell néha..

Szombaton reggel 9-kor ébredtünk fel, rendesen rácsodálkoztam magunkra, mert ezt kb évente egyszer, nyaraláskor követjük el..(merthogy mindig sokkal korábban kelünk) Így, vettem az égi jeleket, és úgy döntöttem, hogy bizony nem fogok semmit csinálni a hétvégén, biztos fáradt a testem.. (na persze főztem, meg kicsit takarítottam is, meg mostam-teregettem, de ezen a szokásos dolgokon kívül semmit nem csináltam.) 

Csomót olvastam, biliárdoztunk, netflixeztünk, leszüreteltem az első idei, nagy mennyiségű (értsd 10-12 darab 😋) epret... 

a srácok viszont aktívkodtak, Marci napok óta rak rendbe egy öreg, ócska bringát, és kitalálták, hogy feltekernek a hegyre, az adótornyokhoz. Ez innen 20 km, körbe-fel a hegyre, nagyon élvezték, bár sajnos mentenünk kellett őket, mert az egyiknek a külsője nem bírta a hegymenetet.. 

Marci fotózott, ideteszek párat a képeiből..

Az időjárás érdekes volt, újabb felhőszakadás jött szombat éjjel, mennydörgéssel, villámlással..csakhogy Lars igazi ír kutya, nem igen élt át sok mennydörgéses vihart.. úgyhogy szegény remegett fél éjszaka, Alan meg Jancsi abajgatta.. viharfóbiás a kis cukorfalat. 

Ez meg a szombat esti naplemente.. 

Bill Withers - Lean on me

Beni szereti Bill Withers dalait, ezt meg sokszor énekli, főleg a fürdőben, (nemrég hunyt el az énekes és ez a dal lett az egyik karanténos, “tartsunk össze” dal.)

Kértem, hogy vegye majd fel nekem magát, ha egyszer majd nem él itthon, legyen mit hallgatnunk öreg korunkban..Kari felajánlotta, hogy szívesen kíséri zongorán..

Ez lett belőle: 

Hűvös június

A meleg napok után megjött az ellenpólus: hűvös, undi, szeles, esős..

Ha két esőfelhő közt kisüt a nap, akkor 7-8-as az UV és meleg van, mégiscsak nyár van, de sajna ritka volt ez az elmúlt héten.

Úgyhogy hiába mehetnénk kirándulni a megyében, ilyen cudar időben akar a fene, úgyhogy már megint itthon ülünk. Minő változatosság. 🤣

A jövő hét már melegebb lesz, de akkor már full time dolgozok.. mindegy, lesz, ahogy lesz.

Süttem (by a 3 éves Jancsika) a héten Guinness-es barna kenyeret, mit mondjak.. isteni lett..

A nyári szabadság terv maradt, egy hét július végén-egy hét augusztus elején. 

Az eredeti terv ugye szóba sem jöhet, viszont szerencsére a negatív terv sem jön össze: hogy a kertben kell majd nyaralunk. Úgy tervezzük, hogy jövünk-megyünk.. de minap Alan jött, hogy segítsek nekik.. mert azzal akarnak meglepni, hogy egy hosszú hétvégére a szülinapomon (aug1) felmehetnénk családilag Északra.. kutyaszitter is van, Eoin. De azt szeretné, hogy én válasszam ki a házat, mert tudja, hogy szeretek bookingolni/airbnb-zni.. 

örömmel. 😍 Donegalt néztem, hogy ott még csak átutazóban voltunk, és sok bakancslistás hely van arra, amit látni akarunk.

Nem volt könnyű, mert úgy akartam, hogy full ház, senki ne legyen rajtunk kívül ott, szóval B&B szóba sem jöhetett, és ami tetszett, az már sajnos nem volt elérhető.. jó lett volna a tengerpart mentén találni házat, de 8 főre elszállt árak voltak csak.. végül találtam egy házat Észak-Írországban, kb 5 percre a Donegal-i határtól. Úgyhogy külföldre megyünk. 😉😂

Jó lesz, nagyon. Úgyhogy kapva kaptunk a friss akción, és gyorsan vettünk mind3 fiúnak wetsuit-ot, ha esetleg nagyon hűvös lenne a tenger, se legyen akadály nekik a fürdés/szörfözés. 

A héten megérkeztek a várva várt csomagok, az Ikeából, a Decathlontól, németországi barátaink is küldtek csomagot (odarendeltünk víz filtert a kávéfőzőbe,  azt küldték ki. Ott ui az egész évi mennyiség pont annyiba került, mintha itt a philipsnél berendelünk egy havit. ) 

Úgyhogy az ablak kapott új rolót, az új lámpát, amit a biliárd asztal fölé vettünk, nem tettük fel, ui Alan összebarkácsolt a lockdown alatt egy ideiglenes lámpát, de annyira megszerettük, hogy hiába vártunk 6 hetet az ikeásra, mégsem fogjuk feltenni, azt hiszem. 

Hamár biliárdszoba.. alakítgatjuk, felkerült a gin gyűjteményünk, körbe. Alan tett fel egy gitárt is a falra, ez már csak dísz, szar a nyaka, így ez lett belőle. A régi, használhatatlan erősítők meg ülőkék lettek a sarokban. 😊

Tegnap este viszont Jancsira koccintottunk, megkapta az első év jegyeit, a második szemeszter vizsgái mind first lett, így kiegyenesítette az egész évet és az is first lett. 2%-ot rávert Kari első évvégi eredményére. Úgyhogy nem rossz kezdet. Lehozta a féltve őrzött Lagavulin whisky-jét, amit Tomitól kapott szülinapjára, és azt ittunk. Én csak tényleg mini kortyot ittam, hiába menő whisky, egyszerűen annyira füstös, hogy a hideg is kiráz az utóízétől.

Kari ma 5 után kapja meg ez eredményeit, mit ne mondjak.. tűkön ülünk..

Update: 

Kari is megkapta az eredményeit, sikeresen lediplomázott, immunológus lett a legkisebb lány. 
(Sógornőm első kérdése, hogy mik a további tervei.. Alan: elhelyezkedik, kurva sokat keres és boldogan él, amíg meg nem hal. Hát valahogy így. (Sokszor beszéltünk már erről, hogy ez nem az a képzés, ahol megállhat, akar phd-t, hogyne, kutatni szeretne, meg ilyenek, dehát apró léptek.. most pl dolgozni akar egy ideig, pénzt gyűjteni a phd-s időszakra.. meglátjuk)

2-es fázis

11 hete, hogy szigorú szabályok közt élünk. Ma kihirdették a következő, enyhítő lépést. 

Az új szlogen: “Stay local, shop local, stay safe” 

A számok szépen alakulnak, a mi megyénkben volt, hogy egy hétig nem volt új eset. Volt már 2 nap, hogy senki sem hunyt el covid-ban, és a kórházakban/intenzíven is csökken a betegek száma. 

A hétfőtől életbe lépő szabályok jelentős változást hoznak a mi kis szürke hétköznapjainkba is, ui felülírták a lakhely elhagyási kilométer korlátozásokat és  az egész megyében szabadon közlekedhetünk (de jó, hogy a legnagyobb megyében élünk) és mivel megye határon is vagyunk, átmehetünk másik, szomszédos megyébe, de max 20 km-re a lakhelytől. 

(De sajnos ez még mindig azt jelenti, hogy Tomival továbbra sem találkozhatunk. )

A család már kinézett új, általunk fel nem fedezett, túracélpontokat. (Az meg, hogy hogyan férünk be a kocsiba, jó kérdés.. Majd sorsot húznak a nagy gyerekeink) 

Az, hogy minden bolt kinyithat szintén jó hír, (igaz, eszemben sincs elmenni shoppingolni, nekem nem ér annyit, hogy órákon át álljak sorban a Penneys előtt két pólóért meg egy zacskó zokniért) 

Aztán már 6, -nem egy háztartásban élő- ember találkozhat, és mostmár beltérben is, nem csak kint. 

Újra edzhetnek odakint a sportolók (max 15 ember) ha nincs testi kontaktus köztük és tartják a 2 métert egymás közt. 

A külföldi utazást még mindig nem tanácsolják és amúgyis 14 nap karantén azoknak, akik Írországba jönnek. (Ha hazajön vki külföldről, akkor is, nem csak a turistákra vonatkozik) 

Egy szó, mint száz, alakulunk, bízzunk benne, hogy nem lesznek hülyék az emberek, és képesek lesznek betartani a szabályokat. 

Tegnap estig 25142 ember betegedett meg és 1664-en haltak bele a betegségbe. 

Júniusi bank holiday

A poszt írását beárnyékolja Alan balesete.. Persze jól van, csak hát.. nem mellesleg pénteken Jancsit kellett mentenem, bringázás közben túl gyorsan vette be a kanyart és kisodródott, útpadkának csapódott.. neki a karjáról lejött a bőr, meg a bokáján is lett egy seb. Szerencsére semmi komolyabb baja nem volt, így ennek ellenére felmászott velünk aznap délután a hegyre. 

Ahogy írtam az előzőben, azon a napon kicsit szeles volt az idő, de hétágra tűzött a nap, így a hegymászást találtuk ki extra időtöltésnek. 

Nem a kereszthez mentünk, túl sokan voltak a hegyen, hanem az oromra készültünk, de odafent már kellemetlen volt a szél, így inkább visszafordultunk.

Szombaton hétágra tűzött a nap, szél nuku.. Úgyhogy maradt a kertben nyaralás, grillezés, felállítottuk a sátrat is, hogy átfújja a szél a tavalyi állás óta. Szó volt róla, hogy kint alszanak a srácok, de a szomszéd megtartotta a szokásos júniusi bank holiday-i bulikáját, 2 napig iddogáltak a kertben és nem akarta senki őket hallgatni közvetlen közelről. Nem voltak túl hangosak, de ahhoz pont kellemetlen lett volna, hogy ott aludjon az ember mellettük..mondjuk kemping fíling meglett volna, mikor tavaly a belga fiatalok hazajöttek a diszkóból, segg részegen, azt nem szerettem.. 

Az egész hosszú hétvégén pompás idő volt, sokat napoztunk, a srácok bringáztak, este koktéloztunk - sörözgettünk, (és persze kicsit dohogtunk is, hogy a pi#aba nem mehetünk el messzebb, mint 5 km, miközben a szomszéd  meg partit ad, ittalvósat minimum 10-12 embernek..) 

Aztán tegnap, miután egész nap 27-29 fok volt, kitaláltuk, hogy este újra felmászunk a hegyre, naplementét nézni. Este 21.49-kor megy le a nap, így 8 körül indultunk, hogy legyen bőven időnk felmászni és gyönyörködni a napban.

Jancsi most maradt, online barátnőzik szegénykém. 

Szoktunk nyaranta a hegyről naplementét nézni, ha szép az idő, de rég volt ennyire tiszta az ég. Ha pénteki képeket nézi az ember, lehet látni, hogy most mennyire tisztán lehetett látni a Galtee hegyeket.

Nagyon sok fotót lőttünk, a Lough Derg gyönyörű volt onnan fentről, az egyik kedvenc fotóm, ahogy a lemenő nap megcsillan a tó felszínén..

Apa, lánya kép

Apa, kisfia kép

A lefelé menet  is tök szép volt, olyan színek.. és meleg továbbra is.

Ma még pompás az idő, holnaptól várható eső, kis lehűlés, de az kell is a kertemnek, mmint eső.. mert lassan megint tilos lesz locsolni, nincs elég víz a tározókban. 

Holnaptól megint munkás napok jönnek, még 2 hétig tuti részmunkában, utána meg majd meglátjuk.