atyaéééég...

16 éve.. hogy: ezen a -pénteki- estén voltak anyámék hivatalosak Buddy szüleihez. Akkoriban a szüleink fél évente találkoztak, hol náluk, hol nálunk. 16 éve kikönyörögtem, hogy én is elmehessek velük, holott nem volt szokás, de nekem nagyon tetszett V-ék kisebbik fia, és .. Apunak kellett csak "hízelegnem", ő volt a könnyebb falat. Persze :P sikerült, elvittek.
Kati néni hasét sütött, és asszem vmi édesség is volt, de erre már nem emléxem. A két fiú közül csak Buddy volt otthon, szerencsémre. Mi is beszélgettünk, évődtünk, majd fél 9 körül megkérdezte, hogy nincs-e kedvem elmenni Vele és egy barátjával a Véndiákba.. Anyuék elengedtek -éjfélig, persze akkor Buddy anyjáék is nagyvonalúak voltak, odaadták a fiúnak kocsit, hogy legyen mivel hazavinnie a sejhajomat.
A Kökin, ahol is találkoztunk a "baráttal" pofára estem.. azt hittem.. merthogy a barát lány volt. Aztán persze kiderült, hogy még jópáran jönnek, és L. a lány sosem lehetne más, max. barát.. de hát én már akkoris egy kissé túlkomplikáltam az életet, és dacosan beültem a hátsó ülésre. És marhára sajnáltam magamat, hogy hiú ábrándokat kergettem.
De a Véndiákban L. szépen eltűnt, különféle faszikkal táncolt, és Buddy csak engem zsongott körül, hordta a kólát pl. :P na, akkor.. akkor úgy éreztem, hogy nem egyoldalú a rajongásom.
Aztán hazafelé menet másnap is elhívott a Véndiákba, majd következő pénteken szellemidézésre, szombaton a Véndiákba.. aztán a Nemzetibe a Tótékat megnézni, és megint szellemidézésre* - Véndiákba.. ahonnan, akkor már egy párként jöttünk el. :P
Na szóval 16 éve kezdődött.. ez nagyon komoly. :D

(kiegészítő megj.: szellemidézés félig komoly, félig vicc.. voltunk 10-en minimum, rendszeresen, minden pénteken, és a "poharas" módszert alkalmazva próbálkoztunk, több-kevesebb sikerrel.. de többnyire egy jó hangulatú buli volt majd' mindig. :P )

sablon

Hehh, ma bejelentkeztem egy titkos blogba, ahol visszaköszöntött a sablon. A szerzője nem tudja, hogy van ez nekünk, így csak fura egybeesés. Ettől függetlenül marad ez, mert úgy érzem, hogy ez passzol. Igaz, kissé csajos, de úgyis én vagyok az admin, Buddy meg szeret és rám hagyja. :*

ikrek.. :DDD

Marcira és Jancsira szokták azt mondani többen, hogy ikreeeek.. :P
Nos, van nekünk a legkisebbünk, az igen intenzíven mutogató, hümmögő és hangutánzó fiúcskánk, Beni úr. Ha elmegy valaki, elfogy a hami, elveszített valamit, akkor az "eeeemmeee" -gy.k: elment. :P És micsoda furcsaság, de Marci is ugyanezt mondta, igaz, a hangsúly más..

Beni, ma, 19 hónaposan:

És Marci, 2004. októberében, 18 hónaposan, a tesómmal édeleg.. ill produkáltatjuk. ;) (a minősége sajnos rosszabb sokkal, de abban az időben csak a fényképezőgépünkkel tudtunk mozgóképet rögzíteni)

Itt jobban kihallatszik az eeemeeent. :DD

Beni persze a klipben bedobja a Jávor Pali-s énjét: egyszercsak elalszik. :P Hehhe. Ez a legújabb mókája: vagy elalszik hirtelen, vagy "elalél". (mint a MyGirl-ben Weda.. :DDD)
Ő a traktor-t szintén torokhanggal mondja, kissé hörög, de nem ennyire mélyen, mint Marci, de hosszabban, az á-o -t legalább háromszor is elmondja.
Azért ők is -egy kicsit biztosan- ikreeeek.. :DDDDDD

Próba

Lássuk, Jancsika slideshowja műxik-é...

ez meg az

Hannus levizsgázott tegnap, azt mondja jól sikerült. Kari-Tomi ma szolfézsból vizsgáztak, egy-egy hibát meséltek, de szerintük ötös lesz mindkettejük jegye.

Nagyon hangos ma este a ház, Hanna egy kölcsön cédét hallgat, van egy nagy kedvence; Pachelbel: Canon (in D) (klip alant-sajnos kép nélkül, de lehet, hogy ehhez nem is kell: close your eyes and relax. :D). Ezt játszotta egyik nap el a zongoratanárnőjének, ő adta a cédét, hogy hallgassa meg vonósokkal. Szuper jó, nagyon szép. Marci el is aludt rajta. :DD
Tomi kint a konyhában gitározik, asszem most épp a Szomorú vasárnapot próbálgatja. (erősítőt nem vihette ki.. hehh.. az már túúlzás lenne.)
Kari pedig 2 méterre mellettem gyakorol a holnapi zongoravizsgájára.. de most már fülessel. :D

Kinéztem egy bokavédőt (házi nyelvhasználatunkban: botafogó :P ), mer' hamarosan visszatérek a pályára. *hajat hátravet*
Na, jó: ez nagyon fellengzősen hangzott, de egyszerűen kell valami mozgás, mert egy cseppet sem fogytam, mióta Beni megszületett, és szeretnék egy tizest ledobni magamról.

Buddyval a kinti kocsivásárlásról beszélgettünk ma.. hogy mi legyen majd. Egyszerűen hihetetlen, hogy odakint, egy jobbkormányos, igazi családi autó is megfizethető árban van, míg itthon minimum multimilliomosnak kell lenni ahhoz, hogy képes légy egy használt, 7-8 személyes autó kp-s megvásárlására. Höhh.

újra.. :(

Marci éjjel megint lázas lett. Délután 39,4 fokos volt a láza Szegénykémnek. Doki csak lázcsillapítást javasol még. Bízom benne, hogy ez nem tart megint 3-4 hétig.
Tulajdonképpen megint köhög, meg "csíp" a torka..szóval fáj neki, azt hiszem. Éjjelre kap rá borogatást is, hátha az is jót tesz.

Mama

Ma lenne a nagymamám 81 éves.

Őrá nagyon-nagyon sokszor gondolok, többnyire könnybelábadó szemmel.. Nekem csak ő volt jelen az életemben, mint nagyszülő.

Nem, nem az az ősz hajú, kötögetős néni volt.. kemény volt, hiszen azokban az időkben a hozzáhasonló nőket előszeretettel tették férfi munkakörökbe (esztergályos volt).
Tudom, hogy nem volt igazán jó nagymama évekig, főként addig, amíg élt a másik mamám. Ők nem szerették egymást, anyu szüleinél éltek (éltünk) 6 évig. Anyáméknál matriarchális család volt, amit az ő anyukája mondott: az úgy volt, és közös volt az ellenség is persze. Aztán anyu anyukája meghalt, én akkor voltam másfél éves, és vhogy jobban előtérbe került P.Mama.

Korán elveszítette a férjét, a vérszerinti nagyapámat, és ekkoriban ment férjhez újra. Azt hiszem neki sosem volt szerencséje a férfiakkal, a nagyapám egy vadbarom volt, ez a "papa" pedig csak egy cselédet akart, hiszen megözvegyült, és még nevelte a 17 éves fiát. Amikor már Attila, a fiú is kiröpült a házból, elhagyta (a legszemetebb módon: lelépett Mama legjobb barátnőjével).

Onnantól Mamának csak mi voltunk, hozott-vitt minket mindenfelé. Nyáron sokat voltunk nála, bár majdnem egy kerületben laktunk, de ott mindig más volt: jobb, mint otthon.

Sosem voltam mással, csak Vele: az Állatkertben, a Vidámparkban, a Hűvösvölgyben, az Úttörővasúton.. hordott az öreglány barátnőihez, a vidéki testvéreihez: Pest mellé és BAZ megyébe. De a Lehelen is csak vele voltunk, és a játszóra is ő vitt le.

Ha átjött hozzánk, mindig könyörögtünk, hogy aludjon nálunk, és ha maradt (anyámat többször "rajtakaptam", ahogy aput próbálja meggyőzni, hogy miért NE maradjon ott a mama..) akkor meg ment a vita az Öcsém és közöttem, hogy kivel is aludjon. Így kénytelen volt páros éjszakákat nálunk tölteni. :DD

Mindig volt a szatyrában negró, és frutti. Vasárnaponta rendszerint vendégül látott minket a Thälmann utcai, 27 nm-es garzonlakásában, ahol alig fértünk el. Majdnem mindig rántott húst csinált (azóta sem ettem olyat), és desszertnek máglyarakást.

Amikor azt sütök a családomnak, mindig ő jut az eszembe.. hogy mennyire sajnálom, hogy csak 62 évet élt, hogy mennyire kár, hogy nem találkozhattak a gyerekeim vele, hogy milyen kár, hogy nem volt akkor apu-anyu mellett és nem kapta el őket a grabancuknál, mikor szemetebbnél-szemetebb dolgot csináltak velünk.

És hogy mennyire szeretném, ha csak egy kicsit még itt lehetne közöttünk.

Balról: Mama, Anyám, Apám; a gyerekek pedig: baloldalon Nővérem, én -középen, és bátyám.

zongoravizsgák

Új hét megen..: ez a hetünk a zene jegyében telik. Vizsgáznak a nagyok zongorából, (és akinek kell, szolfézsból) ma Hannusért szorítunk. Kedden-szerdán pedig Tomi-Kari zongoravizsga.
Aztán csütörtöktől kezdődik a Busójárás, különféle népzenei műsorokkal, pénteken a német nemzetiségi műsorok lesznek: Kari szóló-, kórus- és duettformációban lép fel, Tomi meg egy trióban. Szombaton pedig az a gálaműsor lesz, ahova a faluból csak Kari jutott el, ott fog mohácsi népdalokat énekelni. Egész napos program lesz, így előzetes megbeszélés szerint mi 3-an lányok megyünk el, a fiúk meg itthon maradnak.

Iszonyat szél van, egy-két vakolatdarab, kisebb cserép lepotyogott a házról, az alulétrát is arrébb dobta a szél teraszon.. de most valahogy nem élem meg annyira tragikusan.
Talán, mert a lelkiállapotom jobb lett, olyan, mintha ott is kisöpört volna alaposan a szél. Ahogy old eye, úgy visel meg egyre jobban ez a hülye télvége. Kaptunk ízelítőt is a tavaszból, így már különösen nehéz visszabújnunk a lakásba. De, mondom, most jobb.. nemtom pontosan mitől, nagy változás nem történt, talán csak a dolgokhoz való hozzáállásomban következett be változás. Időnként hátrébb kell lépnem, azt hiszem.
Na, meg ugye az új hét, új kihívások. :P

Kicsi a ház

Ma kötelező jelleggel kivágtam a kölyköket az udvarra délután. Kicsi a ház :- ( nem férünk benne. Persze ha az a fajta család lennénk, ahol a tévé meg a gép előtt rohad az egész család…akkor elég lenne a két és fél szoba….dehát nem ilyenek vagyunk. Igényeljük a teret, a levegőt, a csendet, a nyugalmat….Nyáron jobb, mert gyakorlatilag egész nap kint lehetnek a srácok….medence, játékvár, mittomén….

Most meg van a sár (ma kivételesen szép idő volt, ezért küldtük ki üket), a szél, a hideg…az ember rosszkedvű lesz tőle….a mamókával való kényszerű együttélés sem használ ezeknek, az biztos. Kiszívja az ember energiáját. Néha elkap egy olyan érzés, hogy vajon honnan a francból van nekünk ennyi energiánk…erőnk…pénzünk (!) mindahhoz, hogy divatos kifejezéssel élve „vigyük” ezt a holdingot…A gyerekek bizonyítványa azért igazolja az irányvonalat….mert még mindig osztályelsők mind. És úgy, hogy nem idétlen okos gyógyegér mind. Jó fejek, vidámak, okosak, ügyesek, nyitottak, érdeklődők. Mi kell még. Semmi. Mégis nap mint nap erőt kell merítenünk valahonnan (naná…egymásból :-)) , hogy a mindennapokat túléljük. Nem tudom, hogyan fog alakulni a „Nagy utazás”, pontosabban azt nem tudom, hogy mikor…de abban biztosak vagyunk, hogy nem szeretnénk semmit invesztálni már a házba, ill a mamókával közös életünkbe. Ez így rendben is van, csakhát mindezek mellett együtt kell élni a szakadt tűzhellyel, az eltört tetejű wc-tartállyal, és tovább játszani mamóval a ki-bírja-tovább játékot a boilerrel. ( Mondjuk én a magam részéről elvagyok a hideg vizes tusolással, de Verbénával minden este vízmelegítés a tűzhelyen….átvitel a kádba, beleönt…)

A pénteki kiruccanásunk valóban kiváló volt Verbénával….sok ilyen köllene még. Majd igyexünk. Nem könnyű összeegyeztetni. Valójában az egész mostani életünk egy nagy-nagy összeegyeztetés….egyeztetjük a kiadásokat a bevételekkel, a gyerekek programjait a miénkkel, a főzést a vásárlással, az elveinket és a lehetőségeinket…és így tovább. Nem baj ez, csak fárasztó, és néha baromira jól tud esni, ha az ember megengedheti magának egy pillanatra az önfeledt nemtörődömséget. Persze ezt is a megszabott keretek szerint, amitől kissé talmi lesz…de attól még jó….

:D

Amúgy..: ma egy nagyon hangulatos délelőttöt rittyentettünk magunknak.

Nem volt senkinek semmi dóóóga, és már napok óta beszélgettünk, hogy a mobilszogáltatónk által felkínált lehetőségekkel éljünk-e.. szóval nyakunkba kaptuk P-et, bezsebeltük a két ketyerét, elmentünk és kissé korán megebédeltünk egy pizzázóban, sütiztünk is egyet a város híres cukrászdájában. Mindezt édes hármasban, Beni a kocsiban oda-vissza aludt, végre csendben és napközben (!) tudtunk beszélgetni, zenét hallgatni. :D
Jó volt, és egész felfrissültünk -azt hiszem- mindketten. Igaz, Buddy? ;)))

félévi bizi 2.

Ma hazaérkezett az általános iskolásaink bizonyítványa is.
Kari és Jancsi szöveges értékelést kap, ami egy anyai szívnek különösen kedves. Mindketten mindenből kitűnőek, egyedül a magatartásuk jó, mert beszélgetnek az órán.
Tomi.. ő mindig külön történet lesz asszem, legalábbis amíg itt tanul. Délelőtt, az oviba menet, összefutottam az ofőjével, egekbe dicsérte, és tudja, hogy "rontott" pár tizedet az évvégihez képest, de azt is tudja, hogy Tomi pikk-pakk összekapja magát, és javít. Merthogy 4,35 lett az átlaga, és ismét ő lett az osztályelső. És itt meg is jegyezte, hogy a magatartással meg ne foglalkozzunk.. tudta, hogy 3-as lesz, és lőn. Azt mondta, hogy egyszerűen nem és nem, van 2 tanár, akik képtelenek arra, hogy a Tomi iránt érzett ellenszenvüket NE a jegyekre és persze a magatartásra vetítsék ki. A 2 tanár férj-feleség.. a hetedikes gyerekemnek tanítják a matekot, a fizikát, az infót, a föcit, a bioszt, és a rajzot. Igen, mindből 4-es lett. Igaz: matekból, infóból és föciből inkább ötösre állt, de ez ugye ki a szart érdekel. Ez 6 szavazat a 3as-ra, és 5 pedig a 4es-re.
A dolog pikantériája, hogy még szorgalomra is 3-ast akartak kiharcolni, de itt az ofő kikelt magából, hogy V. Tomi az, akit odatolnak szavalni, énekelni, konferálni, megemlékezni, védeni fociban és támadni kézilabdában.. szóval igazgatónő is mellé állt és hahhhhh.. megszavazták a 4-es szorgalmat.

Ma hallottam, hogy most ismertették a McKinsey-jelentés tanulságait egy konferencián.
Ebben az általam már régóta ismert és borzasztó dolgot írják le, miszerint a "szűrés teljes hiánya a jellemző, a pályára alkalmatlanokat is felveszik" így, akárkiből lehet tanár. És ha csak arra gondolok, hogy tanárként végző emberke jobb híján hova is mehet el dolgozni..? Ja, igen, egy iskolába. (Húgom idén végez tanárként: 35 emberből ketten gondolták az elejétől fogva, hogy ők tanárok szeretnének lenni.)
Az, aki -például itt nálunk egy közel 2000 fős faluban marad tanárnak, úgy, hogy sosem nézték, hogy lelkileg és mentálisan alkalmas-e rá, hogy igazán sosem akart tanár lenni.. az, azt hiszem elég hamar olyanná válik, mint az említett tanár házaspárunk. Gyűlök a gyerekeket, a férfinek különösen durva poénjai vannak, a feleség szemmel láthatóan iszik, és idegbeteg, fenyegetőzik* és hisztériás rohamai vannak..
(* 2 napja azt említette a gyerekeknek, hogy mivel ő 3 tantárgyat is tanít nekik, HA ő nem azt látja egyes gyerekeknél, amit szeretne.. nos, 3 tárgyból bukás, az osztályismétlés.. Természetesen ezt elmondtam az ofőnek, és azt is, hogy erre csak a gyerekek a tanúk, akiknek köztudottan nincs szavuk és hitelük, de ha egy hangyaf*sznyi jelet is látok, hogy szenyáznak a gyerekkel, mindent megfogok mozgatni azért, hogy ezt ne tehessék.)
Mindenkinek van velük problémájuk, de ide, hála a MÁV átszervezésének, csak helyi vagy környékbeli tanárnak van esélye eljárni dolgozni. Így beérjük velük, mert ők legalább vannak.. a tanulmány erről is ír, hogy "szegregáció komoly akadályt jelent abban, hogy a jó minőségű tanári szolgáltatás eljusson a legrászorultabb gyermekekhez. Az iskolai elkülönülés ugyanis rendszerint gyenge minőségű oktatással jár együtt. Utalt arra, hogy ma Magyarországé a világ egyik leginkább szegregált iskolarendszere. Ezt nem lehet tovább fenntartani, a deszegregációnak és az integrációnak nincs alternatívája. Ugyanakkor figyelmeztetett: ez nem roma-, hanem szegényprobléma, az érintettek kétharmada nem roma származású." Annyit hozzáfűznék, hogy még csak nem is roma- és szegényprobléma, hanem vidékprobléma. A mi falunk elég gazdag svábfalu, kevés a szegény vagy roma tanulók száma. (a környékben hasonló helyzetek uralkodnak: egy-két kiskirály/nő kirugdoshatatlanul be van tokosodva az iskolákba.) Talán megoldás lehetne az is, hogy kínálnak szolgálati lakást is az állás mellé, de mivel az önkormányzat-mint fenntartó, csak anyagi szempontokból közelíti meg ezeket a problémákat, addig nekik ez a megoldás a legjobb. Így frissítésre esély sincs, a párocskánk meg még csak 40 körül járnak, sokára mennek nyugdíjba. :( :///

narancsos-gesztenyés süti

Buddy írta, hogy a 7végén új sütivel kísérleteztem, az alapötlet a nl-ből jött, de természetesen :PP átvariáltam. A tiramisu-nál már bejött a babapiskóta, évek óta van egy babasütink is, az is babapiskótás, csak csoki-vaníliapudinggal van felváltva megkenve, pár órás állás után, tejszínhabbal isteni. Igazi gyerekzsúrra való süti AZ.

EZ pedig így sikerült:


Hozzávalók 10-14 főre:

• 4 csomag babapiskóta
  
• 8-9 darab narancs
  
• 1 kg gesztenyemassza
• 8 dl tejszín
• 2 cs. vaniliáscukor
• kb. 20 deka porcukor
• kakaópor a szóráshoz
• kevés rum (elhagyható)
  

4 narancs levét kifacsartam (ha van otthon, elbírja a narancslikőrt, nekünk ilyenünk nincs. :P ) 4 darabot megpucoltam, szeletekre szedtem, és apró darabkákra vágtam.
A gesztenyemasszát, 2 deci tejszínnel és egy kevés rummal összekevertem, a maradék tejszínt a porcukorral és a vaniliás cukorral kemény habbá vertem, majd óvatosan hozzákevertem a gesztenyemasszához.
A babapiskótákat a kifacsart narancslébe mártottam és négyszögletes üvegedénybe raktam. A tetejére a krém felét tettem, megszórtam narancsdarabokkal, majd újra kezdtem: babapiskóta, geszetenyekrém.. Ezután jól megszórtam kakaóporral, és végül a maradék narancsfilét is rátettem. Pár órát hűtőben tartjuk, majd kockákra vágva tálalható.

nyomozok..

Na szóval, alakul a beadványom az ellen a bizonyos orvos ellen.
Először is azzal kezdtem, hogy megpróbálom megszerezni azon anyagok listáját, amit közgyógyra támogat az OEP, majd megszerezni Tomi anyagát, hogy x drnő mit számolt el a Tb felé. Ha kiderül, hogy papíron olyan anyagot tett a gyerek szájába, amit ingyen is megkaphatott volna, akkor az már nyerő helyzet, teljesen tiszta kép.
No, Magyarország pont hu-n megtaláltam a "Betegéletút lekérdezése" linkecskét.. ehhez azonban ügyfélkapu kell. Telefonon felhívtam a 189-et, ott elmondták, hogy az nem jó, hogy a szülő lép be az Ügyfélkapun (Buddy már rég tudna), mert mindenki csak a saját történetét kérdezheti le. Adott egy megyei telefonszámot, ahol egy nagyon kedves hölgy elmondta, hogy sajnos nem tudják kiadni hivatalosan a listát, reggeljük be Tomi, és ne izgassam magam, azzal is lehet panaszt tenni az ún. Orvos Ellenőrzési Hivatalnál (vagy osztálynál..), amit még múltkor felsoroltam.
Onlájn időpont kérés a helyi okmányirodába, ma ott is voltunk, gyerek regisztrálva. (Amúgy ez egy aranyos, igazán jellemző sztori..: Tomit kikérem a 2. óra után, 10-re odaérünk a hivatalhoz. Sorra kerülünk, én mindent összekészítettem, és csak Buddy ment be a gyerekkel, de ha kellenék én is aláírni, ott legyek. Hölgy közli, hogy saaaajnos 14 éven alulit nem lehet regisztrálni. Deee, mondja az ujam, lehet. Neeem, menjenek az OEP-be, ott majd segítenek. Buddy ingatja a fejét, hogy hát mi már kijártuk azt az utat, itt KELL intézkedni. A hölgy, arcán szánakozó mosollyal, közli, hogy akkor megnyugtatásul felhívja most az OEP-et.. Persze megint az jött be, hogy aki utánajár.. az a király. :P Szóval hölgy lesápad, és elhebegi a telefonba, hogy ő ki tudja hány embert hajtott már el eddig.. )
Hazaérkezés után, szinte kabátban még, bele is néztünk Tomi betegtörténetébe.. sajnos valami oknál fogva csak október 10.-ig mutatja a dolgokat, igaz, ott is már találtam kifogásolnivalót. Ui. a dr-nő elszámolt a beszélgetős-konzultálós időpontjainkon olyan dolgokat, amiket az életben nem is csinált. (3 alkalommal fogkőlevétel, egy alkalommal tömés polírozás.. khmm.. nem csinál fogászati kezeléseket. Tudom, ott voltam.)
Ott izibe írtam az Illetékesnek, hogy mikortól fogom látni az uccsó negyedévet is, válasz remélem, hogy mihamarabb megérkezik.

Apró kiegészítés még a régi bejegyzésemhez: eszembe jutott, hogy a dr-nő a beteglapjukon vezeti, hogy hányan vannak testvérek, honnan költöztünk ide, mivel foglalkozunk (Hannát több alkalommal megkérdezte már, hogy melyik egyetemen is végzett a papád?).. asszem ez is kiüt egy-két biztosítékot.

Magyar Kultúra Napja

Ez van ma.., ezen a napon fejezte be Kölcsey a Himnuszt. Nálunk pedig e nap alkalmából Területi versmondó versenyt rendeznek.

Kari ezzel nyerte meg a helyi versenyt, még decemberben:

ZELK ZOLTÁN: TÉLAPÓ ÉS A HÓEMBER

Én egy csókától hallottam,
csóka a toronytól,
a torony meg tavaly télen
hallotta a holdtól,
ha igazat mondanak a
csókák és a tornyok,
akkor én is ti néktek most
színigazat mondok.

Így kezdte a hold, a torony,
a csóka is így szólt:
az udvaron egy hóember
mit gondolt, nem gondolt,
azt gondolta, dehogy fog õ
egész télen állni,
õ lesz az elsõ hóember,
ki megtanul járni.

Ennyit gondolt a hóember
egy szóval se többet,
s indulna már, mikor hallja,
jóestét köszönnek,
õ is köszön, õ is mondja:
"Jó estét kívánok!"
s látja, hogy egy piros csizmás
öreg ember áll ott.

"Jó, hogy jöttél, öregember,
épp ebben a percben
gondoltam, hogy útra kelek,
induljunk hát ketten.
Látom, nagyon öreg lehetsz,
fehér a szakállad,
Lehet, hogy a világot már
kétszer is bejártad."

"Körül bizony kétszer, százszor
és még százezerszer-
feleli nagy nevetve a
piros ruhás ember-,
de nem gyalog, úgy nem gyõzném,
hanem szánon járok-
úgy nézzél rám, te hóember,
a Télapót látod!"

Így történt, hogy akkor este-
-látta aki látta-
együtt szállt fel a hóember
s Télapó a szánra,
együtt vittek ajándékot
házról házra járva,
míg csak üres nem lett végül
a Télapó zsákja.

Ahány házba csak bementek,
ahányból kijöttek,
lett a répaorrú vándor
egyre-egyre könnyebb,
várták õket minden házban
kályhával, meleggel,
így olvadt el reggelre az
útra kelt hóember!

Tomi pedig ezt szavalja, talán ebben a pillanatban épp..:


PETŐFI SÁNDOR: VÉRMEZŐ

Magas hegy tetején régi Buda vára,
Merőn állva néz a ballagó Dunára,
Talán azért néz, hogy leszédüljön végre,
És a mélybe essék, a víz fenekére.
Jobb is lenne már őnéki ott a mélyben,
Sok gyászdolgot látott hosszu életében,
Sok gyászdolgot látott, megirtózott tőle,
Azért várja, várja, hogy már mikor dől le?

Látta gonosz Zsigmond király idejében
Kont levágott fejét a hóhér kezében,
Vitéz Hédervári Kont Istvánnak fejét,
S véle egyetemben sok jó társáiét.
Látta a hitszegő László király alatt,
Vérpadra idősebb Hunyadi mint haladt,
Szép Hunyadi László, fiatal levente,
Öt pallos-suhintás fejét leütötte.

Martinovicsot is látta négy társával
Összeölelkezni a véres halállal,
Látta nyakaiknak fölfeccsenő vérét
S lemetszett fejeik rémes fehérségét.
Hát ezután ki lát?... elgondolom olykor:
Ki tudja, hátha most énrajtam van a sor?
Talán engem is, mint őket, lefejeznek -
Ha meghalok, hazám, teérted halok meg.

Budán ne járjatok, ne járjatok éjjel,
Mert találkoztok a megöltek lelkével,
Hónok alatt tartják levágott fejöket,
Ugy nyögnek, ugy járják be a vesztőhelyet.
Kont s Hunyadi László fönn Szent-György piacán
Tölti bolyongva és nyögve az éjszakát,
Martinovics pedig társaival együtt
Éjféli tanyát ott lenn a vérmezőn üt.

Vérmező, vérmező! nagyon megszomjaztál,
Egy hajtásra olyan sok vért inni tudtál,
A sok jó igazi magyar vért megivád,
S német csaplár adta neked ez áldomást.
Vendégül fogadtuk hozzánk a németet,
Hanem a vendégből csakhamar gazda lett,
S hej be rosszul, hej be csúful gazdálkodott,
Bút hozott fejünkre, bút és gyalázatot.

Martinovics apát, Hajnóczi, Zsigrai,
Laczkovics és a szép ifju Szentmarjai,
Ezek és több mások összeszövetkeznek,
Széttörni rabláncát a magyar nemzetnek;
Összeszövetkeztek élet és halálra,
Szabadságot hozni a magyar hazára,
A magyar hazának elnyomott népére,
Az elnyomott népnek sohajtó lelkére.

"Tovább is csak sóhajts, szép magyar nemzetem?
Tovább is csak szolgálj? nem, istenemre, nem!
Nem szolgálsz te többé idegen nemzetet,
Legeslegkevésbbé pedig a németet.
Szabadítóidat mibennünk tekintsed,
Leszakítjuk rólad a szolga-bilincset,
S a szégyenfoltot, mely fejedet födé el,
Lemossuk a zsarnok tulajdon vérével!"

Az összeesküdtek így beszéltek bátran,
S haladtak naponként a titkos munkában,
Jaj de mielőtt a gyümölcs megért volna,
Egy istentelen kéz azt leszakította.
Elárulta őket egy rosz, egy gaz cudar,
Elfogdosták őket egymásután hamar,
S börtönbe vetették nehéz vasra verve,
Dugába dőlt a nagy hazamentés terve.

Csakhamar kihítták a börtönbül őket,
Bírák elé vitték kihallgatás végett.
És szólt a bíró: "nem maradtok életben,
Összeesküdtetek a szent haza ellen."
És ők így feleltek nagy rendíthetetlen:
"Nem a haza ellen, csak a király ellen!
Ha a király s haza egy uton nem járnak,
Egyiknek veszni kell, veszni a királynak!"

Nagy és szent igazság! de ez igazságot
Még most is egészen ki nem mondhatjátok,
Csak ugy féligmeddig lehet azzal élni,
Különben az ember vele magát sérti;
Annál kevesebbé volt még akkor szabad,
Tisztán és kereken mondani igazat...
Ha egyéb vétségök nem lett volna nekik,
Már azért magáért a nyakukat szegik.

A nyakukat szegték. A vérmezőn Budán
Mind az öt elvérzett egy nap egymásután.
A szegény magyarok leverve zokogtak,
A németek pedig gőgösen kacagtak.
Ők, az elitéltek, bátran léptek oda
A hóhér elébe, a szörnyű vérpadra...
Május hónapja volt, hajnal volt az egen,
Rózsa a kertekben, vér a vesztőhelyen.

Szabadságért elhullt dicső áldozatok,
Hol vannak, hol vannak a ti sírjaitok?
Hová temettek el? szent hamvaitokat
Hol találjuk meg, hogy tiszteljük azokat?
Olyan sokáig volt átkozott nevetek,
Megemlíteni sem volt szabad bennetek,
De már annak vége... megadhatjuk a bért.
Áldozhatunk könnyet a kiontott vérért!

Pest, 1848. augusztus

Gyerekszáj

MARCI:

Beszélgetünk arról, hogy vannak a becenevek, mi ezeket használjuk, de azokhoz tartozik a "rendes" név is.. pl. Marci-Márton, Jancsi-János..
A gyerekek sorolják a párokat.. Marcira került a sor megint:
Rozi-Rozmár :DDDDDDDDDD

Marci ma reggel sipákol.. "Anyuuuuúúú, a Beni elvitte a retikülöm -ödet ..!"
(Jellemző rám, hogy a gyerekek általában ezt hallhatják tőlem, hogy "Hova tettem a retikülömet?" *irulpirul*)

félévi bizi 1.

Tegnap Hanna kezdte a sort..: hazahozta a félévi bizijét. Az átlaga 4,57 lett, ő lett az osztály második. Szinte röpködött, öröm volt nézni.

A főtárgy a német, heti 15 órában, ebből csak ő lett ötös, ami "lerontotta" az átlagát például a tesi..
Múlt héten kettest kapott, mert nem tudta 6 méterre maga mögé dobni a 2 kilós medicinlabdát, csak 5-re. (holott 6 méterre KELL minimum..) Amúgy aktív, mindenben részt vesz, a külön (amúgy a gimiseknek ingyenes) úszásra is csak ő és egy osztálytársa jár el.
Nem akarom nagyon lebecsülni a tesitanarak érdemeit.. de igazán jó lenne, ha egyszer lenne egy olyan tanár, aki azt is képes lenne értékelni, hogy megpróbálja.. hogy megteszi, ami tőle telik, és ez csak ennyi.
Az külön nagy jó lenne, ha ezeket a begyöpösödött, itt ragadt dolgokat átértékelné az OM..mint például: magatartás-szorgalom osztályzat.. készségtantárgyak osztályzása. Természetesen ezek a "töltelék" tantárgyak kellenek, de nem ennyire véresen komolyan. :/ :O

Farsang

Tegnap megvolt a suli farsang.
A két legkisebb itthon maradt Buddyval, nem akartuk, hogy ebben az influenzás időszakban sokat legyenek ekkora tömegben, hiszen nemrég gyógyultak meg. (ennek örömére Beni ma megkapta az elmaradt 18 hós oltását, lemázsáltuk: 11,3 kiló és 90 centi. A szurit egész jól tűrte, felsírt, de 30 mp -cel később már csak pislogott nagyokat. Marci pedig mehetett újra -idén először- oviba. )

Szóval Jancsi kisördög lett, Kari udvaribolond volt a legjobb barátnőjével (bár sokan lebohócozták őket :P ), a felsősök pedig mindig közös produkcióval lépnek fel, Tomiék ovisokat alakítottak, és ő volt az óvónő. :DD
Sajnos a sportcsarnokban nem tudtam sok jó képet csinálni, de emlékül ezeket teszem ide.

(Farsang:

Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. A városi polgárság elsősorban a német hagyományokat vette át (erre utal az elnevezés is az olasz "carneval" helyett), míg az arisztokrácia körében az itáliai és francia szokások terjedtek inkább el. De fellelhetők pogány germán vagy éppen ókori görög, római motívumok is.
Maga a szó német eredetű, "faseln" jelentése fecsegni.
Ebben az időszakában már az ókori Rómában is rendeztek álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat, úgynevezett Saturnalia ünnepet, a téltemetés-tavaszvárás jegyében. A mulatságok egy álló hétig tartottak, a szegényeket megvendégelték, a családtagok ajándékokat adtak egymásnak. Ilyenkor rendezték a kedvelt gladiátor viadalokat is. Latin nyelvterületen a 'carneval' szó a farsang megfelelője, jelentése a hús elhagyása. Más magyarázatok szerint azt a díszes szekeret nevezték carrus navalisnak, amelyet egykoron vidám, álarcos menet tolt végig Róma utcáin, innen a karnevál elnevezés.)

hangolódunk azé'

Bár nem írom le, főként nem mindennap :D, de mi azért készülődünk...
A nemtudnimikor időpont mindjárt itt van, ami ugye igaz is, mert hát mindennap eggyel közelebb jutunk ahhoz a naphoz, amikor nyakunkba vesszük a Világot. Ez már nem csak a lelki ráhangolódást jelenti, azon túl vagyunk. Már lassan a teljes kivitelezési tervünk megvan, kezdve attól, hogy ki és hogyan jut ki, merre megyünk -hol szállunk meg, honnan és hol fogunk lakást keresni, milyen az iskolarendszer, mennyire lesznek "túlképzettek" a gyerekeink :DD, honnan fogunk cuccokat beszerezni (apró bútortól kezdve a mindennapi élelmiszerig).., és azt is tudjuk, hogy az első nagyobb kirándulásunk merrefelé lesz.. :D

Ma egy kedves fórumtársam írta, hogy Anglia helyett Írországba mennének.. még nem tudom, hogy hogyan tudnék segíteni az infóimmal, úgy, hogy ne bukjunk még le előttük.

That's why I love her

Tizenistentudjahányéve már, hogy Verbéna szülei kihasználnak minket. Legelőször, mikor dolgoztam az apjának…aztán, mikor elváltak, és mindenki magasról leszarta a faképnél hagyott anyósomat meg a puruttyáit….az akkor 17, 6,5,3 éves kisgyerekkel. Minden nagyobb tesó el volt foglalva állatira magával, meg a problémáival….speciel mi is el lehettünk volna, V terhes volt Tomival…De nem mentünk el….Verbéna mindennap takarított, rendet rakott főzött….Anyósom kora reggel otthonról el….dolgozni….a gyerekei is ki mindenki…ovi, iskola….reggel nyolckor úgy nézett ki a ház, mintha bomba robbant volna. Aztán később, mikor anyósom az italba menekült….teljes mértékben kihasználta Verbéna jóindulatát és szeretetét. Hogy nem hagyja ott a kistesóit….hogy velem karöltve eladtuk a bogárhátú autónktól kezdve a HIFI tornyot, a számítógépet (!! AT buszos IBM….20 megabájt merevlemez, 1 megabájt RAM….egy használt autó ára volt :DDD)….mindenünket, hogy nyakon ragadva Verbéna testvéreit cipőt, farmert, ruhát vegyünk nekik…

Aztán később, mikor a 9 éves B-t (Verbéna öccse) mi rángattuk ki az ágyból este nyolckor, mert vacsora nélkül feküdt le…mint minden este…mikor anyósom éjszakás volt.

Kihasznált minket, hogy szeretjük a gyerekeit annyira, hogy nem hagyjuk szarban sem, és azt sem, hogy nélkülözzenek. Pedig ekkor már voltak saját kölkeink is.

Most sincs ez másképp. Anyósommal amióta hazaköltözött, külön koszton vagyunk. Én örülök neki, és ráadásul az ő ötlete volt….és hogy néz ki mindez a gyakorlatban? Hát úgy, hogy az a helyes kissrác, akit annak idején az ágyból szedtünk ki, hogy ne feküdjön le éhesen…az most nagy ívben szarik az anyukájára (megjegyzem teljes joggal), alig van itthon….és anyósom egyszál magában vergődik egész nap itthon, mint a zacskós hal…háát persze, hogy az én drága életem minden alkalommal megkínálja minden kajával és minden sütivel, amit csinálunk…Nincs ezzel baj…egész addig, amíg aztán nem jön a pofára esés…a suttyomban mosogatógépbe kihordott meggyleveses és tejberizses tányér (Mert azért annyira nem fontos a színlelés,. Hogy elmosogassanak a saját kis kezükkel….) megmutatja, hogy a jóindulat már megint csak egyirányú….hogy egyszer nem kínálná meg a nagymama a kisunokáit semmivel…pedig a gyümilevest imádják…az az egyik kedvencük.

Ma új sütit csinált Verbéna. Narancsos-gesztenyéset. Kérdezte, mi legyen….hogy szedjen-e az anyjáéknak…Persze szívem szerint azt kérdezném: - Megbolondultál?....de Verbéna jó lelkű, és nem szeretne konfrontálódni….békés, nyugodt, konfliktusmentes életet szeretne… …egy újabb tulajdonság, amit kiválóan ki lehet használni…

Nehéz olyat leírni, hogy mi túl jó emberek vagyunk ahhoz, hogy képesek legyünk itt és így, és ilyen családi háttérrel élni….de Verbéna ilyen. Ezért (is) szeretem…

Mostanában sokszor gondolkodom azon, hogy ami nagy tervünk vajon nem egy tudatalatti szándék-e a felnövésre….hogy nem egy előremenekülés-e egy olyan helyre, ahol végre nyugodtan élhetnénk….nyugodtan…és lassan az derül ki, hogy ez nem országfüggő…inkább a távolság lenne a lényeg….

a remény hal meg utoljára

Van az úgy, igaz, hogy egy vacak nap után azzal fekszel le, hogy na majd holnap.., akkor jobb lesz.
Mi ugyanígy voltunk.. de nem, nem jött be.
Hajnalban bekrepált a bojlerünk, a levegőben lógott, de eddig Buddynak sikerült megreparo-znia. Ma azonban végleg.. úgy tűnik.. kampó.(itt most ecsetelhetném a közös ló és a túros hát esetét.., meghogy ezt is mi vettük pár éve.. de ez lerágott csont, szóval ez van, és addig inkább melegítem a vizet a fürdéshez -én makacs, konok dög-, amíg jóanyám nem nyilatkozik, hogy a "venni kéne egy újat.." , nos ezt hogyan is kell értelmezni.)
Hetek óta kint van egy nagyobb számlánk.. ma sikerült csak elutalni a megrendelőnek.
A jobb első kerekünk tönkre ment, hála a kátyús, retvás közútjainknak.
Ma SEM lett kész a gyerekek hangszere, egy hete szervizben van, és vizsgaidőszak van. Grrr..
Asszem ennyi.. ja, nem, az eső is rákezdett.
Mindegy, majd holnap.. holnap bizosan jobb lesz.. ;)

egy cikk..

Olvastuk ezt az nl-cikket.. (kissé régi már, egy hónapos talán, de mi a wc-n *irulpirul* szoktunk ilyen újságot olvasni, így elég sokáig tart, míg az ember egy-egy újságot kiolvas, és hozzáfoghat a következőhöz)..
Felháborít, elkeserít.. és közben azon jár az agyam nekem is, hogy hogyan tudnánk segíteni nekik.
Szégyenteljesnek tartom, hogy nekik SEM jár a szocpol (mi már túltettük magunkat azon, hogy nekünk sem), hogy az OTP ottani vezetője ill. akár csányi (pfaaaajjj, leírni is hányinger.. annyira viszolygok ettől a fa**z ontól), nem volt képes úgy dönteni, hogy bár törvényileg nem jár nekik, de van vmi "megoldás".. megoldás, hogy mégis megkapják azt a 2 és fél milliót.
Aztán megdöbbentőnek tartom azt, hogy a szülők tartozását a gyerekre hárították. A jelzálog hitel mellé szinte kötelező az életbiztosítás megkötése. Sokan vagyunk abban a hiszemben, hogy ha valami baj is lenne velünk, a gyerekek ebből nem érzeHETnek meg semmit, mert a biztosítás kedvezményezettje a Bank maga, és nem kell örök életükben azért fizetni, csak mert a szülők hitelt vettek fel a házra pl.
Aztán beleképzeltem az én 18 éves öcsémet egy ilyen szerepbe..épp minap találtuk meg a neten azt a weboldalt, ahol a barátaival a piaparty-jaikat örökítik meg.. hogy mennyire nem tartom őt sem erre képesnek, hogy felkarolja a testvéreit és gondoskodjon róluk.
Jellemzően a mai negatív hangulatomra, hogy azt is elképzeltem, hogy ha mi halnánk meg, mi lenne a gyerekeinkkel.. tudom, hogy senki nem venné magukhoz őket, így 6in1. Szar érzés, de legalább ez is erősít, hogy nem szabad feladni semmit, csinálni kell, harcolni, menni előre, mert nekik csak mi vagyunk, és csak ránk számíthatnak.

Visszakanyarodva az Ollé gyerekekhez, kívánom, hogy a sok-sok jószándékú ember, szervezet sikerrel járjon, és legyen olyan megoldás, hogy ők együtt maradhassanak, és békében éljék az életüket tovább.

Év eleji leltár

Ide konkrétan még nem írtam úúúgy a gyerekekről, ahogy máshova szoktam.
(összeírom félévente, hogy ki, merre jár a testi-lelki fejlődésében)

Hannus: fél éve gimibe jár, azt hiszem sok dologban most kezd felnőni. Most szembesült azzal, hogy sem a dolgok, sem a barátságok nem tartanak örökké. Amúgy továbbra is igen nyitott felénk, sokat mesél, és meglepően érdeklődő a mi dolgainkat illetően.
A bizije nem a legjobb lesz, de összességében jól tanul, a főtantárgya remekül megy és ez a lényeg. Szeret eljárni kosarazni, jó látni, ahogyan felszabadultan játszik. Én is élvezem a velük kosarazást, vhogy kijön a játékban az ember igazi énje, és jó szembesülni azzal, hogy mégha egymás ellen is játszanak, akkoris vigyáznak a másikra, láthatóan szeretik egymást. És ez ebben a korban.. nos, asszem nem minden kamasz testvérről mondható ez el.. És igen, ott is látszik az, hogy milyen Hanna igazán: kedves teremtés, mindenkit levesz a lábáról, de kőkemény elszántság van benne, küzd a nála 2* akkora srác ellen is. :D Fő az önbizalom.. abban nem szenved hiányt, az fix.

Tomasz: nő, mint a gomba. Magasabb már Hannusnál is. Sajnos ezzel együtt a scoliosis-a mintha rosszabbodott volna, amit tudunk megteszünk érte: Buddy esténként masszírozza, én pedig heti 3-4szer tornáztatom. Úszni kéne... naigen. Olyan gyógyúszás nincs a környéken, ami a gerincbeteg gyerekeknek tartanák. Csak P-en, innen 45 km. De valamit úgyis kitalálunk, ahogy az lenni szokott.
A suliban az újság főszerkesztője, ezt nagyon élvezi. A matek versenyeken idén nem akart indulni (tannéni miatt), de szavalóversenyen igen. A félévi bizijéről nincs hír, de gyanítom a magatartása idén sem lesz 3-nál jobb. Tomi ui. megosztja a népet: vagy kedvelik, vagy utálják. A tanárok közül 3-an egyáltalán nem szeretik, ők rendszeresen lehúzzák a magatartás jegyét. (ekkora szamárságot, mint ez a magatartás-szorgalom jegy.. és a tesiről ne is beszéljünk) De ennyi bajunk legyen. Osztályelső az biztos. Kicsit időnként elszáll vele a ló, például ma reggel, mikoris lazán közölte, hogy "Apu, akkor felviszel a nulladikra.. és.." Erre meg a Jóapja ugrik. De kis fejmosás, oszt' máris másképp áll a világhoz. :D Tudjuk kezelni a lököttségeit, ami igazán pitinek hat a sok problémás kamaszka mellett.

Kari: láthatóan félúton jár épp... van, amikor ő is nagy.. van, amikor kicsi. Ez sokszor bosszantó nekünk, mert nehéz átállni ill. átlátni. Nincs rá szabály, hogy miben és mikor az.
A tanulmányaiban rendes, okos és szorgalmas, az itthoni dolgaiban kissé felületes: sokszor összecsapja a dolgait, azt gondolva (?), hogy úgy sem tűnik fel.. de mindig feltűnik. :D
A legjobban Jancsival van el, de mostanában szeret inkább egyedül lenni: olvasni, zenélni, énekelgetni, rajzolgatni. A kutyát ő szereti a legjobban, állatorvos akar majd lenni. Ő is fecserészős, mint a nővére, mindent elmesél, hogy aznap mi történt a suliban, ki és mit mondott.

Jancsi: a lelkes kiselsősünk. Állandóan olvas(na), rajzol és tervez.. repülőget, dinótérképet például. DE a bájos szöszke gyerek az egyik legkomiszabb kölök (a másik Beni, de erről később). A legtöbb rosszaság kitervelője. Szereti a nagyokat bosszantani, de csak egy kicsit.. hogy megkergessék mondjuk. Kezd belenőni a Robinson-korszakba: ha kimegy a kertbe, mindig kitalál valamit, hogy mit keresssenek, kutassanak, hogyan csináljanak csapdát (!!) a kert kellősközepén.. a véletlenül arra járó nyuszinak. Marci isteníti, ő meg él vele.
Itthoni neve Ropi lett, piszok sovány, mondhatnánk, hogy alig eszik, de ez nem igaz, mert egész jó az étvágya, főleg, ha a kedvérevaló az étel.

Marci: azt érzem Vele kapcsolatban, hogy az egyik leg..leg gyerekünk. Mindenben. Olyan bájos, és kedves. Okos, olvas nyár óta, és véleményez, nincs még 5 éves, de igazán választékosan fogalmaz:
"Ne haragudj anyu, igazán nem akarlak megbántani.. de .."
"igazán kecsegtető, de kösz nem."
"Apu, megtennél nekem egy apró szívességet?"
Természetesen ő is kellőképp vásott gyerek, szóval nem egy okostojás gyógyegér. Középsős, most épp itthon van ugye, de igyekszem neki olyasmi elfoglatságot találni napközben, mint amit az oviban is szoktak csinálni. Holnapra pl. álarc készítés van betervezve..
Elég érzékeny korban van, sokszor túlreagál dolgokat, és megsértődik, vagy sírni kezd.

És Beni..: huhh.. 19 hónapos. Piszok jól elhümmög, mindent elmutogat, de a szókincse elég... hogyismonjdam.. babás. :D Mindkét lány "Hanna", Tomi "Toto", Jancsi "Jojo", Marci pedig "Baba" vagy "Mamo". A kutya "vavva". Minden más állatnál hangutánzót használ. Nemo-lázban égnek épp az aprókák (megint), így pl. a halnál cuppog.
Piszok nagy akarata van.. és mivel sokszor nem értjük, hisztizik. Ha azt sem akarja senki megérteni, akkor meg csap vagy mar. Ezt elég nehezen viseljük el, lévén egy gyerekünk sem verekedett, de ezt a kisördög képét csak nekünk tartogatja. Más babával, felnőttel bűbáj.
Hihetelenül bátor, már-már vakmerő.. a galériaágyra pikk-pakk felmászik, a mászókára is, pedig 50 centik is vannak a fokok között. Nagyon szeret babázni is és autózni is. Ha zenélnek, éneklünk neki, táncol, majd a produkció végén tapsol. Ez a rádióban/cd-ben hallható zenékre is igaz. Vége-taps.
Kint van mind a 16 foga, épp a 18 hós oltást toljuk a betegségek miatt. Szopizik, a betegség előttig éjjel főként, ill. elalvás előtt, de mostanra átmegy lassan koraszülött szintre.. mármint ő szíve szerint 2 óránként szopizna, én azért ezt már nagyon nem akarom.

Grog

Estére Buddy berekedt, köhögött, előjött az asztmája.. szóval kellett valami erős, meleg gyógyital, ami rendbeteszi. Vagy legalábbis felmelegíti és ellazítja.
Csináltam kettőnknek egy-egy bögre "lájt" hot-grogot.. az eredeti recept így szól:

Hozzávalók:

• 6 cl rum (a dark a legjobb)
• 1 cl frissen facsart citromlé
• késhegynyi fahéj
• késhegynyi szegfűszeg
• egy kanál cukor (vagy 1 kocka)
• 1 szelet citrom
• forróvíz

A rumot, a citromlevet, a fűszereket és a cukrot összekeverem egy bögrébe, felöntöm forróvízzel, bele teszem a citromszeletet és kész is.

A mi tegnapi light variációnk: csak fehér, Matusalem rum volt itthon, abból is már csak összesen 6 cl. Így a rum arány csökkent, az "erősség" is, mert a forró víz miatt könnyen elillan az rum aromája. Bárhogy is van, nekünk jól esett. :D

Tiramisu

Hozzávalók:

• 250 gramm mascarpone
• 3 tojás
• citrom lereszelt héja
• mandulaaroma (pár csepp)
  
• porcukor (ízlés szerint, kb.15 deka)
• 1 zacsi vaniliás cukor
• tejeskávé (kb. 3 deci)
• kakaópor (cukrozatlan)
• kb. 25 deka babapiskóta

A tojásokat szétválasztom, a fehérjét kemény habbá verem, a sárgáját a porcukorral, a vaniliás cukorral és a mascarpone-val és a reszelt cirtom héjjal összekeverem, majd óvatosan beleforgatom a felvert tojáshabot.
A babapiskótákat a mandulaaromás, tejeskávéba belemártom és egy magasfalú edénybe teszem. (négyszögletes üvegedény, tortaforma.. kinek mi a szimpatikus). A belemártást stáltól nyúltam: ő 3-ig számol, addig teszi csak bele. Így épp eléggé átnedvesedik, de nem ázik szottyosra a piskóta.
Egy sor piskóta, egy adag krém, kakaószórás, megint egy sor piskóta, majd krém, kakaópor addig míg tartanak a hozzávalók, végül fél napra hűtőbe teszem.
Isteni, egyszerű és a citrom miatt kissé pikáns is lesz.

szülinap

De amiről igazán szólt a tegnapunk az az, hogy végre sikerült megtartani Kari szülinapját.
Kérte és kapta a csokitortát (képekkel kiegészítve), és egy hatalmas adag tiramisu-t csináltam.
A kisebb testvéreitől rajzokat kapott, a nagyobbaktól kis üvegcse jázmin olajat, tőlünk egy helyes pulcsit, trendi :P térdzoknikat, 30 darabos zselés toll készletet, és franciaalsót. :D (Bár Buddy ellene van a ruhaneműk ajándékozását illetően, de ezek nem a mindennapos "kell" kategóriás cuccok, és Kari odáig volt az örömtől. Lányból van, na. )

Délután átjött a barátnője, játszottak, például a Kezes játékból visszamaradt felelsz vagy mersz kártyákkal.. így Hanna 10 percig játszott egy bugyival a fején, Tomi 3* kikiabálta az ablakon, hogy "segítség, teljesen megőrültem", Kari kisbarátnője egy percig szteppelt... egyszóval jól elvoltak. :P

kényszerpihenő

Tegnap megest kiment a bokám.. bahh.. 2005 nyarán volt egy részleges szalagszakadásom, így sajna a bal bokám már nem a legjobb formában van. Este elmentünk kosarazni, és egy felugrás után a visszaérkezéskor a lábam kifordult. Ill. alámfordult. Szerencsére nem annyira vészes a helyzet, mint 2 éve, akkor még lábujjaim is be voltak dagadva, most "csak" a bokám néz ki elefántszerűen. Van egy ilyen helyes rögzítőm, ezt legalább 3-4 hétig hordhatom.


DE: így lesz időm átszabni a régi jelmezeket (ezen nyavalyogtam minap, hogy nincs rá elegendő időm) :D :/ , vasárnap ui. sulifarsang. Én a sánta róka leszek. :P

kimoccantunk végre

Ma már igencsak kívántuk, hogy elmenjünk valamerre.

A közeli hegyekhez mentünk (érdekességképp: nálunk még mindig kétszer akkora hó van, mint sokkal magasabban, szóval jól tettük, hogy babakocsit is vittünk, nemcsak szánkót), az egyik kedvelt kirándulóhelyünkre.
Nagyon érdekes volt, mert a hegyeken túlról, talán északnyugat felől, különösen meleg levegőhullámok szálltak alá. Sosem éreztünk ilyet, mármint egy fokban, havas tájon. Jól meghajtottuk a gyerekeket, rájuk is fért már.
Hazafelé pedig megálltunk egy útmenti vadaspark előtt, megnéztük az őzeket és szarvasokat. A hegytetején több szarvas összeakaszkodott, mi is tátott szájjal néztük/hallgattuk őket, félelmetes volt. A "mi" utunkon pedig sok őzikét láttunk, egyet sikerült lekapni. :D

Katt a képre:

kirándulás-08.01.12

Recesszió...?

Az Independent szerint a McDonalds kajákban évről évre több a mesterséges anyag…a legnagyobb menü 78 mesterséges adalékot tartalmaz. Mindemellett az árak – a szorgalmas indexálás okán – mennek szépen felfelé.

Többet fizetünk….a kevesebbért.

Szolgáltatások: Verbéna leírta…ott is egyre többet adunk, és egyre kevesebbet, egyre gyöngébb szolgáltatást kapunk.

Emberi kapcsolatok : A lányok egyre hamarabb „érnek”…mit is jelent ez? Hogy a 14 éves kiscsaj már röptiben „megcsinál” bárkit? Hogy a Grease-ből elhíresült fiftííín minicc az három körre is elég, ha elég jó a buli. Hogy hamarabb megadnak mindent a pasiknak, a lehetőségnek…és többet..sokkal többet…a sokkal kevesebbért.

Munkaerőpiac: negyvenezerért napi hat óra munka, heti öt napban…de három hónap próbaidő…feladat: negyedórás gyors kocsitakarítás, szaladgálás a hivatalba papírokkal. Ezt kínálták az ismerősömnek, mint frissen végzett autószerelő. Pécs, Skoda szalon…A rádióban azt hallgattam ma, hogy a munkáltatók első körben ha leépítenek, akkor a sokat beteget jelentők közül rúgják ki az embereket. Hogy kényszerítik őket arra, hogyha betegek, menjenek szabadságra inkább. Hogy hivatalosan kevesebb fizetést kapnak…vagy a közeli csirkésnél…ahol a hatvanezer forintos fizetést a három műszakban, 12 órát dolgozó munkások három részletben kapják meg….

Egészségügy: A háztartásbelinek fizetnie kell az eü ellátásért, havi hatezer forint körül. Ami régen járt neki alanyi jogon,a házastárs okán….az most már pénzben kerül. De a régi rendszerben, ahol nem kellett fizetnie, nem volt kórházi napidíj, sem vizitdíj. Most van. Tehát a kevesebb szolgáltatásért fizet többet….

Bankszektor: Csúszol a törlesztőrészlettel? Két év után, ameddig napr apontosan ment a pénz, egyszer csúszol….mi történik? Felszólító levelet kapsz, ötezer forintért :-O Miből indul ki a bank? Nem fizette be az ügyfél időben a díjat….mert pénzzavarba került…mit tegyünk? Hát büntessük meg! Fizessen, ha nincs pénze! Miféle nyakatekert fordított gondolkodás ez a magyar? Igaza van a Fábrynak…? Hogy amíg a külföldi orgazmus előtt azt mondja: I’m coming…addig a magyar mit mond? Elmentem…hogy állítólag a magyar metró az egyetlen, ahol a kijelző nem azt mutatja, hogy mikor jön a következő kocsi, hanem, hogy mikor ment el az előző…

Nem tudom. Hiányzik a jóindulat, a jószándék…rossz az attitűd…pardon…a hozzáállás…asszem, ez a baj.

Európa azért még nagyon messze van..

Ma dógos délelőttünk volt.. P-re indultunk, idén először :DD, így összeszedtük a felgyűlt elintéznivalókat. Többek közt az elromlott karácsonyi ajándék kezet akartuk kicseréltetni.. Interspár, vevőszolgálat. Buddy előadja, hogy mi a porbléma. A kéz nem működik.
Első körben szokásosan jött a duma, hogy három nap a garancia, és mi ezt december 12-én vásároltuk. Buddy csendesen megjegyezte: Nem hinné, hogy a fogyasztóvédelmi törvény három nap garanciát ír elő a tartós fogyasztási cikkekre:) Második körben jött, hogy jó, akkor mi is a baja...? Ez egy csuklóból levágott kéz, ami az ujjain áll, és ha bekapcsolod, akkor elkezd az ujjain menni körbe-körbe, majd egyszercsak megáll, és a mutatóujjal mutat. A játékban ugye arra, aki éppen jön. (a játék amúgy a felelsz vagy mersz jó kis party-változata). Nos, ez a kéz jár az ujjain, de egy helyben. Nem forog körbe. A játékosztály vezetője háromszor is elindította, és egyszer, amikor a nagyjából 15 másodperces ujjtánc során a kéz kb 10 fokot elmozdult, akkor diadalittasan röffentett fel a csaj, hogy látta? Most forgott....Akkor Buddy, a gyöngymackó :P, szelíden elmagyarázta neki, hogy az asztalt körbeüljük mondjuk négyen, akkor minimálisan 90 fokot legalább mennie kellene, hogy értelme legyen a játéknak. Akkor mentőötletként, mintegy figyelmen hagyva addigi elbeszélését, hogy kipróbáltuk üveglapon, falapon, törölközőn, gipszkartonon, és mindegyiken egy helyben topogott, hirtelen ötlettől vezérelve kipenderült a kasszák és a vevőszolgálat közti nagy területre, és a földre helyezve indította el a kezet. A biztonsági őrrel együtt izgulták körbe, hogy vajon ezúttal hátha...de nem a Kéz akkor is csak egy helyben röcögött.
Nos, ekkor hat telefon, nyolc aláírás, és három pecsét ellenében adtak egy papírt, hogy levásárolhatjuk az ellenértékét.

Röhejes, és egyben halál megalázó. Hogy basszus itt nincs olyan, hogy elhiszik, amit a vásárló (!!) állít.. bizonyíts!! (miközben Buddyval pöcsöltek, 3 ember jött egyéb gonddal, az egyik a végén annyit mondott, hogy tudja mit, tartsa meg.. a másik, meg kullogott a műszaki osztvez után, hogy megnézzék, tényleg nem megy az a turmix..?!)

Édeskeserű történet a végére:
Joe (bácsi :P) Buddy amerikai fórumtársa, magyar származású. Hazalátogatott 2 éve.. a Zalkán vett egy fokhagymanyomót 1300 forintért..majd a boltból kijőve, 3 üzlettel arrébb szembetalálkozott a fokhagymanyomójával.. 300 forintért. Megvette azt is, és visszavitte az drágát, hogy vegyék vissza, mert ez bizony nem fair. Pofájába röhögtek, és megkérdezték: hol él maga, Amerikában??
(Halk megjegyzés.. mi meg Európában.. elvileg..)

Joebácsi :D isteni csokitortája

12-16 adag: (2,5 dl az egy csésze)

Kandírozott narancshéj
• 1 narancs
• ¼ csésze cukor
• 2 evőkanál víz

Tészta:
• 15 dkg vaj
• ½ csésze porcukor
• ¼ teáskanálnyi őrölt fahéj
• csipetnyi só
• 6 evőkanál nem cukrozott kakaópor
• ¾ csésze liszt

Töltelék:
• 1 csésze durvára tört, pirított mandula
• 2 teáskanál cukor
• 1 teáskanál őrölt fahéj
• 1 csésze habtejszín
• 25 dkg keserűcsokoládé (jó minőségű, 50%-os csoki tartalmú)
• 1 teáskanál Grand Marnier, vagy más narancslikőr (esetleg narancsaroma)

Narancshéj kandírozása:
Ha hagyományos zöldségpucolóval hámozzuk le a héját (csak a narancs-résznek), vágjuk csíkokra, a csíkokat gyufaszál-méretűre (vagy spéci narancshéj hámozóval hámozzuk meg) és tegyük bele a héjakat egy kis nyeles-serpenyőbe. Öntsük fel hideg vízzel, és forraljuk fel. Főzzük 30 percig, majd öntsük le róla a vizet. Öblítsük ki a serpenyőt, majd tegyünk bele ¼ csésze cukrot, két evőkanál vizet, és a narancshéjat. Közepes lángon keverjük addig, amíg a cukor fel nem oldódik. Pároljuk addig, amíg a narancshéj nem lesz átlátszó, és a szirup be nem sűrűsödik (nagyjából 20 perc). Ekkor a villa hegyével szedjük ki a narancshéjat, és tányérra rakva hűtsük le. (Meg lehet egy nappal előre is csinálni, ez esetben fedjük le, és szobahőmérsékleten tároljuk)

Tészta:
Géppel jól keverjük össze a vajat, a porcukrot, a fahéjat és a csipet sót. Adjuk hozzá a kakaóport, majd a lisztet, keverjük addig, amíg a tészta össze nem áll. (én kézzel gyurmászkolom össze amúgy :D) Szedjük ki a tálból, óvatosan nyomkodjuk bele a formába a tésztát, (lehet lisztes kézzel), kissé túlnyúlva a forma oldalára, úgy, hogy legyen egy kb. 2-3 centis pereme a sütinek. 30 percre tegyük a hűtőszekrénybe. Melegítsük elő a sütőt 190 C°-ra. Süssük addig, amíg száraznak nem látszik a széle, és az alja már buborékos, kb. 8-14 perc, sütőfüggő. (olyan lesz, mintha "izzadna"). Vegyük ki, ha az oldala be akarna dőlni, akkor egy kanállal nyomogassuk vissza a tortaforma oldalához.

Töltelék:
Dobjuk a mandulát, a cukrot, és a fahéjat egy kisebb edénybe és pirítsuk meg. Az illata.. fenséges.. :P Hintsük meg az előbb előkészített és kisült tésztát a kandírozott narancshéjakkal, majd borítsuk rá a mandulás keveréket. Tegyük a tejszínt egy közepes edénybe. Lassú tűzön melegítsük meg, majd vegyük le a tűzhelyről. Adjuk hozzá a csokoládét, darabokra törve, és habverővel keverjük addig, amíg a csoki teljesen elolvad. Tegyük hozzá a Grand Marnier-t, és öntsük a tésztánkba. Hűtsük addig, amíg a teteje meg nem szilárdul, legalább három óráig. Díszíthetjük a tortát kandírozott narancshéjjel. (Egy nappal előbb elkészülhet, lazán fedjük be alufóliával, és tartsuk hidegen.) Éles késsel óvatosan, lazán vágjuk körbe a forma mentén, majd vegyük le az oldalát, hűtve tálaljuk!

Tapasztalatok: a töltelékhez nem szabad sajnálni a cuccot, tehát B. legközelebb úgy akarja csinálni, hogy dupla csoki-tejszín. Úgy jobban elfedi a mandulát-narancsot.
A tésztánál a lényeg, hogy ne törjön, morzsálódjon, tul.képpen ez egy kakaós linzer tészta. Kihagytuk a narancslikőrt, helyette belefacsart Buddy egy narancs levét, vagy narancsaromából pár cseppet.
Nem olyan bonyolult, igaz? Sőt, ha nem kell mandulát pucolni-vágni (csak egész mandulánk volt), és kandírozott narancsot veszel, tul.képpen egy óra alatt kész van. (Tipp a mandula meghámozásáshoz: tedd forró vízbe, addig áztasd, amíg ki nem lehet "nyomni" a mandulát a barna burokból..)
Jó étvágyat hozzá.

retro 2.

Buddy gépe és a TV össze van kötve, így ha akarja, mindannyian láthatjuk azt, amit éppen csinál a gépén. Volt, hogy egyik szombat este azt játszottuk, hogy paint megnyit.. vki rajzolni kezd valamit/valakit és aki kitalálja, az jön. A gyerekek imádták.
Pár napja "retro-estet" tartottunk.
Ez úgy jött, hogy Hanna és Tomi igazán odavan a Beatlesért. Rendszeresen youtube-on őket nézik, ill. kérik, hogy szedjük le a klippeket nekik az mp4-ükre. Ahogy az egyik számot nézték, épp sikító lányok ájuldoztak John és Paul :DD lábainál, megkérdezték, hogy én is voltam-e ilyen nagyon oda együttesért. Ennyire nem.
De hamár... akkor Buddy elkezdte mutogatni, hogy a 80-as évek közepén itthon kik voltak a naaagy külföldi sztárok, persze nem mind tetszett nekünk, sőőőt.. de ismertük, és véleményt formáltunk róluk:
Duran-duran, Depeche Mode, Cure, Limahl (:DD ), A-ha (és Morten Harket), Billy Idol, George Michael, Boy George, Prince.. Modern tóking.. huuhh, most nem jut más az eszembe.. :D

Könnyesre röhögtük magunkat. A gyerekek is, mi is.. , de nagyon jól esett. Minden szempontból, egy kicsit nosztalgiázni, és persze nevetni is az akkori önmagunkon. :DD

buli lesz

Ma hivatalosan is gyógyultnak minősítették a 4 nagyot. Marci, Beni még szuttyog, köhög. :(
De ez már nem ok arra, hogy tovább toljuk Kari szülinapját. Amikor meg akartuk volna tartani, épp a Szülinapos volt tiszta láz... azóta meg.. no, vasárnap bulizunk.
A lyány le is adta a kaja rendelést: óvári bordát kér, sültkrumplival, rizzsel, krumplipürével. Tortának Buddy csokitortáját (itt tettem említést róla, vmikor le is írom a receptjét.) és tőlem pedig tiramisu-t. :DDD

Külön

Volt ez a nap…autóban töltöttünk minimum 8 órát a két nagy gyerekkel. Plusz az egész napot egy barátomnál…érdekes volt. Várták már a srácok nagyon, gondolom kimondva-kimondatlanul azért is, mert végre nem lesznek ott a kicsik, akikkel oly sokszor „kell” együtt játszaniuk, vagy lefoglalni őket…mert mi kegyetlen szülők erre kérjük őket.

Hallgattunk soksok Dublinerst, és mégtöbb L.L. Juniort….volt szójáték, komoly beszéd a szexről….volt éjszaka lehúzott ablakból menetközbeni kiordítás….volt süti, kóla, tombola, petárda…na jó, nem. Ásványvíz, „kvásszon”, krémtúró, milchreis, pogácsa, pizzás csiga, túrós és mákos pite…meg egy zacskónyi marcipángyümölcs.

A dolgot elintéztük, már amiért mentünk….hibátlanul, plusz még szórakozhattak a gyerekek kicsit Artúrral és Lilivel is, a barátunk két ara-papagájával….meg azzal a néhány macskával, akik nagy ritkán lemásztak a projektorról, vagy a házimozierősítőről.

Lefáradtunk, mire hazaértünk. De itthon várt minket Verbéna, meg a szanaszéjjeltakarított lakás. Leszedték a fenyőt, áthúzták a kanapét…leburkolták a fürdőszobapadlót…na jó, azt nem. Hazaértünk, fürdés, mirelitpizza, és K.O. Nem volt szokványos nap, kellenek ilyenek is. Ilyenkor a nap vége felé érzem, mennyire hiányoznak. Lehet, hogy már túlságosan is. De lehet, hogy nincs ilyen kategória….:-)

ötösben

Érdekesen alakult a mai napunk.. Buddy pesten, de elvitte magával Hannust és Tomit is. Már jól vannak, de hivatalosan még itthon vannak, így azt találtuk ki, hogy biztosan örülnének neki, csak az Apuval lennének tizensok órán keresztül.
Reggel úgy mentek el, hogy mi még aludtunk, így csak levélben és később telefonon értekeztünk.
Az irodában ma nem volt sok teendő, ami most nem is nagy baj, a 4 kisebbel a hátam mögött nem egyszerű dolgozni.

Anyámmal bár folytatódik a negédes bájolgás, ami eléggé siralmas, ettől függetlenül ma jófej voltam, mert utánajártam neki, hogy mennyibe kerülne egy vonalas telefon és hozzá a net, letelefonáltam, sőt a nevében még az onlájn rendelést is leadtam. (itt ült persze, de általában ezeket a telefonálós, levelezős dolgokat a nyakamba sózza "Te úgyis olyan rutinooos vagy" felkiáltással. ehh.)
Ez is a megállapodásunk része, hogy amiben csak lehet, elkülönülünk egymástól, így az interneten sem osztozunk január elsétől.

Ebédre szilvásgombócot főztünk, majd kimentünk a közeli parkba. Hihetetlen jól esett mindenkinek a majd' egy hetes kényszerű szobafogság után a kimozdulás. (titkon reménykedek abban, hogy este hamar sikerül elaltatnom őket) A domboldal még tök havas, jeges volt, így még egy háromnegyedórás csúszkálás is belefért.
Úgy tűnik, hogy én is felpörögtem, mert nagy svunggal leszedtük a gyerekekkel a karácsonyfát (időszerű volt, de eddig úgy voltam, hogy .. ráérünk arra még.. ), kitakarítottam a nappalit és még a kanapék új ruciját is sikerült felhúzni rájuk.
Amennyire tegnap tartottam a mai naptól, olyannyira jól sült el.

Estére meg kapok pizzát Buddytól, mert megérdemlem. :P
Állítólag. :DDD