5 évvel ezelőtt, majdnem napra pontosan, elkezdtem szédülni* (lefekvéskor annyira, hogy majdnem hánytam) és nem éreztem a bal kezemen 2 ujjamat... pánik--> orvos --> rtg --> MRI --> diagnózis: inoperábilis nyaki gerincsérv-kezdemény, ami nyomja a nyaki artériát. Orvosi tanács: éljek ezzel, ha nagyon fáj a nyakam, szedjek vmit, illetve hordhatok schanz-gallért.No, persze, hogy nem akartam így élni, fájdalommal-szédüléssel-bénulással.. :OOO
*Ezt egy régóta tartó nyakfájdalom előzte meg.
Buddy addig bújta a netet, míg talált egy csontkovácsot -amiről az orvosom csak annyit mondott, hogy ugggyan.. nincs semmi értelme.. szóval megtalálta Buddy a KopfLacit, aki -kicsi a világ ugye :) - az ex-lakótelepi-gyerekkori haverja volt és 120ezer éve nem is látták egymást.
Laci 2 kezeléssel rendbe tett, az első után 2 napi jegeltem a nyakam, és iszonyat izomlázam volt, de minden tünetem elmúlt és panaszmentessé váltam.
Sajnos nem fogadtam meg a tanácsát, h időről-időre tetessem magam illetve a csontjaimat rendbe, és szépen eltelt 4 év, majd tavaly óta hébe-hóba újra elkezdett fájni a nyakam.
És a múlt 7en előjött a szédülés.. huhhh.. persze szidtam magamat, miközben meg pánik ezerrel.. és újra a net bújás, itt ugyan hol találunk csontkovácsot..?
Nos kérem, ez azért -a sok negatív véleménnyel ellentétben- mégiscsak Európa, vagy mi, és nem hogy nem boszorkányságnak nem tartják a csontkovácsot, hanem egy külön szervezete van, ahol rengeteg praxis közül választhattam.
Ma meg volt az első kezelés, és mivel semmiféle eredményem (MRI pl) nincs itt, így megbeszéltük, hogy óvatosan, lassabban kezel, nehogy... hát ez van. Nem szédülök már, (huhhh), de a nyakam még nem 100-as.
