Alapvetően vegyes gondolataim vannak a szigetről. Egyfelől a maga százegy tengerpartjával és a csodálatos hegyeivel nem lehet betelni a látvánnyal, annyira gyönyörű. Mi csak egy hetet voltunk ott, és "csak" 890 kilométert mentünk, így nyilván nem juthattunk el minden olyan helyre, ahova szerettünk volna, viszont amilyen helyekről lenézhettünk azokra a szép öblökre...az azt hiszem, felejthetetlen élményeket adott nekünk...
Vallom hogy mindenki azt üríti a poharából, amit kitölt magának...szóval inkább magán az emberen múlik, ki mit hogyan él meg, mi az amit észrevesz, mi az, amire a hangsúlyt rakja, és mit nem vesz figyelembe. Corfu varázslatos hely volt, és örök emlék lesz nekünk, amíg élünk. Elképesztően szép helyeken jártunk, és minden szegmense tökéletesen működött a kiruccanásunknak. Érdekességként viszont fogalmazok most majd két különböző leírást, és mindkettő igaz lesz. Csak az egyikben a pozitív gondolataimat hangsúlyozom, a másikban a hiányosságokra megyek rá.
Pozitívan:
Szállás:
A resort nagyon professzionális szolgáltatást nyújtott, az all incl. típusú szolgáltatást nagyon élveztem, és nemcsak magát az étkezést, hanem az embereket, akik a resortban rajtunk kívül voltak. Jobbára angolok, németek, oroszok. Érdekes volt látni az arcokat, figyelni az emberek viselkedéseit, testbeszédjüket. Annak ellenére, hogy október végén voltunk, nagy élet volt, a resort kvázi tele volt. Ha vacsoraidőben, ami 4 órás időtartam volt, valaki nem az első fél órában érkezett, előfordult hogy sorban kellett állni, viszont erre gondolva mindig volt egy hatalmas asztal, telerakva vagy kitöltött pezsgőkkel, vagy koktélokkal, kis bagettkarikákkal, amin saláták voltak...tehát megtettek mindent, hogy a kedves vendég ne érezze magát elfelejtve, amíg kivárja a sorát.
Az étterem kínálata: reggelire 10-12 féle péksütemény volt, kenyerek, zsömlék, croissan-ok, vaj, margarin, felvágottak, sajtok, lekvárok. Legalább húszféle gabonapehely, kakaó, kávé, tea. Palacsinta, tojásrántotta, sült bacon, koktélvirslik, kolbászkák, grillezett zöldségek, babok, tepsis édes és sós ételek, frissen készített omlettek, többfajta kalács és muffinok, ropogós kekszfélék, friss-, és majonézes saláták, gyömölcsök, joghurtok, öntetek, szószok, magvak, és rengeteg sütemény.
Vacsorára mindig volt csirke, pulyka, sertés, marha, halak, és vega opciók is, többféle krumpliköret, zöldségköret, rizs, mártások, grillezett/sült zöldségek, levesek, és legalább 10 féle sütemény. Minimum 20 féle előre készített saláta, kezdve a pirított sonkás tésztasalátától a friss zöldsalátán át a majonézes franciasalátákig mindenféle.
Mindennap volt valami aktualitás is. Volt görög est, amikor extraként speciális, tradicionális görög ételek voltak, volt olasz est, amikor többféle pizzából lehetett választani, volt spanyol est, frissen sütött churros-szal
Maga a barakkunk nagyon látványos volt. értem ezalatt a burkolólapokat, a hatalmas márvány tusolópadlót, a króm szerelvényeket, a digitális klímát, a nevetségesen túlméretezett franciaágyat. További pozitívum, hogy volt kis hűtőszekrény, és hogy a takarítók minden nap gondoskodtak ásványvizekről..... Mindenki beszélt angolul, és a managerek, a recepciósok, a takarítók szuper kedvesek voltak. Elektromos hajtású kisautókkal jött-ment a staff, hogy a parkolóból a cuccokat ne kelljen elcipelni a házig, igaz, max párszáz méterről lehetett szó. Gyönyörű parkosított az egész terület, játszótérrel, medencékkel, bárokkal, éttermekkel, napozóágyakkal, kideszkázott tengerparti séta-ösvényekkel. Mindenki nagyon segítőkész volt, nem volt olyan probléma, amire ne lett volna megoldás. Ott helyben ajándékbolt is üzemel, tehát akár ki sem kell mozdulni onnan, mégis tudunk kis szuvenírt vinni az otthoniaknak.
Külön jól esett, hogy egy üveg pezsgővel és tál gyümölccsel kedveskedett nekünk a staff, tudván, hogy a 25. évfordulónkat mentünk ünnepelni.
A látvány, ami fogadott, mikor kiléptünk a házból, mindig lélegzetelállító volt. Reggel a teraszról nézhettük, ahogy a hegyek mögül felkel a nap, és aranysárga pírral borítja be a tenger vizét, és oszlatja el a reggeli harmatos párát, ami vastag takaróként ült a talaj felett. A resort egész területe gyönyörű parkosított volt, hatalmas vastag törzsű pálmafák, alakzatba ültetett virágok, rózsalugasok között sétálhattunk az étteremig, vagy a medencékig, vagy a bárig, ami közvetlenül a tengerparton volt.
Autó:
Az auóbérlés simán ment, 10-15 perc alatt már szágolduzhattunk is a kis nissos mikrosz-szal, ahogy elneveztem. A kisautó gyakorlatilag új volt, kevesebb mint hatezer kilométer volt benne. Mindenhova elvitt minket, nagyon gazdaságos volt, és mikor visszavittük a céghez, külön kis mikrobusszal elszállítottak minket a reptérig, pedig nincs messze, kb 300 méter...legfeljebb. Ahhoz képest, amilyen kiskocsi, tisztességesen felment velünk mindenhova, még a legképtelenebb hegyi utakon is megállta a helyét.
Corfu turista szemmel:
A főváros nagyon látványos, két nagy erőd körül fekszik a belváros, a régi erőd és az új erőd között. Hatalmas nyüzsgéssel találkoztunk, pedig október vége volt. Millió árus, étterem, kávézó hívogatja a turistákat. Még mcdonalds is van, gondolom vannak olyan turisták, akik előnyben részesítik az ismert helyeket, mert mindig tele volt a gyorsétterem, bármikor arra sétáltunk. Megkósoltam a görög kávét is, ami olyan, mint a török :) Az árak elég konszolidáltak, átlagosan egy kávé 2-3,5 között mozog, a sütemények 3-6 euró között vannak. Mindig frisset kaptunk mindenhol. A belvárosban hangulatos szűk sikátorok, magas, jellegzetes épületek, és száradó ruhák adták a képekről, filmekből ismert tipikus mediterrán városi atmoszférát.
Vidéken járva sok olyan kis kávézó bújik meg a hegyi utakon, ami olyan kilátást kínál, hogy az ember el sem hiszi, hogy igazi. Fantasztikus érzés kávézgatni, és közben élvezni az ezerszínű tenger árnyalatat. Volt olyan kávézó, ahol egy hegy szélén, hintában üldögélve kávézhattunk, előttünk a végtelen jón tenger látványában gyönyörködve.
A növényzet nagyon dús, rengeteg olivafa van mindenfelé, alattuk a feketeszínű háló a földön leterítve. Állítólag úgy szüretelnek, hogy leverik a fáról a termést, és a hálóban gyűjtik össze. Úton útfélen narancs, citrom, lime és kumquat fák virítanak. A vidéki kisvárosok nagyon hangulatosak, szűk, kanyargós utcácskák, eldugott kis kávézók, igazi mediterrán fíling.
Negatívan
Szállás:
Eleve nem értem, két főnek miért csak egy kulcskártya jár, rendben van, hogy házaspár vagyunk, de azért mehetünk kétfelé is, nem? A lakrészünkben a wcülőke ferde volt, nem kicsit sajnos, a függönykarnis csak egy beszorított rudacska volt, amire ha rádobtuk a két törölközőt (ez volt a jele, hogy nem kell még cserélni), akkor reggelre a súly alatt szépen le is csúszott a földig. Aztán egy fürdőkád jól esett volna, de a négy csillagba ez már nem fért bele. A helyi víz emberi fogyasztásra alkalmatlan. Kifejezetten kényelmetlen volt az az egy darab fotel, amit beraktak még a szobába, és az elrendezés sem volt jó, a tévé nem az ággyal szemben volt, így csak kicsavart nyakkal lehetett filmet nézni. Volt ugyan dvd lejátszó, és filmeket is ki lehetett kölcsönözni....de a távirányítóban döglött volt az elem, a kivett film meg csak görög nyelvű felirattal volt ellátva az angol hang mellett.....még angol felirat sem volt.
Az étterem rész nem elég ennyi embernek, szinte mindig sorban kellett állni, ha nem az időintervallum legelején érkeztünk. Belső rész nagyjából rendben volt, de a kinti rész kritikán aluli. Macskák mindenhol, szúnyogok, a macskákat konkrétan arrébb kell rugdosni. Az asztalok billegnek, a felszolgálók igénytelenek, sokszor koszosak, láthatóan frusztráltak, nagyon feledékenyek, és szinte sosem mosolyognak. Az ételek első látásra rendben voltak, de sokadikra már egyértelmű volt, hogy a pékáruk nem frissen sültek, hogy a desszertek csak optikailag különböznek egymástól, hogy csirkehús legfeljebb csak egyféle ételben van, hogy a köretek gyakran nem jók...a borsó, a krumpli kemény, a rizs ízetlen, a grillhús kemény. A sajtokból és a felvágottakból legfeljebb 4-4 féle volt, ami valljuk meg egy többszáz férőhelyes resortnál elég savanyú....Az ételek ízvilága az angolszász szájízre van hangolva. A lekvár marmalade, a bacon és a bab magától értetődő, a tzatziki gyakorlatiag vastag görög joghurt, néha egy-egy szál kaporral vagy valami zölddel. Az előző napi maradék kaja visszaköszönt minden nap. Kicsit átvariálva a textúrát, kicsit megsütve, felkockázva, lepürésítve ott volt minden. Az édességek nagy része ízetlen grízpuding, vagy folyósan, kanállal, vagy keményre főzve szeletelve....a krémes sütik ugyanazok. Piskóta talp, és vastag tejszínkrém. A különbség, hogy kerek vagy kocka, hogy a piskóta fehér vagy barna, vagy hogy a tetejére citromsárga zselé, fahéjas cukor, vagy higított nutella kerül. Az omlett vékony és ízetlen, a kenyérfélék sótlanok, a sült krumpli állott.
A resort területén töménytelen mennyiségű kóbormacska, és kutya lófrál minden kontroll nélkül. Ha esik eső, akkor mindent elönt a víz, és esőben amíg az ember elér az étteremig, simán elázik. Jó lett volna, hogyha tartozékként van minden apartmankban egy esernyő, és a recepciónál is. Nem tartana sokból legyártani pár feliratos esernyőt...A házunk pont a tengerparton volt, ez akár lehetett volna jó is, hiszen kiülök a teraszra és a tengert látom....de nem azt láttam, hanem a megtermett egyszál fürdőruhába bújtatott napimádó vendégeket, akik kiterülve a napágyakon, arccal a teraszunk felé dögölttek. Ez a resort a keleti parton van, tehát délután a nap nyugatról süt, nem a part felől, hanem a szárazföld felől, ahol ugye az épületek állnak. A medence köré rakott napágyakat a szemfüles vendégek már kora reggel elfoglalják egy odavetett törölközővel, így a tuti helyek elérhetetlenek voltak a kevésbé gyors vendégeknek.
Egyik reggel konkrétan elment a vizünk. Se a wct nem lehetett lehúzni, se a csapból nem jött semmi. Szóltunk a recepción, közölték, hogy nyugodjunk meg, nemcsak nálunk nincs, általános a probléma, de megoldják hamarosan. Szerencsére mire a reggeliből visszaértünk, már lett. Eső után olyan szinten elöntött mindent a víz, hogy a parkolóban bokáig állt szinte mindenhol. Tornamutatványokkal tudtam csak kihozni a kocsit a betonútra.
Autó
A reptéren híre-hamva nem volt semmilyen Europcar-nak, forgolódtunk, szédelegtünk jobbra-balra, de nem volt semmi, csak egy wc, meg egy kis pult, ahol a többi, konkurrens kocsikölcsönző képviseltette csak magát. Sebaj, van telefonszám. Két szám volt megadva. Az egyik faxra volt állítva, a másikon két mondat után kiderült, hogy ők nem a europcar, hanem valami green motion....Még szerencse, hogy megnéztük otthon, hol a telephely, úgyhogy elindultunk gyalog. Jó negyedórás séta után teljes menetfelszerelésben, bőröndökkel, kabátban...elértünk a képviselethez, ahol várnunk kellett az emberre, aki nem tudom hol volt. Néhány perc után előkerült Dimitrosz, egy öreg csóka, aki első körben letolt minket, hogy a kollégája várt minket a reptéren....nem akartam kötekedni vele, hogy esetleg ha jó telefonszámot adtak volna meg, vagy esetleg a pasason lett volna valami kitűző hogy europecar, neadj isten egy táblát is foghatott volna a kezében....mindegy, elkezdte a barátunk az ügyintézést. Nem tudom a cég hogy számol, de az előfoglalásnál arról volt szó, hogy 300€ deposit kell. Aztán az email-es megerősítésnél már 460 depositról volt szó, és konkrétan Dimitrosz barátunk 620€ depositot blokkolt a hitelkártyánkon. Hatvanszor elmondta, hogy az alváz, az ablakok-lámpák és a kerekek nincsenek biztosítva....tehát felpattan egy kő, vagy defektet kapunk, akkor fizethetünk....Oké, elvittük a kocsit, egy aprócska Micrát, amiben mégcsak 6000km volt. Corfu útjai katasztrofálisak, igazából valami terepjáró kellett volna, mert olyan kátyúk, olyan hegyi utak vannak, mint valami háborús övezetben valahol a távolkeleten....szerencsére mikor visszavittük az autót, már egy normálisabb fazon volt a pultnál, aki átvette gond nélkül, mindent rendben talált, és kivitt minket a reptérre is egy kisbusszal. Elméletileg beszélt angolul, de én semmit nem értettem abból, amit mondott...
Corfu turista szemmel:
Rengeteg a szemét mindenhol. Vannak helyek, ahol a kukák sorakoznak, a helyiek ide hordják a szemetet, de annyi van, hogy nem fér el rendesen, folyik ki a kukákból....tele macskákkal, akik gondolom a szemét miatt sok patkány és egér okán vannak jelen. Volt olyan rész a főút mellett, hogy valami mexikói nyomortelepen éreztem magam, és imádkoztam, hogy ne kelljen megállni semmi miatt. Az útra kirakott postafiókok feltörve, mindenütt szemét és kibelezett autóroncsok.
Vidéken képtelenség autózni, járda sehol nincs, az emberek jönnek-mennek, vagy épp üldögélnek az utcán, ha szembe jön egy autó, félre kell állni, hogy ne legyen baleset. Padka, felfestés vagy tábla még véletlenül sincs sehol. A hegyi utak életveszélyesek, sokszor beszakadva a fele sáv, olyan kátyúkkal, amibe ha belehajtok, biztos a tengelytörés. Lámpák itt-ott voltak, de gondolom mivel off-season ban voltunk, így biztos azért nem működött egy sem.
A főváros nagyon zsúfolt. Egy parkoló van, ahol 20 eurót kellene fizetni, ha lenne hely. De nincs. Soha. Mindenhol máshol kint van a parkolni tilos tábla, de konkrétan senki nem foglalkozik vele, mindenki ott áll meg, ahol tud. Mi is tilosban álltunk meg több alkalommal is, semmi nem történt. Rendőrt a 8 nap alatt egyet sem láttam dolgozni, egy rendőrautó egyszer szembejött velünk valahol....biciklisek, motorosok, quadosok sisak nélkül, forgalommal szemben, megszegve minden létező szabályt közlekednek, folyamatosan figyelni kell, ha életben akarunk maradni.
Csodálatos helyek vannak, de az útról nem lehet kilátni, mert az ápolatlan, elburjánzott növényzet belóg az útra, és takarja a kilátást. Vagy van kiállórész, de nem merek lejönni az útról, mert negyven centis különbség van, és ugye az "underbody is not covered"...Rettenetes trehány, igénytelen megoldások mindenütt, vezetékek elvezetve a fákra kötve, vagy épp a vízcsapok alatt, érintésvédelemről szerintem nem hallottak még. Olyan rögzítések, olyan biztonsági megoldások, hogy a hideg rázott tőlük. Kész csoda, hogy nincsenek naponta halálos turistabalesetek....
A belvárosban egymás szájában vannak az üzletek, az éttermek. Mindenhol kb ugyanazt kapni. Olívafából készült eszközök, szappanok, kulcstartók, pólók-kalapok, hűtőmágnesek, napszemüvegek. Minden étterem előtt kint áll a pincér, és amint két méternél közelebb vagy, már vekzál, hogy gyere be és fogyassz. Kifejezetten inzultív. Az interneten kikeresett legjobb, legrégibb és legnagyobb hírű cukrászdát felkerestük. Ülőhely nincs, nem azért, mert mind foglalt volt, hanem konkrétn nem lehet helyben fogyasztani semmit. Csak elvitelre. Az eladó kislány láthatóan úgy gondolta szívességet tesz nekünk, miközben kiszolgált. Csalódás volt a hely. A fagyija finom volt, a baklava átlagos.
A kávézókban általában a kávé normál áron van, de a sütemények már messze nem. Volt olyan hely, ahol tegnapról megmaradt, bőrös pudingot némi piskótával kaptunk mint "profiterol", nyolc euróért per pohár. Zavaró, hogy a pincérek nem adnak semmi magánszférát, szinte folyamatosan az ember szájában/hátában állnak. Minden olyan hely, ahol esély van arra, hogy lehúzzák a turistát, elkérik a fejenkénti 6-8 eurót, legtöbbször olyasmiért, amit néhány kilométerrel arrébb ingyen is láthat.
