Nyár van, nyár ...

Lassan egy hete kitört a nyár, meleg van, ezer ágra süt a nap, és már a lakásban is elviselhetetlen a meleg. A hálószobánkban 25 fok van, dél-nyugati fekvésű, így tulajdonképpen déltől napnyugtáig -ami most már este 10- odatűz a nap. 

Nem panasz ez, nagyon élvezzük, annak a nyűgével együtt, hogy fel kell kelni éjjel -inni :D - de végre mezítelenül alhatunk, na meg este kiülhetünk a kertbe, a gyerekek is kint lógnak egész délután, Beni kint tanul.. szóval tök jó. És alakul a színünk is. :D 

Így ez a nagy nyári fíling még jobban előhozta belőlünk (Beni és én) a kiskertészt.

A Lidl pár hete vetőmag dobozkákat osztogat, ha €20 felett vásárolunk. Beni lelkesen gyűjti őket, 12 félét lehet összegyűjteni, én meg támogatom a lelkesedését és segítettem elültetgetni őket. Az ablakban nevelgette, szépen el is indult majd' mindegyik a fejlődésnek, így tovább kellett lépnünk. 

Van egy nagy kertünk.. és van egy kutyánk.. aki szintén lelkes kertész. Eddig bármit ültettem ki/el, azt kiásta nekem másnap vagy harmadnap.. vagy lelegelte.. egyedül az epreim és két bokrom élte túl, (és a rohadt menta). Az epreket sosem bánotta: mondjuk, 2 éve, mikor kiültettem őket, befenyegettem, hogy ágyelőt csinálok belőle, ha hozzányúl.. Tavaly lettek először termései, pár szemecske, de idén már most tele vannak, már csak be kell érniük. (Írországban május/júniustól-szeptemberig van az eper szezon..)

Visszatérve a Lidl-ös növénykre: megígértem Beninek, hogy csinálunk neki egy kiskertet..de nem hátra, ahol Lars is ki van engedve napközben, hanem előlre, ahová a kutya csak felügyelettel megy ki. Felástam neki egy kis részecskét, és szépen kiültettük a növénykéket. 

Holnapra már esőket meg viharokat mondanak.. mikorra persze, hosszú hétvége lesz. 

Na meg szélvédő-csere. 

Egy felpattanó kő volt a ludas, először csak egy kőfelverődésnek tűnt az egész, majd -talán a meleg is közrejátszott- de szépen elindult a repedés keresztben, szem magasságban.

Szerencsére van biztosításunk a szélvédő javítására/cseréjére, így kedden délután online kértünk időpontot az egyik cégtől és holnap kivonulnak házhoz, kicserélni. drukk, hogy ha esik is, csak utána, miután végeztek.

Ha már nyár, akkor Jancsinak és Marcinak befejeződött a tanév: neki tényleg nyári szünet van holnaptól.

Dublin-vonattal

Előrehoztuk a gyereknapot tegnapra, és úgy döntöttünk, hogy felvonatozunk Dublinba a 2 legkisebbel, akik, még nem ültek az ír vonaton. 

(Hogy miért? Igen egyszerű, az ára miatt. Két felnőtt és 2 gyerek oda-vissza €68, 110 km-re, 2 felnőtt 3 gyerek €75. Mindez kocsival €40)

Mi már mindketten utaztunk, arányaiban okés, ha van helyed. Amit foglalhatsz is, extra pénzért.

Jancsi itthon maradt, tanulni akart, holnap indul az utolsó hetük a gimiben, és ilyenkor egész héten évvégi teszeteket írnak.

Szóval elindultunk, a kocsit ott hagytuk az állomáson, és neki indultunk. Félútig álltunk, hely nem volt, az utolsó 40 percre le tudtunk ülni, 3 különböző helyre, addig meg az étkező kocsiban álldogáltunk.

Beérkeztünk Heuston-ba, onnan rögtönk a Phoenix-parkba mentünk. Az állatkertet kihagytuk, voltunk már ott, nem egyszer, most csak sétálni akartunk, meg szarvasokat nézni. Na, azokat pont nem láttunk, viszont találtak a fiúk döglött mókust, láttunk egy csapat fiatalt vmi fura játékot játszani: először azt hittem, hogy kviddicset játszanak, de aztán láttunk, hogy vmi pajzs-féle is van náluk.. két fickónál volt egy-egy hosszú zsinórra kötött labda, amivel megpróbálták letarolni a többieket, akiknek meg hosszú, kardszerű botjuk volt és pajzsuk. A botosok is ütöttek, és akit találat ért, az féltérdre ereszkedett egy időre, majd felállt és ment tovább a játék.

Tele volt a park, futóverseny is volt, de ennek ellenére 2 körül kényelmesen tudtunk piknikezni egyet a Wellington monument-nél. (Európa legnagyobb obeliszkje.)

Utána elsétáltunk a Történeti Múzeumhoz (National Museum of Ireland, decorative arts & history)

Itt a történelmi kiállítást jártuk végig, sok olyan téma volt, amiről pont mostanában tanultak a fiúk, Beniék az 1916-os Húsvéti felkelésről, Marciék meg az IRA-ról és a '60-'70-es évekről.

Utána -mégiscsak gyereknap van- a beígért fánkoshoz mentünk el, brutálisan finom, hoztunk haza is, Jancsi is érezze a jóságot :). Majd még beültünk egy kávézóba is, nekünk nagyon kellett egy jó kávé (kaptunk egy közepes gyengét) a fiúk meg jégkását ittak.

Visszagyalogoltunk a Liffey mentén az állomáshoz és jó fáradtan neki állunk helyet keresni. 2 külön helyre tudtunk volna csak leülni, de egy kedves nő azt mondta, hogy jöjjenek csak oda hozzánk a 'baby'-k, ő keres magának másik helyet.

Nagyon jól éreztük magunkat, jól elfáradtunk, több, mint 8 km-t sétáltunk, altató senkinek sem kellett az este. :D :D 

                                        

Márcsak 61 nap

.. a nyaralásig, az egyik legnagyobb kalandunk lesz:

30 nap, 21 különböző szállás, 13 ország, 3 gyerek meg mi,  és közben összefutunk/együtt leszünk kicsit Tomival is Európában és Karival is.

Mostantól tudunk majd jobban ráhangolódni, már tényleg csak 2 hónap.

Múlt vasárnap köszöntünk el Alan nagybátyjáéktól: remek 10 napot töltöttünk el együtt. Voltunk mindenfelé, bár sajnos a Hook-headig nem jutottunk el, mert rángatott az autó, így Kilkennytől visszafordultunk. 

Alan hétfőn gyertyákat cserélt, de csak kicsit lett jobb, úgyhogy szerviz: ma hoztuk el, egy trafó ment tönkre.

Így egész héten mindenki gyalog járt, hála az égnek jó idők voltak, még jól is esett időnként egy kis séta.

Holnap vendégeink lesznek, anyuka-apuka-3 kisgyerek, de sajnos a 2 nagyobb fiunk nem lesz itthon: Marci Kerrybe megy futóversenyre (a legutóbbin 400 m-ben bronzot nyert és 4*100-as váltóban pedig aranyat. Holnap csak 400 m-en indul), Jancsi pedig a helyi Fleadh-n lesz segítő. (Fleadh -kiejtve: FLÁ- az ír zene, tánc és kultúra ünnepe) Lehet, hogy mi is kimegyünk a hétvégén, ha épp sétálni lenne kedvünk :) 

Hannussal is beszéltünk, a szülinapján Bécsbe és Prágába mentek, csodaszép idejük volt, jól érezték magukat. Jól van, szereti a munkáját nagyon, és készül Szicíliába a hónap végén.

Kari ma ment vissza Dublinba, az uccsó vizsgájára, 5 napra hazajött kicsit feltöltődni, szegény nagyon széthajtotta magát, 10 vizsgán van túl. Utána is marad Dublinban, nem akarja feladni az albérletét, dolgozik ugyanúgy tovább a kávézóban, csak most full time-ban.

Tomit meglátogattuk a múlt hétvégén, csodaszép a lakása, pazar kilátással. Elmentünk a Riverfest-re, de csak nézelődtünk, nagyon nem vettünk semmit (OK, én egy kis churros-t )

Szóval 61 nap..