Ma volt először Hanna és Tomi úszni, nagyon ügyik voltak. Hannust rögtön áttették a haladókhoz. Jancsi már csak mászik, már nem kúszik (kommandózik).
9.
Sajnos megbetegedett Jancsi: vasárnap éjjel belázasodott és csúnyán köhögött.. majd nem sokkal később rajta is kitört a krupp. Szerencsére már fel voltam készülve gyógyszerekkel, meg a párásító készülék is elő lett véve: úgyhogy nem volt olyan súlyos, mint Hannáé, de persze így is tiszta idegbeteg voltam, hogy most mi lesz!! A kúptól szépen rendbe jött, a dokinéni sem akarta, hogy kórházba menjünk, így itthon gyógyulgat. Kiderült, hogy tüszős-mandulagyulladása van és lehet, hogy ez okozta a rohamot nála. Kap AB-ot, meg köptetőt, de nagyon fájhat a torka, mert szinte mindig sír, tiszta nyűg és alig alszik.. Szóval nem túl rózsás most nálunk a helyzet.. Úgy sajnálom szegényt, a szívem majd' megszakad miatta, de napról-napra jobban van, úgyhogy talán hétvégére már újra a régi lesz!!
Persze azért igyekszik nem elmaradni a tanulásban, mert megtanult tapsolni!! (Amikor ügyesen lenyelte az undi gyógyszert, akkor megtapsoltuk és úgy néz ki, hogy ez nagyon tetszik neki. Most szinte mindig tapsol, már akkor is, ha vkinek dicsekszem, hogy megtanulta, rögtön bemutatja a legújabb tudományát!)
A nagyok szerencsére jól vannak, gyűrik az isit, meg az ovit.. Én meg tiszta hulla vagyok, mert szinte egész éjszaka fent vagyok: hallgatom Jancsit, hogyan veszi a levegőt, nem lett-e lázas.. és 2 óránként szoptatom, mert alig tud nyelni szegényke!
12.
Jancsi meggyógyult. A torka gyönyörű, a tüdeje tiszta. ÉS VAN FOGA!!!
Továbbra sem hajlandó mást enni, mint anyatejet. Nem eszik kanálból, nem iszik pohárból, nem iszik szívesen üvegből sem.. már le vagyok szidva, hogy "miért nem adok má' annak a gyereknek vmi mást is.."! De ha utálja! ;)) A kanalat -üresen- nagy élvezettel nyalogatja, de amint vmi kaja is társul hozzá.. köpköd, pofákat vág! De ugye szépen fejlődik, jól táplált kinézete van, szóval én nem akarok aggodalmaskodni, még nincs az újra igénye! (Igaz, múltkor megkaparintotta a Kari csokiját, alig bírtam kiszedni a kezéből, meg a szájából.. de csokival még sem kezdhetem a hozzátáplálást.
A Fiaimban tuti kódolva van az autóimádat: Tomi is, Jancsi is él-hal a kocsikért, Tomi még szinte beszélni sem tudott, de már felismerte az autókat márkájuk szerint, mostanra meg tökéletesre gyúrta a tudását! (Ránézésre, messziről, fazon alapján vágja, hogy milyen autó és melyik típus..)
19.
1 hétig nem volt gépünk. Múlt pénteken még tudtam írni ide, szombat-vasárnap nem voltunk itthon, hétfő reggel meg tönkre ment a számítógép.
Egy szótár program miatt lefagyott, és kész.. Azóta sz*rakodott vele Buddy :DD, már tiszta ideg volt, de ügyes fickó, és sikerült rendbe vágnia.
Egyébként jól vagyunk, Jancsi szépen gyarapszik, (
A sulisoknak holnap is lenne tanítás, de Tomiék bábszínházba mennek, Hannusék "tanulmányi sétára" (szerintem csak kódorodni fognak a környéken..)
Kari a minap közölte, hogy a Kis Tomi, aki eddig az ő barátja volt, már nem szereti őt, csak a Petrát, és emiatt a Petra nem a barátja többet! (Félek kissé korai ez a nagy "haragszomrád, mert elszedted a fiúmat"...)
Ja, és ma megvolt a "járműkezelési vizsgám", ez is sikerült. Úgy örülök. :D
21.
Na, mi meg ismét dögrováson vagyunk: ui. a távhő-szolgáltató nem szolgáltat távhőt. 15.-e óta minden nap bejelentem, persze egyre türelmetlenebbül, ők meg intézkednek! Gondolom, azért van telefonos bejelentés, mert így nem lehet rájuk borítani az asztalt! Szóval meghűltünk, taknyosak lettünk. Még szerencse, hogy nincs mínusz 10 fok...
A babanyelvről: a kedvenceim ezek voltak: afaja (elefánt, Hanna); vaffapöpi (maci füle, Tomi); sziszibagó (cumisüveg, Kari) és persze nagyon sok ilyen van még. Egy füzetbe gyűjtjük, ebbe a jó dumák, félreértések meg egyéb vicces dolgok kerülnek. Ja és Jancsiról se feledkezzek meg: ő még csak annyit mond: HÖ! meg Papppapaa, meg Átá -ezt az apukájának mondja- és Mammmmammma -a cicimre.
Időközben megjártam az ügyeletet is, mert Jancsi belázasodott, és Kari is fájlalja a torkát: visszatért a mandulagyulladás, új AB. Nagyon nem örülök annak, hogy ismét gyógyszert kell adni a kis Hömbinek. (Jancsi) Azért sem, mert képtelenség belenyomni a szirupokat, a fülén is az folyik, a felét kilötyköljük így. És persze emiatt fogalmam sincs arról, hogy mennyi gyógyszert kapott...többet meg nem merek Neki adni.
A doktor (ügyeletes gyermekgyógyász) leszidott*, hogy milyen anya vagyok, hogy nem adok mást a gyerekemnek, nem fog tudni rágni, nyelni és egyéb "nyalánkságokkal" bosszantott. Most kezdjem el magyarázni a vadidegen dokinak, hogy Jancsi NEM akar még mást enni.. minek? Én nem étkezési tanácsokért mentem, arra ott van a saját házi dokinénink, hanem a lázas, beteg gyerekemet vittem neki megmutatni.
*Érdekes.. annyira fura újra olvasni ezeket a régi írásokat..Olyan butácskának érzem magam, mmint, hogy akkor mennyire az voltam. :/ Ha ma történne meg velem ez, lekapnám a fickót a 10 körméről. Igen, az idő.., öregedtem, ki tudok állni magamért, a gyerekeimért, az igazunkért. Tul.képpen ezekben az időkben kezdődött a Harcunk. Harcoltunk a szüleinkkel, hogy "ennyi" gyerekkel nem a biztos szegénység vár ránk; a környezetünkkel, hogy a hülye beidegződéseket eloszlassuk.. a rendszerrel, amiben a kisember szerepe a lúzer szerepe.
25.
Holnap megyünk kontrollra, majd kiderül, hogy mi van a lurkók torkában.. nem merek nagyon Jancsiéba belenézni, Karié szépen javul, bár kissé taknyos még. Fűtés most már van, bár olyan, mintha vki belepisilt volna a csövekbe, szóval szét nem vet minket a meleg. Grr!
29.
A srácok szépen meggyógyultak, most közösen élvezzük az őszi szünetet.
A hétvégén kaptak a nagyobbak egy-egy új biciklit, ez már igazi bringa, és nagyon izgultunk, hogy hogyan fog nekik menni a tekerés. (Eddig kontrafékest ismertek) Hát, majd megzabáltuk őket, ahogy próbálkoztak. Persze 5 perc múlva már úgy közlekedtek, mintha világ életükben csak így jöttek-mentek volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése