Hook-head

Kitavaszodott.
Remélem, hogy végérvényesen... hetek óta sárgállanak a nárciszok, úton-útfélen (komolyan, tele az egész ország nárcisszal), de olyan hideg szelek fújtak, hogy nagyon nem dobott fel.
De 2 napja szélmentes, 16 fokos, napsütéses tavasz van.. :D
Így tegnap -a tavasz ittléte és Buddy-nap alkalmából :DDD-, elcsavarogtunk Délre, a Hook-head-hez.
Minden csodálatos volt: a szél SEM fújt a tengernél, apály volt.. a tenger nagyon békés volt, kevés ember volt (nekünk ez nem ám egy elhanyagolandó szempont).

Remix

Henry Charrier-től kezdve a Prison Breakig sok helyen, sokan lefestették már, amikor a zárt társadalmi körökben átértékelődnek a dolgok. Értem ezalatt, mikor a börtönben egy körömreszelő például a valóságos értékének akár a tízezerszeresét is érheti. Talán durva a hasonlat, de ebben a kisvárosban elég sok magyar van ahhoz, hogy valamiféle miniatűr társadalomként funkcionálva bizonyos dolgokat devalváljon, és bizonyos dolgokat meg felértékeljen. Talán az emberi kapcsolatokra is igaz lehet ez. Nem tudom, de az előző postot újraolvasva olyan érdektelennek, kicsinyesnek tűnik az egész történet, olyan nem elegáns…olyan méltatlan…hogyismondjam csak…szóval olyan kicsit más….így érzem

villany lekapcs.

Gyertyafényes kártyázás, szelektív-szemét égetés a kandallóban.. :D Jó volt. :D

Johanna

"A névanalízis szerint a Johanna név magas életszínvonalra ad erős vágyat. A név viselői számára fontosak az anyagiak, de szívesen osztják meg másokkal, amijük van. Együttérzéssel fordulnak azok felé, akiknek problémái vannak, és ahogy tudnak, segítenek. A munkájuk is akkor elégíti ki őket igazán, ha segítő jellegű tevékenységet végezhetnek elsősorban szociális, vagy gazdasági területen. Mivel fontos számukra az üzleti és az érzelmi világ is, és igen nyitottak, könnyen ismerkednek különféle beállítottságú emberekkel. Szeretik a természetet, szívesen töltik idejüket a szabadban."

A mi Johannánkat a zene érdekli jelenleg a leginkább, karmesternő szeretne lenni, vagy zene- (zongora) -tanár..
Tény, könnyen barátkozik, szeret beszélgetni, de igazán barátságot nehezen köt.

Earth Hour 2009

Idén is lesz A Föld Órája.

Ha tudsz, csatlakozz Te is és kapcsold le a világítást 2009. március 28-án, szombaton, 20.30-kor és regisztrálj a http://www.earthhour.org weboldalon! Mi regisztráltunk, ahogy tavaly is. (bejegyzés 1. - bejegyzés 2. )

a műtétről

A közeli kórházban nagyon kedvesen, és gyorsan bántak velünk, de sajnos nem tudják ők műteni, csak Dublinban tudták altatni Benit. (és a 3 év alatti gyerekeket). Másnap kora reggelre hívtak be a Crumlin-i (dublin) Gyerekkórházba, és hiába akartunk volna azonnal útnak indulni, nem lehetett..ui.plasztikai sebész csak fél nyolctól volt.

A kezelő doktornő mutatta a saját ujját, vele ugyanez történt - és alig látszik. Egy rtg-t is kért, hogy kizárja a törést. Törést nem láttak, szóval hazajöhettünk, (éjjel egyre értünk haza) majd hajnalban indulhattunk újra útnak.
4-kor keltünk, fél 5-háromnegyed 5 körül indultunk. Aránylag nyugodtan telt az éjszaka, Beni végig aludt, éjféltől nem ehetett-ihatott, ezt kissé nehezményezte.
A dublini kórházba én egy nővérrel elmentem egy felvételes szobába, Buddy pedig a regisztrációt intézte.
A felvételes nővér nagyon kedves volt, Benivel is próbált társalogni. A vizsgálat-felvétel után hozott kávét nekünk, Beninek egy kis innivalót, mert valszeg csak késő délelőtt lesz a műtét.., kérdezgetett, hogy kérünk-e még szendvicset, vagy kexet.. de már ezt a kiszolgálást is teljes elképedéssel éltük meg.. meg Beni mellett, aki éhes volt, nem fogunk enni.
8-kor megvizsgálta az orvos, tájékoztatott, elmondta, hogy egy ici-pici esély van arra, hogy az ujjhegye el fog feketedni (elhal) és az majd leesik.. és kicsit rövidebb lesz az ujja.
Nagyon drukkolunk, hogy ez ne következzen be.
Az emergency váróban ültünk eztán még 3 órát: volt babaház, ahol nagyon jó volt bebújni.. meg pedálos kisautó, meg kisebb-nagyobb játékok.
Aztán a váróból felkerültünk az ún. "Medical Day Unit"-ra, ahol az egynapos sebészet kisbetegei voltak. Kaptunk egy nővért (2 betegre volt beosztva), aki hozott hátulkötős egyen-pizsit, ő is tájékoztatott, és vártunk megint.
Negyed 12-re lett szabad műtő, egészen a műtőig bekísérhettem, én tartottam, míg a maszkot rátették, és míg be nem aludt.. akkor ki kellett jönnöm, és bár a műtét csak 20-30 perces, még egy órát a megfigyelőben tartották.
Amikor kihozták az ágyához, jókedvű volt, mosolygós, csak az ágyban maradást nem szerette..sokkal inkább akart játszani a sok-sok játékkal. De az ágyába vittük, amit csak lehetett.
Kapott enni-inni.. és fél 4-kor elmehettünk.

2 hét múlva kötözés, kontroll.

Jól van, a kezét fel kell kötni, ezt nem szereti, de kemények vagyunk vele. Ui. a kötést nem érheti víz, és a varrataira is vigyáznunk kell.

nemhiszemel-kórház-műtét

Beninek ismét rávágták az ujjára az ajtót. Az ujjbegye 3/4-e levált.. a helyi ügyelet-közeli kórház-dublini gyerekkórház.. tömören.
Altatásos műtét, csak Dublinban volt olyan maszk, ami Benire való.. -varratszedés 2 hét múlva, addig drukk, hogy a visszavarrt rész élő legyen.
Röviden.
Hosszan majd, nagyon sokkoló volt a dolog, tiszta para voltunk mindketten, hogy mi lesz-hogy lesz..

Most már jól van, kicsit fájlalja, de tud játszani, remélhetőleg ez volt legnehezebb napja.

gyerekek és az angol

Amit már nagyon régóta meg akartam írni:
Buddy a 3 legnagyobbal naponta átlagosan 2-3 órát angolozik (illetve a kedvenc sorozatukat -Ncis és Dr. House- eredeti nyelven nézik. Igaz, felirattal, de egyre több mindent megértenek), a kicsikkel inkább csak játszunk, meg általunk ismert angol dalocskákat éneklünk nekik.
Ami a cél, hogy egy jól megalapozott, nyelvtannal és a "miért így mondjuk"-kal tisztában legyenek (a nagyok természetesen), és erre az alapra pakolódjon rá majd az iskolában az élő nyelv. Meglátjuk, hogy ez mennyire lesz elég, de az nálunk már a full megjátszás (lenne), hogy mi is angolul beszéljünk a gyerekekhez. (Én az itthontanulásnál is sokkal nagyobb hangsúlyt fektetek a magyar nyelv tanulásába-történelmébe, mint pl. a matematikába.)
Írtam már Tomi kapcsán, hogy milyen strammul megállja a helyét, nem fél ismerkedni.. és igen, már össze is veszett ír kölyökkel...
Beni is nagyon jól veszi az akadályokat: van egy kislány, Tory. 4 éves, nem messze lakik tőlünk. Rendszeresen játszanak együtt, Hanna-Kari segít neki az oda-vissza beszélgetésben.. a minap is együtt játszottak, fogócskázni akart Beni.. mondja Torynak, hogy fogócskázunk? És nem várta meg, míg besegítünk, már mondta is : "Doli (így mondja), gotcha.."
Teljesen tudatosan köszön, mondja, hogy köszönöm.. és foglalkozik azzal, hogy ki milyen nyelven beszél.. (nagyon boldog, hogy hamarosan megérkező I., a kortársa, magyarul beszél.. :P )
Marci és Jancsi kisebb, egyszerűbb párbeszédeket már ki tudnak alakítani, de korban hozzájuk passzoló, fiúgyerek nincs a környékünkön..

Powerscourt-vízesés

A mai napra rendelt napsütés megérkezett, 14-15 fokokkal.
Reggel legyártottunk -nemíromlemennyiségű- szendvicset, aztán tegnap Tomi (!!!!) sütött pogácsát, és azt csomagoltunk még.. meg labdát, innivalót.. ilyesmiket.
Újra a Wicklow-hegység.. most kicsit északabbra, mint múltkor.. irány a Powerscourt-vízesés.

Ez Írország legnagyobb vízesése, 121 m magasról hullik alá a víz.
A park, ahol a vízesés található, belépődíjas, nekünk 30 euróba került a belépés. Már messziről lehet látni a vízesést. Egy csodás kis park van a vízesés előtt, ahol hatalmas fák és gyönyörű zöld rét várt minket.

Egészen közelről is meg lehet nézni, eléggé sziklás a környéke, de ez a legtöbb embert nem tartja vissza attól, hogy jóóól megnézze magának a vízesést. :D

A kis tavacskát, ahová a vízesés belefolyik, az írek csak "Whiskey"-nek hívnak.. a víz színe nagyon hasonlít a nemes nedű színéhez.

Kissé arrébb, a parkoló mellett, játszótér van, kis büfé, wc.

Hazafelé egy csodálatos utat választottunk, a Sally-Gap felé, a panoráma miatt.
Többek közt a Lough Tay-re... ami azt hiszem magánkézben levő területen van, illetve nem találtunk odavezető utat..még.

Addig is a széllel viaskodva gyönyörködtünk benne... és a tőzeg-lápvidékben..

És bónuszként: a srácok így "védekeztek" az széllel szemben a hegyen:

Beni-nap

Beninek mondjuk reggel, hogy boldog névnapot..
erre ő: Köszi anyu-apu!

kicsit később..
Beni: ... és mikor lesz torta és ének..? *


(*Nálunk névnapozáskor nincs torta, csak kis csoki, pici autó-csat a lányoknak.. ilyesmik.. de mostanság annyi szülinap volt, hogy a boldog ezmegaz után jön a torta és az ének..)

Szent Patrik-nap

"Imával, zenével ünneplik Szt. Patrik – Írország védőszentjének – napját, aki 30 év apostoli munkája során keresztény hitre térítette az íreket.

A Zöld Sziget minden jelképe Szt. Patrik legendás alakjához kötődik. Hozzá, aki 300 templomot alapított és 120 ezer embert keresztelt meg. Nagyon kevés szent olvad egybe ilyen szorosan egy nép életével, mint Írország védőszentje, aki – a sors iróniája – nem is volt ír. Nemes származású volt, feltehetőleg Wales-ben született. Kalózok foglyául esett, akik eladták egy ír pásztornak, majd tőle szerencsésen elmenekülve az európai kontinensre ment tanulni. Írországba visszatérve, Szent Patrik 431-ben kezdte meg hittérítő tevékenységét, munkájának köszönhető a katolikus vallás- teljesen meghódítva a szigetet- mintegy 800 évig virágzott Rómától függetlenül. 432-ben püspök lett. Szt. Patrik mélyen behatolt az ír nép lelkületébe, sikeresen ötvözte egymással az ír és az európai keresztény kultúrát.

Átvette az ír kultúrában már létező jelképeket, ünnepeket. Megtöltötte ezeket a jelképeket keresztény jelentéssel. Pl. a háromszirmú lóherét használta fel a szentháromság titkának magyarázatára. A legfontosabb vívmánya viszont az volt, hogy összekötötte az Írországban már létező kultúrát az evangélium gazdagságával."

Mindenki mulat, ünnepel, patakokban folyik a Guinness, zöldbe öltözik az egész ország. Ma munkaszüneti nap van, "természetesen" én dolgozok ma is.. Így a mai felvonulás-hacacáré kimarad az életünkből.

Szt. Patrik egyik áldása, mely tetszik nekem:

„Legyen az út oldaladon, a szél mindig körülötted, a nap, mely melegen ragyog arcodon és az eső, mely édesen hull a környező mezőkre, és míg újra találkozunk, Isten óvjon tenyerén.”

fő az önbizalom

Meg volt beszélve, hogy ha Hannus befejezte a sohavégetnemérő levelét a barátnőjének, akkor Marci odaülhet a géphez, hogy "svéd-játékozzon"...

-Hannnnnaaaa, mikor leszel kééész?
-Mindjárt... -és pötyögött tovább...
-Na, -szólalt meg Marci kissé lekicsinylő hangon- csusszanj arrébb, diktálj, majd én írom.

:DDDDDDDDD

Glendalough

Kirándulás és autó-teszt, egybekötve.

Merre menjünk? Tengerpartra? Az én jajdeelszeretnékmenni-szigetemre? Dublinba?
A tengerpartra most ne, mert hideg van, a sziget messze van, Dublinba meg nincs kedvünk.
GoogleEarth... mondom, valamikor láttam egy szép helyet a Wicklow-hegységben.. találtunk egy nekünk tetszőt.. Glendalough.

A falucska neve azt jelenti, hogy a "Két tó völgye" (Glen of the two lake).
A hegyek között bújik meg, és nemcsak a természeti látványossága miatt népszerű, hanem a középkori kolostoregyüttes miatt is.
A táj leírhatatlan, misztikus... 2 csodálatos tó, erdők, hegyek, vízesések, patakok, csobogók.. valahogy azt várja az ember, hogy az egyik fa mögül egy kobold bújik elő. :D
A kolostoregyüttest Szent Kevin alapította a 6. században.
Szent Kevin gondolkodó- elmélkedő helyet keresett, így találta meg a völgyet. Egy nehezen megközelíthető barlangban húzta meg magát az Upper-Lake felett, majd miután a környékbeliek rendszeresen felkeresték, eleinte gyógyításért, majd a tanítványául akartak szegődni: feladta a remeteéletet, és megalapította Írország egyik leghíresebb kolostorát.
A X. századig fontos oktatóközpontnak számított, aminek a viking támadások, majd az angolok rombolásai vetettek véget.

Az Alsó-tó mellett található a kolostor együttes: egy 33 méter magas körtorony, a katedrális romjai, a St. Mary's Church és a St. Kevin's Church.
A most is használatos temetőben van, de egészen régről, ezeréves (!!) síremlékeket is lehet látni, és csodaszép High-Cross (Nagykeresztek)-okat is a 18-19. századból.

A Felső-tótól 8 vagy 9 turistaút indul, különböző nehézségűek. Mi az egyik legkönyebbet vállaltuk most/mégcsak be: a Poulanass-vízeséshez vezető utat.
A Felső-tavat meglátva a gyerekeink azt mondták, hogy ilyen lehet Kanadában (ilyesmi?).
Csodálatos park veszi körbe, zöld fű, padok-asztalok: lehet enni-inni, feltöltődni.. ha jó idő lesz akkor a labdákat is használni tudjuk..
És addig is hihetetlen jókat játszottak a Strange-tree-nél. :D

Hazafelé megnéztünk egy kilátót, ahonnan jégkori tavat lehet látni, és az ún. St. Kevin útját, amit 1300-1400 évvel ezelőtt is használtak.. az idő nem volt igazén kegyes, de kellőképp felcsigázott minket a sok-sok infó.. így nagyon biztos, hogy sűrű fogjuk a környéket látogatni.

(ide 50 képet válogattam... uppsz.. a 250-ből.. és a fotók nem is adják vissza azt, amit ott láttunk, éreztünk)

szülinapos képek

Jancsié:



Tomié:




A torták pedig így néztek ki:



(itt megjegyzendő tény, hogy a foci-labda torta Buddy saját keze munkája :D )

14 éves

.. lett a Legnagyobb fiunk.

Igen, tavaly én is, és Buddy is írtunk róla.
Így ahhoz most csak annyit tudok hozzátenni, hogy az egy év alatt nagyon sokat fejlődött a gitár tudása, vagány és bevállalós: nem ijed meg a kihívásoktól, a kezdetek óta ő az, akit a odalöknek a lányok, hogy "beszélj"- (bár most már Hanna és Kari is mernek megszólalni angolul), öröm nézni, ahogy lakli kamasz fiúként foglalkozik a kisebb testvéreivel (pl. ő tanítja a Jancsit amerikai focizni.. nem, fogalmam sincs, hogy honnan tudja a szabályokat..), és öröm az is, ahogy igényli, hogy szeretve legyen általunk.. hogy áll és látszik, hogy most azt szeretné, hogy megöleljük, és mókás, hogy velem egyforma magas és dörmögő hangú és borostás..
És persze vannak konfliktusai(n)k.. időnként vissza kell rángatni az egóját, hogy ha "olyanja" van, akkor kekec a lányokkal, és komoly munkánk van most abban, hogy megértessük vele azt, hogy nem fájdalmas, ha az ember bocsánatot kér, neadj'Isten bevállalja, hogy hülyeséget csinált.

Egy szó, mint száz: jó srác, büszkék vagyunk rá.

Boldog szülinapot Tomi!

Teccik, nem teccik

Több mint fél éve élünk Írországban. Hihetetlen, de igaz. Ezzel kapcsolatosan vannak már kialakult dolgaink. Megvannak a helyeink, ahova járunk vásárolni, már tudjuk, mit hol érdemes venni, hol mi a finomabb….

Teccenek ezek a dolgok:

- sokkal jobban lehet élnünk itt, mint otthon
- Az emberek vidámak és kedvesek. Alapvetően úgy gondolom, ez az általános jólétből eredhet. Adva van egy kényes szitu….mittudomén a hisztis gyerek a földre veti magát. Otthon tudom, hogy rosszalló tekintetek, és mormogások tapasztalhatók ilyenkor a kedves rosszindulatú többi embertől. Itt? Mosoly, mosoly, mosoly. Megértő, együtt érző mosoly. A bankban, ha nagy a sor, kijön a vezérigazgató, és egyesével kérdezgeti a sorban álló embereket, ki mit szeretne. Ahol tud, segít. A pénztáros a kasszában megköszöni a pénzt…meg ilyenek.
- Van közlekedési kultúra. Észbontóan keskeny, rossz minőségű utak, beláthatatlan kanyarok, egy sávra szűkített, kanyarodó (!) hidak, felüljárók….párosulva a kimondottan fiatal autóparkkal, és azzal, hogy gyakorlatilag akárki vezethet, aki levizsgázott a KRESZ-ből….ez mind ennek az ellenkezőjére utalna, de nem. Udvarias, előzékeny sofőrök, türelmes járókelők. Nincs anyázás, dudálás, ordítozás. Béke van. Ha csak közelítesz a zebra felé, az összes autós magától értetődően vágja be a satuféket.
- Soha nem bámulnak meg, vagy néznek ferdén a sok gyerekünk miatt. Otthon volt, hogy vadidegenek lehülyéztek, meg odajöttek részvétet nyilvánítani, hogy hát, akkor jó mélyen a zsebbe kell nyúlni….
- Biztonság van. Hetekig kinnt maradhat egy gyerekbicikli az utcán, vagy egy labda. Nem viszi el senki. Van hogy egy hétvégén alig lehet közlekedni a sok kint hagyott gyerekjátéktól éjszaka. Kocsit sem kell zárni, nem nyúl hozzá senki…
- Antiglobalizáció: Régi szlogen volt otthon, hogy „cipőt a cipőboltból”. Na itt ez százszázalékosan működik. A tesco-ban nincs se cipő, se motorolaj, se bútor. És ha friss tejet veszel, akár a tesco-ban is, az ír tej. Nem szlovák, nem lengyel, nem kínai. Ír.

Nem teccenek ezek a dolgok:

- Nincsenek házszámok. Agyrém, hogy a Bank of Ireland honlapján, ha az ember kíváncsi, hogy Nenagh-ban hol van a bankfiók, ez az információ áll rendelkezésre: nenagh, Tipperary A portlaoise-i kórház pontos címe: Portlaoise, Dublin road. Képtelenség megtalálni valamit simán GPS-sel. A környéken kell kérdezősködni.
- Drága az autózás. A kocsink havi súlyadója 50ezer forint körül van, és közel ennyi a kötelező biztosítás is.
- Nincs szakképzés. Ami azt jelenti, hogy itt a secondary school egy szinten van a magyar általános iskolával: össznépi olvasztótégely. Nincs a területi szűrésen kívül semmilyen más szűrés…ergo mindenki ömlesztve odajár. A későbbi főorvos úr is, meg a későbbi alkesz hajlékony is…

Ezek persze a fél év utáni, és alapvetően vidéki tapasztalatok…ki tudja, lehet, hoyg fél év múlva egész más benyomásaink lesznek :-)

8 év

A tavalyi bejegyzést kibővítve:

Nyitott, érdeklődő, jó humor stimm... nagyon jó memóriája van, szereti a matematikát, szeret focizni és az amerikai foci is nagyon érdekli, elkezdett zongorázni tanulni (Hannus tannénitől :P ), belenőtt a "Robinson-korszakba": csatangol a mezőn és bogarászik.
Ja, és valamiért a csíkos ruhákat kedveli, zokni-póló-alsógatya .. :DD


Isten éltessen KisNagyfiunk!

most csak képek

Tesómékkal:
Birr-ben:


Mohernél: