2008. február 26., kedd

bővebben..

Egy jóbarátunk írta minap nekünk, hogy tanaraink nem felejtenek, merthogy csorba esett a méltóságukon, és a hatalmukon.

Ma a tanárbá kapott el.. alapból hányok a pasastól, sunyi fajta.
A pofámba hazudott, hogy ő sosem beszélt Tomival a padfirkálós ügyben, hogy vigyem pszichológushoz a gyereket, mert:
  • ha a gyerek otthon normális és az iskolában (nála) "tombol"* , akkor nagy lehet a baj, hiszen a gyerek a suliban adja ki magát. (magyarul burkoltan bevádolt, hogy presszionáljuk a gyerekünket)
  • ha mindenütt problémás lenne, akkor meg pláne cihomókus kell, hiszen akkor végképp nem kerek a gyerek
Egy olyan fiúhoz hasonlította a suliból, aki órán csak úgy beüvölt, hogy "Kapd be" "Bazzeg" "Gyurcsány" (amúgy: :DD), akivel konkrétan nem bírnak.. és hát komoly problémák lehetnek a fiammal.
Aztán finoman úgy vezette a dolgokat, hogy az jött le, hogy ha nem, akkor majd tesz azért, hogy okunk legyen elvinni..

Még nagyon fel vagyunk zaklatva, bosszantva.. és az egy dolog, hogy a vérét kívánom, de az biztos, hogy nem tesszük ki annak az ismeretlen dolognak, amitől Tominak pszichológushoz kelljen járnia.
Jelenleg abban maradtunk, hogy ahogy tudunk, az ő módszerével, betartunk neki.
Például nem rögtön vesszük ki papíron a gyereket, hanem "beteg" lesz.. majd jövő héten jelzem az iskolának, hogy elvittük a tanárbá (ja, ő nem a mi ofőnk, szerencsére) javaslatára pszichológushoz, aki azt a szakvéleményt hozta, hogy ettől az embertől tartsuk távol a gyerekünket, ui. meg van félemlítve (ez igaz is lehetne.. az állandó fenyegetettség ott volt, és hogy-hogy nem épp ez a tanár az, aki órán a renitenseket neveli.. a méter-rúddal.. a mieinket nem, sztem tart Buddytól, de mondani én is mondhatok bármit). Szóval, hogy hát ezért szeretném akkor, hogy magántanuló legyen.. vagy, hogy sz*runk az egészbe, lesz majd igazolása évvégén. Amit vagy elfogadnak, vagy sem.

Amire szintén nagy ívben sz*rhatunk, Írországban nem érdekel senkit sem, hogy ő itt most 6 vagy 7 évet végzett el. Valszeg amúgyis azt kérnénk, hogy 7.-be tegyék, azaz az ottani secondary school első osztályába. (a következő posztomban kifejtem kicsit ezt a mondatot)

*tombol: azt jelenti, hogy bemondja jelentkezés nélkül a jó megoldást. Szóval ilyen komoly dolgok ám..

hogy is van..

Írtam, hogy látjuk a cső végén a lyukat.. szóval azt úgy értettem, hogy bár Buddy egyik komoly üzleti ügye, ami hónapok óta húzódik, és attól reméltünk olyan pénzmagot, melyből megalapozhatjuk az elmenetelünket.. szóval az vhogy nem igazán alakul jól.

És mi meg nem olyan fajtából vagyunk, hogy csak úgy feladjuk a terveinket.

Előhúztuk a fiókból a B (meg C és D) terveket.. nos, komolyan megteszünk olyan lépéseket, melyek előrevisznek, hozunk áldozatokat (ilyet például: hogy valszeg az első hetek után munkát kell keresnem, míg a céges ügyeket el nem intézzük vagy eladunk olyan dolgot, amit -amúgy- nem terveztünk), és ha jól variálunk, akkor is reális esélyünk van arra, hogy idén elinduljunk.

Így érthető, ha már nem teljesen izgat fel, hogy miként is alakul a hiányzás a suliból pl.

:/

Ma jól felbosszantva, itthon kidühöngve és kibőgve magamat, meghoztuk a döntést: Tomi ma ment utoljára ide suliba.
Este talán lesz energiám összeszedni a gondolataimat, és leírni, h mi is történt.

2008. február 25., hétfő

fiúk

Jancsi és Marci nagy állatbarátok. Imádják az összes olyan könyvet, lexikont, amiben állatok vannak. Az egyik nagy kedvenc az "Európa állatai" és a "Világ Állatai".
Télen már ért meglepetés, hogy miket meg nem jegyeztek, mikor is az egyik diófa tövében egy döglött madárra csak ránéztek és kijavítottak, hogy az nem sárgarigó anyu, hanem széncinke. (ehhem.. *ciki*)

Ma Marci mesélte, hogy fogott az oviban 3 verőköltő bodobács -ot (anyááám!), de eleresztette. Há' mondom, jó, örülök. :P
Eddig mi csak pizzabogárnak hívtuk, Hannababa és Tomibaba után szabadon. De belevertem ezt is a fejembe. :D


2008. február 24., vasárnap

egyszerűen

Hiszek abban, hogy a cső végén van lyuk. Végre. És ez nagyon fellelkesít, ösztönöz, és erőt ad.

Pluszban ma még közel 20 fok is volt, a gyerekek lesültek :OO, Karin lett ezer szeplő, de mindegyik kipirosodott pofival jön-megy a lakásban.


Beni ma 20 hónapos. Ma -régóta először- édesen ébredt fel. Pedig épp tegnap panaszkodtam rá, hogy ha kel, akkor meneküljön mindenki, mert hisztis, bőgős és kissé undi.

Egy csomót voltunk ma a levegőn, játszón, kertben. A kis fűzfám teli van barkával, a levegő zsongott a sok bogártól, a kisdombunkon végre kinőtt a fű, a kutya lökött.. szóval tök szép napunk volt ma.


2008. február 23., szombat

Szülinap - főként képekben





Kért: naplót-kövér tollal, távirányítós Chevrolet-t (:OO ezt honnan??), 4 kerekes görkorit..
Kapott: naplót-kövér tollal, távirányítós gigamunkagépet (egész délután fakockát szállított az "építkezésre"), labdát, színezőt-színesekkel.. A görkorit tolnunk kellett, ui. most tél van multiéknál, és ilyenkor lehet sírucit, lécet, korit miegymást venni, tavaszi dolgokat majd 2-3 hét múlva.


2008. február 21., csütörtök

Iskola

Tominak az egész osztály előtt nyilvánosan, bocsánatot kellett kérnie A. nénitől, ahogy beszélt vele, azért. Kérdésemre, hogy miért, mit mondott és hogyan, Tomi azt felelte, hogy nem mondott semmit.


Az ezt megelőző napon, mikor Verbéna Marciért ment az oviba, ami egy épületben van a sulival, Tomi ofője utánaszaladt, és „elkapta”, hogy márpedig azon nyomban beszélniük kell. Felráncigálta az oszályterembe, és közölte, hogy hát a Tomikával bajok vannak, ahogy viselkedik, a miatt. Aztán szegény ofőnéni nagyot nézett, mert Verbéna nem azt felelte, amit a falusi tanárnő általában vár….ti. hogy jaj Istenem, elnézést, és majd otthon jól kitaposom a gyerek belét, és jaj, ne haragudjon, ígérem, többet nem fordul elő, a pimasz kölyke, de majd én kiverem belőle, azanyjahétszentségit…..na szóval nem ezt, hanem azt, hogy talán nem kéne csodálkozni rajta, ha ők is igazságtalanok a gyerekkel szemben, és nyíltan diszkriminálják. ( a bizonyos eset, mikor egy másik gyerek belekarcolta a padokba, hoyg kurva anyját a …Tominak…..és a tanárok két dolgot csináltak: 1: az kizárt, hogy a B. volt….biztos nem ő volt. 2: Ha mégis ő volt, akkor biztos volt előzménye is.) Szóval, ha bebizonyosodik a gyerek számára is egyértelműen, hogy ő bármilyen sztoriból csak szarul jöhet ki, akkor ne tessék csodálkozni, ha meginog a tisztelete a tanarakkal szemben.

Na, szegény ofőnéni köpni-nyelni nem tudott, Verbéna pedig teljes lelki nyugalommal közölte, hogy ő nem fogja végigasszisztálni, ahogy a gyerekünket lealázzák és nyíltan diszkriminálják.


No, erre az történt, hogy A. néni, aki a férjével egyetemben vastagon ki nem állhatja Tomit, felhívta Verbénát. Mégpedig a következő stílusban: - Na, mi a bajod neked énvelem ?!?....Szar ügy, ugyanis Verbéna részletesen kifejtette. Kulturáltan, keményen, következetesen…(alliteráció plusz egy pont ) …A csaj a támadó hangvételből egyből nyűszítő-seggnyalóra váltott, és döbbenten hallgatta Verbéna hosszú érveit, és megingathatatlanul gyermekközpontú pedagógiai ars poetica-ját. Elég szánalmas volt a csaj. Én mellette ültem a kocsiban, Putyurka aludt a hátsó ülésen.


Hogy ebből mi jön le….hát az, hogy a tanároknak a legeslegelső dolog az egész közegben az önös, majd az iskola érdeke, a fejpénz, a darabszám….aztán jön a listában sokminden más is…és a végén ott van a gyerek. De van, aki a gyereknél is hátrébb van, aki már szinte nem is ember: az a szülő. A tarsolyukban a megfélemlítésen kívül más nemigen van. A gyerekeket azzal félemlítik meg, hogy ha nem tetszik neki a gyerek, mindhárom általa tanított tárgyból meghúzza, és akkor mehet osztályt ismételni, a kollégákat azzal, hogy kereshetnek más 3 szakos tanárt, a férjével együtt hat szak :-O , a szülőket pedig a számonkérő telefonhívásokkal…agyrém. Nem tudnak attól a helyzettől elszakadni, hogy a szülők és a tanárok kötélhúzó felekként állnak egymással szemben, középütt a gyerek feszül meg. Nem tudom, ki mondta először, de ahol két elefánt verekszik, ott a fű szenved.


Tomit kivesszük a suliból, szeptembertől máshova fog járni. A többi gyereket is, ha felsősök lesznek. Alsóban ez a két ember nem tanít…




Mártonka


Marci ma 5 éves.
Komoly kor. Egy fél évtized.

A születése napja nagyjából előre tudott volt, erre a napra voltam kiírva Vele, és az orvosom azt mondta, ha úgy állnak a dolgok, akkor ne várjunk.
Csuda napok voltak akkoriban, hihetetlen nagy havak és hihetetlen hidegek, az utca egész mesebeli volt a nagy hókupacoktól, és a deresre fagyott fáktól-bokroktól.
Ebben az időben már írtam elég rendszeresen, így az előző napok is elég rendesen "dokumentálva" vannak.
A születése sok mindent megváltoztatott, főként bennem, másképp állok az életemhez, ahhoz, hogy dolgom van itt, Velük-Értük.

Nagyon nyitott fiúcska, tele jószándékkal, humorral, és olyan jó ránézni, ahogy nevet, örül a dolgoknak. Hihetetlen jó a képzelőereje, nagyon gyorsan fejlődik, tegnap ő olvasott mesét a barátainak az oviban :P , és olyan szófordulatokat használ, hogy ... meg kell zabálni, na.

(és Marci kedvéért, ideírom, hogy kik is születtek még ma, Vele egy napon:
az öcsém :P, Honty Hanna; Alan Rickman; Hubert de Givenchy; Jennifer Love Hewitt; V. Harald, norvég király;)




2008. február 19., kedd

Récék körülöttünk

Egy barátnőm… fórumtársam….agykontroll tanfolyamra ment, és felelevenedett bennem sokminden ezzel kapcsolatban…az agy programozása, a szó ereje, a gondolat hatalma…a pozitív gondolkodás…az energiák. Ilyesmik.


És sokadszor is megállapítottam, hogy mennyi olyan ember van körülöttünk, aki továbbléphetne, ha nem lenne a saját maga korlátja. És ez nemcsak ambíció kérdése, hiszen az is ambíció amikor a kisegér meg akarja érni a másnapot, és az is, amikor valaki mondjuk egy miniszterelnöki posztra vágyik. Szóval pusztán az ambíció kevés, mert több kell: mélyen gyökeredző akarat, és képesség, hogy az akaratot meg is lehessen valósítani. Ez manifesztálódhat sokmindenben, nyíltság, bátorság, tudás…szellemi erő….most ami eszembe jut. Mert olyan van, akinek nagy a szája, és a sors hiába kegyes vele….egyik esélyből a másik esélybe hengergeti, de ő akkor is Réce marad, mint a Sztrugackij-fivérek főhőse a „Fiú a pokolból”-ból….akit kiemelnek az összeomlás előtti, füstös-saras, emberöltők óta háborúban égő övezetből….és belecsöppen a tuti, jó világba…ahol nincs erőszak, ahol mindenki tudja merre tart, és szabad….de Réce akkor is az erdőbe megy, és lövészárkot ás magának, mert ő ott érzi otthon magát.


Platón, barlang-hasonlat. Gimnázium harmadik osztályos anyag filozófiából….a szubjektív idealizmus kiindulópontja…az is erről szól. Sztereotípiák, butaság (vagy inkább csak egyszerűség vagy átlagosság) , szellemi bezártság….amik ellen lehetetlen fellépni, küzdeni. Bele kell törődni, hogy ezek az emberek Récék maradnak, és a sorsuk is úgy végződik, mint Réce sorsa. Szóval tudni kell ezektől az emberektől elszakadni, nem konkrétan és látványosan, de okosan és eltökélten. Ez is része a céltudatosságnak.


Más: Megjelent az első légy …lehet, hogy itt a nyár…?

suli

Nem is írtam, hogy tegnap végre sort kerítettem arra, hogy beszéljek Tomi ofőjével.
Elmondtam, hogy mit gondolok a dolgokról, hogy ez milyen inkorrekt viselkedés, panaszkodtam a fickóra sokat.. kért, hogy tegyek panaszt az igazgatónál.
Ezt viszont már határozottan visszautasítottam.
Előszöris ugye azt rebesgetik, hogy pont az asszonyka lesz szeptembertől az igazgató. Aztán akárhogy is van, én csak egy jöttment vagyok, és egyedül. Mert bár biztosan sokaknak nem tetszik a házaspárocska viselkedése, mindenki kussol, és csak sutyorog.
Hát kérem, én most nem akarok úttörő lenni.
(halkan megjegyzem, hogy ha meg sikerül idén elmennünk, akkor meg ki a retkes.. izét érdekli, hogy mi van a tanárúr/nővel. De ezt ugye nem mond(hat)tam, hogy anyám, ha jól mennek a dolgaink, úúúúgy elhúzunk innen, mint a vadlibák. :P)
Elmondtam az ofőnek, hogy ha gondolja mesélje el ő, hogy én mit mondtam, de bárhogyan is lesz (hacsak el nem takarodik ez a két ember a suliból-->álom) Tomi jövőre már nem akar idejárni.

2008. február 18., hétfő

jó érzés

Én alapvetően egy önbizalomhiányos emberke vagyok.. "hála" a szüleimnek.
Persze sokat javultam az elmúlt évek alatt -hála Buddynak :D :-* - de még mindig sokszor van, hogy el-elbizonytalanodom magamban, hogy nem látom a pozitív tulajdonságaimat, csak a negatívokat. Minap Buddy egyik fórumtársnője elmesélte, hogy az agykontroll tanfolyamon tanulták a laboratóriumot, meg az elmetükre technikát.. (ez utóbbit próbáljuk használni mink is a nagy tervvel kapcsolatban. :P )
Szóval laboratórium és a fórumtársnő..: ugye kellenek tanácsadók, egy nő és egy férfi. És bár csak 3*, ha találkoztunk, de mesélte, hogy engem választott tanácsadónőjének. Huhh.
Ez annyira jól esik, hiszen én benne egy igen művelt és okos (és nagyon kedves) tanárnőt ismertem meg, és valahogy sosem gondoltam, hogy éééén lehetek majd neki bármiben is segítségére. Azt üzente, hogy ahogy nőre kellett gondolnia, én ugrottam be, ahogy a szőke fejemmel mosolygok.. és.. És most jó nekem.
Azt mondta, hogy a mosolyommal is gyógyítom.
(igaz, most tették le a telefont, és mondta, hogy kérdezett vmiről és én nem válaszoltam, szóval.. majd ma este én is rágyúrok az elmém kitárására. :P )

2008. február 16., szombat

jobban

Hát igen, ez az őrült hét mindent kiszívott belőlem/belőlünk. Képtelen voltam pl. arra, hogy normális kajákat főzzek, (alkotni meg pláne nem volt már erőm), nem is emlékszem, hogy miket dobtam össze, talán volt grízes tészta, meg.. pirítós. :P A beteg gyerkőcök szinte semmit nem ettek, Beni is csak tegnap evett rendesen.
Ezt kárpótlandó ma konyhatündérkedtem, lett finom húsleves (csirkemellből) -daragaluskával , pöri (szintén csirkemell :P)-noki és ubisali.. délután még tartott a varázs :P lett sajtospogácsa. Ezt Buddyval közösen csináltuk, így könnyű.. :D

Tegnap a baumaxban jópár apróságnak nem tudtunk ellenállni.. pl. kaptak a játékvárra egy szélforgót, amit ma Buddy fel is szerelt:



Ma már sokkal jobban van mindenki, Beni is mehetett pápppá , ennek nagyon örült, Jancsi és Kari egy csomót kerekeztek a környéken, Hanna és Tomi pedig sárkányoztak.. ehemm.. a szél megvolt hozzá, de valahogy nem igazán sikerült reptetni, de legalább kifáradtak.
Én pedig végre haladok a Harryvel.. erről jut' eszembe:
csináltam egy fotót ma este, (persze naplemente.. ) ahol a felhőket fújja szét a szél, és pont úgy néz ki mintha dementorok röpködnének a szántóföldek felett.. még az ujjak is kivehetők.. huhhúúúúú. :PPP

egészséges életmód

A sokat emlegetett egészséges étkezés. Nos, a tegnapi nap folyamán ebben az ügyben „inverz”-nap volt. Lássuk csak:

„Reggeli”: egy szelet milky way a Baumaxban, du. 3 órakor.

„Ebéd” : egy szakajtónyi sült hasábkrumpli….mirelit, tartármártással, ketchuppel, este hatkor.

„Vacsora” : Pisztácia, sós mogyoró, kesudió….és kóla….majszolgatva este a tévé előtt…miközben megnéztük a Transamerica-t…felirattal.

Kellett volna enni valami junkfood-ot is…hamburger…mondjuk. És akkor igazá echte usa-majmolós napunk lett volna. A film jó volt…mi Verbénával szeretjük az ilyen jellegű filmeket. Az egyik nagy kedvenc a „Wong Fu kösz mindent, Julie Newmar….”.

2008. február 14., csütörtök

tilos..

Amit nem szabad, az a dolgok elkiabálása. Általában én tartom is magam ehhez a szabályhoz, de este voltam olyan balga, hogy megjegyeztem Buddy-nak, hogy a láztalan és alig fulladó Beni "kezd javulni, talán lesz egy nyugodt éjszakánk"
Vétek volt.
Éjjel 2-4 -ig üvöltött, annyira görcsölt a hasa.
Szóval ma nem mondok semmit, csak a tényállást rögzítem:
miszerint
- láztalan,
- kisebb falatokat eszik,
- egy hangyabokányival jobb a hangulata, de alapjáraton elég elviselhetetlen már (még mindig) szegény
- állandóan "pápppá" menne..

Az ominózus fenti mondat pedig el nem hagyja ma a számat, de a remény hal meg utoljára. *kacsint*

2008. február 13., szerda

altatás...

Buddy módra :DDDDD

helyzetjelentés

Nem egyszerű napjaink vannak mostanában, az tény.
Bár Marci mehetett oviba, tegnap reggel az előző napi ovis ebédet kihányta a konyha közepére. Azóta nem eszik, egy-egy szem kex, kis víz.. és bár reménykedünk, hogy ez "csak" gyomorrontás, azért ez nagyon megviseli őt.
Karit, Benit, Jancsit ma visszavittem kontrollra, Kari szépen javul, láztalan már, Jancsi sem lett rosszabbul, igaz, jobban sem, így marad a fenekén még itthon. Beni nagyon nehezen kecmereg ki a betegségből, tulképpen van javulás, hiszen: tegnap volt az első éjszaka, amikor nem lázasodott be, és ez egészen mostanáig el is tartott. Ha lázas is, akkor sem megy már fel 39 fok fölé, a legmagasabb tegnap napközben 38,8 volt, és ez -szörnyű leírni- de jónak számít.
Nyűgös nagyon, a belei is tekeregnek még, sokat görcsöl a pocakja, főként éjjel riasztó, amit fel-felsikít.
A fulladása sajnos tartós, így a helyi orvos tovább küldött gyerekpulmonológiára. Ahová 3 hét múlvára kaptunk időpontot.. de telefonon elértem az egyszem (védőnő egy szomszédos körzetben) helyi barátnőmet, hogy az ő orvosa -aki tüdőgyógyász-hallgassa meg Benit.
Abban maradtunk, hogy kap ma egy rectodelt kúpot, az ab hat szépen, köptessem, levegőztessem, és pénteken megint ráhallagat, hogy merre mozduljunk. Elmondta, hogy ha ezzel maholnap mennék a pulmonológiára tuti bent akarják tartani, amiről továbbra sem akarunk hallani. A pocakra a normaflore mellé még bifidus-os joghurtot javasolt, aminek Beni nagyon örül, mert én nem mertem semmi tejes dologgal megkínálni.
Hát így vagyunk.

(írás közben történt: Buddy mellkasán elaludt a kissé lázas Beni, vele az Apja is.. :D a gyerekszobában alszik Marci és gyaníthatóan belázasodott.. :((( )

2008. február 11., hétfő

ovis farsang

Tegnap elmentünk Marcival farsangolni, -és az akkor még nembeteg Jancsival.
Jó volt, a fiúk sokat táncoltak, indultak a táncversenyen, ahol mindenki nyert persze :P, tombolát is vettem nekik (az egy drukk az volt csak bennem, hogy ne az általunk bevitt/felajánlott dolgok közül nyerjenek meg vmit) 6 darabot, kettővel nyertek: egy messzelátót, és egy traktort utánfutóval, gazdával.


kórház a falu szélén

Lassan tényleg ezt írhatnánk ki.. ahogy visszagondolok, december közepe óta, Karácsony előtt pár nappal kezdődött, és azóta is valami itt kering..
Azóta nincs egy hetünk, amikor mindenki egészséges, de tényleg, úgy igazán. Szóval, hogy nem köhög, tüsszög, és nem taknyos. Most épp Marcit már vihettük oviba, BÁR köhög, de az orvos szerint ez akár hetekig is eltarthat majd, nem fertőz, tiszta a tüdeje.. szóval mehet.
De Kari, Beni és Jancsi meg beleesett.. na, nem ugyanabba, most valami új kórság ütötte fel a fejét.
Beni van a legramatyabbul, éjjelente iszonyat magas láz, és vele együtt járt a híg széklet, görcsös hasfájással-->kúpot nem lehetett adni, így maradt a hagyományos lázcsillapítás, meg a nurofen. Ma éjjel meg szörtyögés és asztmatikus fulladás is kísérte. Nem eszik két napja, csak víz és anyatej az, amit fogyaszt. Az orvos sokáig hallgatta, dg.: 1. vírusfertőzés, ez a bélrendszerre ment rá, 2. plusz vmi baci is mellé csapódott: mandulagyulladás, hörghurut és kezdődő tüdőgyulladás. Először azon gondolkodtt, hogy járjunk el hozzá AB-injekcióra, de mivel körzetben csak penicillinszármazék lehet (höhh) injekció formájában, így abban maradtunk (miután határozottan elutasítottam, hogy a gyereket bevigyem a kh-ba), hogy megpróbálunk szájon át egy szélessprektrumú antibigyót, ha benne marad, jó, ha nem, akkor .. akkor majd meglátjuk. Mivel hányni nem hányt, és a szájon át beadott gyógyszerek benne maradtak, jók az esélyek. Egy adag per nap, ami mára kipipálva. A normaflore-t belecsempészem a vizébe 2 napja, ma délre- bár a görcsök maradtak- de nem annyira vízszerű a kakija.

Kari is iszonyat lázzal keltett tegnap éjjel, napközben is lázas volt, és bár semmi más tünete nincs, sípol a tüdeje, szóval: neki is hörghurutja van, kap Ab-t.

Jancsi meg "csak" lázas -ma éjjel lett az, kissé megnőtt mandulákkal, de semmi bacira utaló jel, így maradunk a megfigyelésnél, és a lázcsillapításnál.

Még múlt héten kezdtem el adni Marcinak a hársfateát (nyársfatea-by Jancsi), ezt kap most mindenki, meg eegy néni javasolta a kakukkfüves gőzölést, ezt Karinál bevetem, Beninek meg csak a fürdővízébe tettem..

Ez eléggé megvisel most mindannyiunkat, mert minden energiánk és türelmünk le van kötve, így különösen fárasztó a mindennapok levezénylése. (A HP 7 is megérkezett, de még csak a csomag kibontásáig jutottam el.)

2008. február 9., szombat

sunset

Idén kimaradtak a naplementés képeim, ma sikerült elcsípnem, így ez az idei első ilyen jellegű fotóm:


Most látom, hogy az előző slideshow milyen kis bénára sikeredett, csak 6 kép van, és kilenc kellett volna ehhez.. mindegy, így marad. :P

játszótér

Ma kipróbáltuk M egyik új játszóját, a fiúk nagyon örültek, azt hiszem sűrűn kell majd mennünk. :D


a tanaras sztori

Szóval.. alapvetően a háttérben megbúvó finom kis előítéletek azok, amik bántóak, igazságtalannak érzem, és kissé ijesztőnek a gyerek itteni jövőképét illetően.

Írtam már a félévi kapcsán a kedvenc tanárainkról, a történet főszereplője a férfi tanerő (konzekvensen Tomikának hívja a kölköt.. szóval szereti a gyerek is) és egy gyerek az osztályából, mellékszereplő Tomi és az ofője, meg egy másik tanárnő.
Az egyik óra utáni szünetben két Tomihaver szól a fiunknak, hogy valaki belevéste körzővel a padba, hogy "k*rva anyád V. Tomi", majd a következő szünetben egy másik tanterem padján is észrevették.. az én kis nyomozópalántám 3-4 perc alatt kinyomozta, hogy kik ülhettek azokban a padokban.
A tanárokhoz is hamar eljutott a hír, és Tomi elmondta, hogy egyetlen egy gyerek tehette. Az 5.-es kissrácot odarángatták, az ő ofőjét (tanárbá) Tomit és Tomiofőt. Amíg a kissrác előkerült, addig Tomi azt hallgatta, hogy B. biztosan nem lehetett ám, hiszen az ő apukája a Német.. a helyi faüzem tulajaaaaa..

Mire megérkezett B., addigra kitalálták, ha mééégis ő volt, akkor biztosan történt valami (itt nekiestek Tominak, hogy milyen konfliktusuk volt) a háttérben.. B. nem mondott semmit persze.
Tominak amúgy fel sem tűnt még eddig ez a kissrác, eleve 2 évvel fiatalabb, nincsenek közös köreik. Ebédnél Tomi odaállt B. elé, hogy Te voltál? A kissrác elismerte, hogy igen, és azt mondta, hogy csak azért írta, mert zavarja őt a Tomi... (megjegyz.: Tomi tetszik egy kiscsajnak, akibe meg B van belezúgva.. höhh)


Noo, ami felbosszant: ha ez fordítva történik az hóttuti biztos, hogy én az igazgatóiban vagyok délutánra, Tomi kap egy beírást, hétfőn már perkálhatjuk a padok árait. Aztán, hogy "biztosan volt vmi a háttérben" ÉSSSS??? Ha volt, akkor szabad máris? A k. anyád egy anyját szerető embernek vörös posztó.. csodálkoztam is amúgy, h nem vette le B fejét Tomi, de higgadtan annyit mondott, hogy csiszolópapírral szedd le a padokról. És itthon dühöngött.

Elegem van abból, hogy ez az előítéletekkel teli faszi tanítja a gyerekemet 3 tantárgyból, a neje szintén 3-ból. Nem egyszerű, mert ha kivesszük innen, a többieket is ki KELL.. ha marad, akkor remeghetek, hogy mikor lesz egy újabb "kabátlopásos ügy".

2008. február 8., péntek

A vágány mellett kérjük vigyázni!

A menetrendszerinti rosszkedv befutott a kettes vágányra.

Nekem is sztrájkolni kéne, -bár asszem most épp felfüggesztették az igaziak, ha jól hallottam- és nem hagyni, hogy befusson..
Nem egyszerű: mert....nem elég a ballábbal való felkelés, jön rá egy adag feszültség, aztán egy kis bizonytalansági tényező, habnak a tetejére a prejudikáló tanárközösség.
És még csak a nap felénél vagyunk.

Saját magam feldobása érdekében megjegyzendő: hogy süt a nap, péntek van, Buddypapának sok munkája van, Marci lassan, de bizosan javul, és az élet szép, meg én is... szóval.. ja, ezekre kell fókuszálni, és nem hagyni magam.
Úgyhogy sztrájkra fel: kimegyünk a napsütésbe.

2008. február 6., szerda

talán...

Úgy tűnik talán lesz Marci köhögésére gyógyír. Már pánikrohamaim voltak, hogy valami nagy baja van, mert lassan másfél hónapja kínlódunk, hol elmúlik, hol előjön, hol belázasodik, hol meg kutyabaja.
Ma kapott köhögéscsillapítót (eddig a köptetőt kellett szednie, úgy tűnik átesett a doki a ló túloldalára..), és ventolint. Nem asztma.. hanem vmi asztmatikus izé. A sprayből 3-kor kapta meg az első puffokat, és kategóriákkal jobban lett. Megy a hideg, sós pára is.. jaj, remélem...
Jó lenne.. szegény annyira kivan már, éjjel sem tud aludni, tisztára összeesett szegénykém.
A farsangra elviszem vasárnap, mert szerencsére a köhögésen kívül már nincs semmi baja, és nagyon szeretné.

2008. február 5., kedd

jóság

Na, az van nekünk. :D
Ma megjött az idei első, "megemeltük"* családi pótlék, - 7,4 %-kal emelték, számszerint 1100 forint per gyerek- és a megemelt (4,9 %-kal) GYES.. ez épp 900 forinttal több, mint tavaly.
Épp már elképzeltem, hogy hol is szórjuk majd el (a listán kiemelt helyen szerepel Kari-Hanna-Tomi egy pár cipő erejéig..), mikor megérkezett a helyi önkormányzat körlevele, miszerint a kommunális adónkat felemelik.. több, mint 200%-kal. De 2 részletben fizethetjük, kamatmentesen!! Hinnnye, de jó nekünk. :/



*idézet: Jövőre differenciáltan emelkedik a családi pótlék, a nyugdíjak 4,9 százalékkal nőnek - jelentette be Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter napirend előtt az Országgyűlésben.

2008. február 3., vasárnap

kirándulás-08.02.03.

Óbányán jártunk ebéd után:



reszelt krumpli

... ez a legegyszerűbb, mindenki által beazonosítható neve. Nálunk lapcsánka volt, Buddyéknál a címben is szereplő neve, de különféle tájnevei például a lepcsánka, tócsni, görhöny, prósza, bujka, röszti, ezen a környéken krumplipalacsinta, a múltkori Főtérben láttam, hogy Pápa környékén topogó, aztán még görhe, cicege, de hallottam-olvastam, hogy hadifasírtnak :DD is nevezik. Találtam még ilyet is: hremzli, tócsi, berét, macok, makuka, bucimag, matutka, recsege, krumplibaba, rösztike, isterc, harula, krumplilángos, tisztviselő pecsenye... Amúgy valószínűleg van ezer neve még, mint ahogyan az elkészítésének is sokmillió módját írják-mondják.


Nálunk elég népszerű kaja, főleg hóvégén :DD, de viccen kívül, tényleg odavannak a gyerekek érte.
Ennek a kajának az elkészítése nálunk Buddy reszortja, egyedül ő hajlandó krumplit reszelni.

Elkészítése és a hozzávalók -nálunk, 8 főre:
  • 1,5 kiló krumpli
  • 2 tojás
  • pár deci tej
  • 15-20 deka liszt
  • bors
  • olaj a kisütéshez
A krumplit meg kell pucolni :D, majd lereszelni. Ha az almareszelőn, akkor "szálkás" süni lesz a végén, Buddy azon a reszelőn szokta, ahol a szerecsendiót is kell.
Ezek után 10 perc pihi.. nem, a krumpli nem igényli, de Te igen. :P
A többi hozzávalót egyszerűen csak bele kell keverni a masszába, (sűrűbb palacsintatésztaszerű legyen). Serpenyőben, forró olajban kell kisütni, oly' módon, hogy egy kanálnyi tésztát teszünk az olajba, majd kissé szétlapogatjuk, és mikor már megpirult, akkor forgatjuk. Kicsit lecsepegtetjük, és fogyasztható. Nálunk általában egy tejfölös-újhagymás szósz, és forró tea a kísérője.

Mára valami újszerűt akartunk csinálni ebédre.. 2 napja bepácoltam a csirkemell szeleteket, (só-bors-mustár-olaj), ezt ma grillen megsütöttem, mellé kisütöttünk lapcsánkát, és joghurtos-snidlinges szósszal öntöttük nyakon.
Ez lett belőle:

2008. február 2., szombat

énekesmadárkáink

Túlvagyunk az énekversenyeken.
Tegnap Hanna kísérte (ill. ment a gimiből egyenesen a verseny helyszínére) el Karit és Tomit. Más helyszínen rendezték a német nemzetiségit, mint eddig, rosszabb is volt a helyszín, kicsi volt a nézőtér.. de a gyerekek nagyon ügyesek voltak. Tomi szólóban ezüstöt, trióban pedig aranyat kapott. Kari szólóban ezüst, 2 féle duóban lépett fel, az egyik bronz, a másik arany fokozatot kapott. A kórus, amiben mindketten szerepeltek, az pedig kiemelt, ún. arany rozmaringot kapott. :P A videó, amit Hannus csinált.. hát szóval.. botrány.. az egy dolog, hogy nem hallgatott meg, hogy hogyan is csináljon felvételt, de volt egy -hallhatóan igen beteg- néző, aki telekrehálta a termet, ami visszhangzott, így a nyanya köhögése elnyom minden mást.. ((:-I

Ma pedig csak Kari lépett fel, 3 megye kiemelt népdalénekesei voltak meghívva egy emlékversenyre. Reggel nyolckor osontunk el itthonról (Hanna és én kísértük), fél 10-kor kezdődött a verseny. A kórusok után Kari másodikként lépett fel, szegény kissé náthás, így a hangja is elég "hurutos" volt. Az első dalt tök édesen, vidáman elénekelte, a másodiknál pedig egy ponton tele lett az orra-torka, és épp, hogy be tudta fejezni, de már sírva jött le a színpadról. Szerencsére hamar megnyugodott, innen is egy ezüst oklevéllel jött haza.
Őt a város meghívta egy 3 fogásos ebédre, mi meg befizettünk, megebédeltünk egy hangulatos dunaparti vendéglőben. Később még kicsit körbenéztünk a Busójáráson: hoztam -arany áron- mannát az itthon maradt fiúknak,
és megállapítottuk, hogy a busók évről-évre egyre.. pofátlanabbak.
Eddig csak azt tapasztaltuk, hogy meg-megcsipkedik a lányokat, esetleg bottal megcsapják a feneküket (ez a népszokás része.. :DDD be kell vállani, ha odamegy az emberlánya.), de idén tök megdöbbentünk azon, amit csinált egy csapat busó.
2 fiatalka lány mögé osont az egyik, és párzó mozdulatokat imitálva követte őket..akik halálra rémültek, mikor hátra fordultak. Nagyon gáz... hogy a hülye mulya parasztja, az álarc mögé bújva azt hiszi, hogy nekik mindent szabad, ráfogva mókára, népszokásra.

Itthon mindenki jó volt, igaz, Benit az istennek nem tudták elaltatni, csak fél 3-kor. De apja külön kérésére :DD, a bekakilással megvárt engem. Amíg aludt, csináltak közösen Karinak ajándékot, színes kartonból kivágtak-ragasztottak neki, egy cuki macit, és szivecskéket.
Jah, a zsűrielnöknő külön megjegyezte, hogy ma van a névnapja :D szóval bezsebelt plusz tapsot is. :D

Karolina a Karola továbbképzése. Ami latin-germán eredetű; jelentése: legény, fiú.
Uhh.. lehet, hogy azért nehéz eset a lyány??

2008. február 1., péntek

VÉNDIÁK



A Véndiák....igen.

Manapság sport-pubként működik. Persze nyilván ez sem igazi "pub"...csak olyan magyar, majmolós fajta....pfúúj, rosszindulatú, cinikus, szarkasztikus vagyok....és irigy....meg savanyú is, mint a szőlő meg az ecet :-)
Rég nem voltunk már arrafelé. De tisztán emlékszem pl. arra, amikor az anyáméktól két havi előre elkért zsebpénzemből nagy lazán megkérdeztem Verbénát, hogy mit iszik, és mikor nem kevésbé lazán azt mondta, hogy vörösboros kólát, akkor a guta kerülgetett, és azért nem ittam egész éjjel egy kólát sem, mert épp hogy ki tudtam fizetni az egyébként soha meg nem ivott vörösboros kólát :-)) Számolni már akkor is tudtam.....:DDD

Soknak tűnik a 16 év, de valójában nagyon kevés....kétségbeejtően az. Kevés....

Attitűd

Említésre méltó a magyarországi bankok hozzáállása. Tendenciózusan ez a trend…megfigyeltem. Szóval addig a pontig, amíg:

  • Fel nem veszed a drága hitelület
  • Fizeted az adósságodat
  • Beteszed a pénzed

…addig a pontig még meg lehet az az illúziód, hogy ember-…vagy talán ügyfélszámba vesznek. Ha ezen pontokon túl vagy, akkor a báránybőr szertefoszlik, és előbújik a rusnya farkas…vagy inkább coyot….aki eddig a báránybőr mögött volt.

Senki nem gondolkodik megoldásokban, pedig a problémát, ha nem kikerülni, hanem megoldani akarjuk, akkor kizárólag ez a módja. Ehhez nem kell atomfizikusnak lenni, hogy ezt valaki megértse. E mellett a logika mentén haladva tehát valószínűleg a probléma sokkal mélyebben gyökeredzik. Nem a tudatlanság, vagy a primitívség áll a dolgok mögött, hanem a tudatos …izé…destruktív magatartás. Nem kell, hogy az ügyfél megoldja a problémát, nem kell, hogy elhárítsuk az akadályokat. Kit érdekel…nem számít…mert majd behajtjuk rajta. A már sokat emlegetett fordított magyar logika. Ha nincs pénze a kedves ügyfélnek, akkor fizessen…

Namost az van, hogy ha egyébként az ember…az ügyfél netalán megoldhatná a problémáját, már nem akarja megoldani…mert már látta a farkast a báránybőr mögött…és le akarja vadászni…mert van önérzete, gerince, és öntudata. És szereti azt a fura, semmihez sem hasonlítható érzést, amit az ember akkor érez, amikor nem hagyja magát.

Csak azt nem tudom, ha pár éven belül eljutunk oda –és eljutunk-, hogy kétféle ember lesz Magyarországon: aki nem tud hitelt felvenni, és aki nem akar…, akkor majd mi a jófenéből fogják fenntartani magukat és eltartani a többi európai veszteséges fiókot ezek a nyomorult kis bankocskák….és hoppá, meg is van a válasz: az addig felhalmozott ingatlanokból, vagyontárgyakból, és a vastag profittal behajtott követelésekből, amikkel kielégítette magát az elmúlt időszakokban a kedves ügyfél kárára….éljen tehát a pénzügyi szektor hosszan elnyújtott onanizálása :-/