55 nap...

A visszaszámolós alkalmazásomba bekerült a december 26.-a is, 55 nap van még addig.

Akkor indulunk el Stockholmba, a 3 kissráccal. :D

Tervben volt ugyanis egy téli kimozdulás, egyfajta Karácsonyi ajándékként a 3 fiúnak (meg nekünk persze).. a tervben az szerepelt, hogy lássanak havat Karácsonykor. Beni nem is emlékszik arra, hogy milyen a fehér Karácsony..Marcinak, Jancsinak is csak halvány emlékei vannak.

Azt terveztük, hogy Szlovákiába elmegyünk velük: elrepülünk Bp-ig, ott kocsit bérlünk és fel a Tátrába. De a pénztárcánk véges, így ez elméletben hiába hangott jól, olyan árak vannak (nyár óta voltak már szállások lefoglalva a booking-on), -legfőképp a repjegy árak-, hogy elúszni látszott az egész. Mert repjegyet csak a beiskolázás után mertünk venni, mert mindig van valami.. és nem mellesleg le kellett meccselnem, hogy akkor két hétig szabadságon lennék Karácsony-Újév környékén. Mindezt a múlt héten sikerült elintéznem a főnökömmel, de addigra a bp-i jegyárak már jócskán túlmentek azon az árkategórián, ami belefért volna nekünk.

Nézegettük aztán Norvégiát is, és bár viszonylag olcsón el tudnánk oda jutni, csak a szállás árak vannak elszállva..

Na, a lényeg, hogy belefutottunk egy tök jó szállásba Stockholmban, aztán találtunk "okés" repjegyeket is, így december 26.-ától 31-ig elmegyünk Svédországba. 

A repjegyeket megvettük a hétvégén, SAS-sal megyünk és Norwegian-nel jövünk haza. Persze simán lehet, hogy nem lesz hó..:D De reménykedjünk.

Azóta már találtunk vonatjáratot Oslóba, így ha minden jól megy, akkor egy napra átvisszük a srácokat oda is. 

Sőt, Alan régesrégi ismerőse, akik Stockholm mellett élnek, otthon lesznek a két ünnep közt, így őket is meglátogatjuk.

Tök jó lesz. :D 

TBT: Nyár2018, Trelleborg-Koppenhága

Ott fejeztem be a nyaralásunk történetét, hogy Rostockban felszálltunk egy Svédországba tartó kompra. Éjszakai járat volt, kabinban aludtunk, érdekes, új élmény volt.

Majd kora reggel kikötöttünk Trelleborgban.

Kinéztük már, hogy itt található egy Trelleborgen viking erőd. (Vikings-fanok vagyunk, így pl a Lagherta által megépített falat testközelből láthattuk)

Ez az erőd az egyetlen svéd földön megtalálható rekonstruált kör alakú viking földvár. A város közepén található, teljesen szabadon bejárható, és mivel egyfajta közösségi parkként is működik, nincs bezárva. Így nem volt gond, hogy mi reggel 7-kor néztünk meg és jártuk körbe.

Innen  Malmőbe mentünk, ott megreggeliztünk, és Alan a meg nem írt bakancslistáján kipipálhatott megint egy tételt: átautózott a Öresund-hídon. 

Hihetetlen élmény volt, az a mérnöki munka.. igyekeztünk jó lassan menni, hogy minél tovább gyönyörködhessünk benne.

Koppenhágára jócskán szántunk időt, estére kellett csak egy Hamburg melletti szállásra érnünk.

Leparkoltunk, és amit lehetett bejártunk, megnéztük, amit lehetett:

A Rosenborg kastélyt, a királyi palotát -Amalienborg- és az őrségváltást, a Kastellet -et, a Kis Hableányt és a kikötőt. Vásároltunk szuvenír boltban is.

Az egész egy szuper, élhető, üde fővárosnak tűnt, sok-sok bringással, a nagy tömeg ellenére sem volt túl zsúfolt. Nekem Oslót juttatta eszembe, ahova visszamennénk bármikor, és most már Koppenhágába is. 

Sajnos a telefonom lemerült a királyi palotánál, így a Székesegyházról nincsenek fotóim, pedig csodaszép.. de így legalább még inkább van ok visszamenni oda. :D 

Hosszú hétvége

Ma bank holiday van, 3 napos hétvége.

Laza, semmittevősnek terveztük, főleg a múlt heti vendéglátós hétvége után. A munkahelyen is pörgés volt egész héten, Alan is rom-eltakarított.

Csakhogy..a 15 éve nem látott unokahúgom nászúton van Írországban, és megbeszéltük még jó pár hónapja, hogy majd beugranak. Csakhogy nem estünk útba sehogy sem nekik, és bár Karival találkoztak Dublinban, jó lett volna, ha a fiúk is megismerik a sosem látott unokatesójukat.

Rámírt csütörtökön, hogy nagyon nem tudnak errefelé jönni, de ha lenne kedvünk kirándulni, akkor mi lenne, ha megmutatnánk nekik a Dingle-félszigetet vmelyik nap. 

Bevallom először nem volt nagy kedvem ahhoz, hogy megint 200 km-t autózzunk ugyanoda, ahol a múlt héten jártunk, de basszus, talán sosem találkozunk megint, ezen ne múljon már.

Szóval ledumáltuk, hogy akkor szombat, 10 óra, Inch-beach.

Közben befutott Kari is,( aki Milánóban volt a barátnőjével és bár szép volt, jó volt, de kizsebelték a metrón, ellopták a telefonját ) úgyhogy ő is velünk jött, majd Tomi és Catherine is bejelentkezett, hogy akkor jönnek ők is, sőt Tomi elhívta magához Jancsit és Marcit a hétvégére. Metál fesztivál van L-ben, elvinné oda a két öccsét. 

Úgyhogy szombat hajnalban útra keltünk, félúton megálltunk wc-zni egy kútnál és pont itt álltak meg Tomiék is reggelit venni..innen mentünk konvojban..majd kb 20 km-re a cél előtt egy dublini rendszámos, szemmel láthatóan bérelt kocsi ment előttünk..mondom ez meg tuti az unokahúgomék. Ráírtam, és tényleg. :D 

6 órát voltunk együtt, közben voltunk 6 különböző helyszínen: tök jó fej a férje, az unokahúgom egy cukorfalat, szóval nagyon jó kis napot töltöttünk együtt. Megbeszéltük, hogy -mivel vissza akarnak majd még jönni Írországba, hiába 2 hétig vannak itt, csak a nyugati-déli részt tudták megnézni- nálunk lesz helyük, jöhetnek bármikor.

Bár napos, ám hideg időt jósoltak, kaptunk zivatart és jégesőt is. A hegytetők már havas-fagysipkásak voltak, de felavattuk a tavaly tél végi leárazásban vett síkabátokat. :D 

Még az Inch-en elkapott minket egy durva zivatar, ám olyan gyönyörű dupla szivárványt láttunk, hogy hiába szakadt és verte a jeges vizet a szél az arcunkba, ott álltunk és gyönyörködtünk benne.

Elmentünk Dingle városába, körbejártuk a kikötőt, meg a belvárost, majd megmutattuk a Beehive-okat, -nagy Star Wars rajongók ők is (nálunk csak a fiaink), aztán elmentünk a Coumeenoole-öbölhöz, az is az egyik kedvenc helyünk :D - olyan durva apály volt, milyet még sosem láttunk ott, így be tudtunk menni különféle barlangokhoz is, ami általában vízben van.

Elmentünk a Conor-hágón át a Lough Doon-hoz, majd ki a Brandon point-hoz. Itt búcsút vettünk, mert ők délen szálltak meg, Tomi ment az öccseivel Limerickbe, mi meg haza siettünk, mert Kari ment a késő esti vonattal vissza Dublinba.

Feladat: keresd meg Jancsit... :D 

 Itt a segítség: 

Lough Doon-tól a kilátás..

Lough Doon

Így lett az, hogy 2 napot hármasban töltöttünk: Alan, Beni és én. Fura volt, nagyon csendes volt a ház. Beni kicsit elkámpicsorodott, hogy őt nem engedtük el egy metál fesztiválra, de megdumáltuk vele, hogy lesz ez még másképp és különben is, így nyugodtan feldíszítheti a lakást Halloween-re és faraghat tököket. Voltunk vele Halloween-i vásárban, de csak osztogatós cukorkákat vettünk végül. 

Jancsi és Marci most vannak úton hazafelé, vonattal.

(Ők még nem tudják a jó hírt, hogy a sütőnk után a mosgatógépünk is behalt. Hogy battyameg. )

Bónusz fotó:

Napkelte, ma reggel negyed nyolckor