Akkor tovább

Gondolkoztnk rajta, hogy most akkor feltegyük-e ide a kajákat továbbra is...merthogy a teszthétnek vége, de tulajdonképpen miért is ne? Végülis a mi blogunk, nem? De.

Naszóval. Vegán téma nincs kilőve, folytatjuk tovább. A mai napra rendelt szent evangélium (Drága Otti néni nyugodjon békében, napközis tanárom az általánosban) a megmaradt 2 doboz gomba és egy szál cukkini kirántása volt, zöldsalátával és tartármártással. A srácoknak csináltam kis párolt rizst is, ha esetleg valami szénhidrátot is akarnának fogyasztani a paníron kívül ugyebár, ami nekünk bőven elég.

Az első érdekesség a panírozás volt, merthogy tojás és tehéntej helyett tojáspótló por és szójatej volt a felhasznált anyag. A világon semmi gond nem volt vele, igaz, nem sárga, inkább olyan törtfehér...mert a pótpor az totál fényes fehér, a szójatejnek van kicsit olyan beige beütése...de funkcionálian tökéletes lett, megsütve is olyan kis halovány, látszik, hogy tojás semmi...de ízre hibátlan volt.

A tartártól féltem....de sokkal, sokkal jobb lett, mint vártam. Szójajoghurt, vegánmajonéz (Heinz), fűszerek, édesítő, mustár, citromlé...és olálálá.... kész is lett, és nagyon finom volt!

Mi Verusommal csak salátával ettük a frissensülteket, a srácok ették a rizst is hozzá, ami nagy szó, mert például Beni se a gombáért, se a rizsért nem rajongott, úgyhogy nagyon büszkék vagyunk rájuk hogy így át tudnak lépni a korlátaikon. (ők is) 

Desszert is készült....munkás egy nap volt....:)....palacsinta, vegán módra. A metódus ugyanaz, tojás helyett a porból kevert kulimász, tej helyett szójatej, cukor helyett édesítő (mert necsakhogy vegán legyen, de lehetőleg minél kevesebb junk legyen benne). Én nem kóstoltam meg, de mindenki azt mondta, hogy finom lett, úgyhogy Hálleluja...

Vegán hét, összegzés

Nos, úgy tűnik túl vagyunk egy egész héten, és kizárólag növényi eredetű étel-italt fogyasztattunk családilag. A célunk az volt, hogy a következő kérdésekre megtaláljuk a választ:

• Képesek vagyunk-e így élni, meg tudjuk-e oldani, hogy ehető ételeket készítsünk, amik megfelelnek a vegán követelményeknek
• Mennyibe kerül a vegán életforma? Több vajon, vagy kevesebb a normál étrendnél?
• Mennyire lehet változatos egy vegán ételsor, vajon nem unalmas?
• Mennyire kielégítő a vegán étkezés, nem lesz-e hiányérzetünk a hiányzó elemek miatt?

Sok kérdés volt még, például, hogy tényleg helyettesthető-e a tojás valami mással, hogy kiváltható-e a tehéntej a szójatejjel, hogy mit lehet tejföl helyett használni, és így tovább.

A válaszok az egy hét alapján a következők:

• Igen. Simán be tudunk szerezni mindent, ami szükséges, van amit persze nem itt a városunkban, dehát egyébként sem kizárólag itt szoktunk vásárolni.
• Megdöbbentő, de még akár olcsóbb is lehet. Nálunk az elmúlt heti költségvetési számok hozták a szokásosat, tehát azt mondanám, hogy ugyanannyi a vegán mint a nem-vegán, viszont nagyon sok nemsikerült ételt kidobáltunk, és nagyon sok megvásárolt ételt nem használtunk fel egyáltalán, szóval azt mondanám, hogy inkább olcsóbb.
• Annak ellenére, hogy válogatós finnyás banda vagyunk, kifejezetten sokszínű és finom ételeket sikerült az asztalra varázsolni, különösképpen az édességek terén volt sok siker. Unalomról szó sem volt.
• Kielégítő teljes mértékben. Még jégkrémet is vettünk egyszer, ami isteni finom volt, pedig full vegán volt. Tény, hogy a húst eddig nem sikerült helyettesíteni semmivel, mert a szójakocka és a füstölt tofu sem jött be igazán, szejtánt meg még nem tudtunk csinálni, lévén, hogy a sikért itt elég problémás beszerezni....de rajta vagyunk. Sajtot sem kóstoltuk meg, de nem volt rá szükség eddig. A Lasagne isteni volt sajt nélkül is.

Vannak azért még kérdések. Jó lenne valahogy összehozni a vegán, az egészséges és a nem hizlaló étkezést...merthogy alapvetően azért sok vegán cuccban elég komoly CH mennyiség van....A krumpli, a rizs, a tészták, a liszt a cukor....ezek ugyebár mind vegán élelmiszerek, de nem kifejezetten egészséges egyik sem. Oké, végülis van megoldás: keveset kell enni ezekből.

Azt hiszem, azt gondoljuk, hogy tovább csináljuk, mert nagyon jó érzés egyrészt hogy képesek vagyunk rá, másrészt hogy tudjuk, ez végülis elég komoly dolog, amit mi megteszünk....igyekszünk példát mutatni a srácoknak, hogy lássák: vannak dolgok, amiket mi, kisemberek is meg tudunk tenni azért, hogy növeljük az esélyét annak, hogy talán nem fogjuk kinyírni ezt a bolygót.

Vegán hét, hetedik nap: A vasárnapi ebéd

Mára kitaláltuk, hogy klasszikus magyar vasárnapi ebédet lefőzzük.. hamár a nokedli bejött mindenkinek, akkor a múlt héten beszerzett szójakockákból főzünk pörköltet, tejfölös szójajoghurtos uborkasalátával.

Süti gyanánt feltúrtam a fagyasztót és kielemezve a benne találtakat, kisütöttem a bajor pereceket, mert az is vegán, nem tartalmaz semmilyen állati eredetű terméket és tuti, ami ziher alapon, elővettem egy másik szilvás -kész, gyári - sütit, ami meglepően szintén nem tartalmazott semmi mást, csak növényi cuccokat.

Mivel szójakockával egyikünk sem dolgozott, utánaolvastam, hogy ki-mit ajánl, így amellett döntöttem, hogy egy éjszakás áztatást kap, és csak egy zacskóval (350 gramm) csinálok.

Megcsináltam a klasszikus pörkölt alapot, bele a kifacsart szójakocka.

Minden tök jó volt, csakhogy... tényleg rágós..olvastam róla, hogy el kell vonatkoztatni, de nem ment.. Miután nem lett nem-rágósabb, tálaltunk.

Becsülettel minden gyerek és felnőtt megkóstolta, és volt, aki egész sokat evett belőle.. (mondjuk 8-10 kockát) én azt hiszem a 8. után éreztem, hogy ez inkább már visszajönne, úgyhogy letöröltem az idióta vigyort a fejemről és konstatáltam, hogy na, ez sem jött be. 

Végig olyan érzésem volt, mintha félig főtt húst ettem volna, és nekem az nagyon-nagyon nem jön be. A steaknél sem bírom a raw vagy medium raw húst megenni..

Lehet, hogy csak tovább kellett volna főzni (bár szerintem így is tovább főztem, mint a szója-kocka evők írták), nem tudom. 

Úgyhogy maradt a nokedli, pörkölt szafttal, meg ubi salival.

Mindennapok

Az esős idővel együtt bejött a taknyos-torokfájós kórság is, mindannyian valamennyire beleestünk. Jancsi a legjobban, ő kicsit lázas is volt, de egy percre nem maradt itthon, ment az egyetemre/dolgozni. 

Alan fogorvosnál is járt még, de már csak a tisztítás volt erre a hétre, így azon is túl van, szép, fényes fogú lett. :D

Marci megjárta a mayo-i tábort, tök jól érezték magukat. Nem volt térerő sem, de idejük sem igazán, voltak szörfözni, kajakozni-folyón, erdei túrán: kötélpályákkal meg mászófalakkal megspékelve..

Beni ma elment teniszezni, épp nem esett vagy egy órán át, egy új gyerekkel az osztályából, spanyol kissrác, itt van 4 hónapig vmi családnál.

Reggel Tomi ideszólt, hogy egy közeli városba megy estére bulizni, bejönne hozzánk..nagyon örültünk, és már épp indultunk a boltba, hogy vegyünk valami alternatív kaját neki (mondjuk rántunk ki sajtot vagy ilyesmi) mikor hazaért és mondta, hogy épp hétfőtől tervezi, hogy átáll a vegán konyhára.. (nem beszéltünk vele erről egyáltalán, nagyon el volt havazva a héten, csak pár szavas üzeneteket váltottunk..) Durva szinkronicitás. :D

Úgyhogy evett ő is mindenből, megmutogattuk neki, hogy miket találtunk, melyik boltban.

Ja, vicces sztori: szejtán akartunk készíteni, de itt Írországban a világ végén hol a retekben kapunk sikért.. Merthogy a vegán étrendbe belepasszolható alternatív kiegészítők max nagy tescoban elérhetőek. Van még AZ egészéges bolt, amit Alan szívből gyűlöl, mert rohadt drága és az ott dolgozók olyan hülyék, hogy semmi közük az egészséges élelmiszerekhez... bármit keresünk, néznek, hogy ők arról még nem hallottak.

De mielőtt elmentünk a boltjukba, rákerestem, és tádám..van sikér a weboldalukon.. (angolul gluten)

Odamegyünk, kérdem, hogy akkor hol van a gluten.. erre a csaj: a gluten-free szekció ott van.. (itt mindenki gluten-free étrendet követ, mert az olyan jól hangzik, ennek köszönhetően az egészséges az itt gluten-free-t jelent)

Mondom neki, hogy én épphogy a gluten-t keresném.. fél kilós kiszerelésben van, €2.5-ért..néz, mintha hülye lennék, már láttam, hogy épp veszi elő a nem-értem-az-angolodat fejet, mikor gyorsan odadugtam a telefont, hogy na itt van a saját oldalukon.. Ő még ilyenről nem is hallott, mondom neki, hogy pedig ebből készül a szejtán, amiből egy 300ml-s konzerv, kamu-kacsaízben itt van a polcán. (szerintem a szejtánról sem tudta, hogy mi a fene is az) de megnyugtatott, hogy tud nekem rendelni glutént. Mondtam neki, hogy azt én is tudok, köszi. :D

3 hét múlva megyünk Malagába, ma lefoglaltuk a kocsit is, a terveink szerint első éjszakára Granadába megyünk, majd onnan le Estepona mellé 6 éjszakára. Találtam egy tök jó szállodát, félpanzióval. Az pont jó lesz nekünk, egész nap jöhetünk-mehetünk, és nincs gond reggelire-vacsira.

Vegán hét, hatodik nap

Ma rám került a sor, hogy főzzek. Kigondoltam, hogy töltött paprikát  paradicsomos húsgombócot fogok vegán módon megfőzni. 

Karácsonykor már csináltam tofugombócokat a vegán töltött káposztába, így nagy pofával álltam neki a kaja főzésnek.

De előtte még összedobtam a Hanna-féle szilvás -upside-down- mákos sütit.

A sütit már ettük Hannánál, isteni finom, tudtam, hogy ezzel nem lőhetek mellé. Mivel akciós -rohadt kemény- volt a szilva a lidlben, minden egyes fél szilvát belenyomkodtam fahéjas cukorba..ennek köszönhetően isteni leveses lett, viszont nagyon nem fotogén..akárhonnan fotóztam.. mindegy, ide teszem, mert legyen nyoma.. ez is olyan, mint a chochito: ronda, de finom. :D

A paradicsomos hústofugombóc konkrétan a klotyóban végezte, elkövettem azt a hibát, hogy füstölt tofut vettem és nagyon-nagyon nem megy jól az a füstölt íz ehhez a kajához.. próbálkoztam, de közben a gombócok is szétestek, ehetetlen szar lett.

Úgyhogy gyors alternatívaként lett egy spenótos-cukkinis-szójatejszínes-vegán pesztós gnocchi. Finom volt. De ez sem fotogén.

Vegán hét, ötödik nap

Péntek van, viszont tegnapról irdatlan mennyiségű chilis bab ragu maradt, amit ma fűszeres sült krumplival szándékozunk elfogyasztani, mert bár maradt még főtt rizs, de azzal Verusnak tervei vannak. Úgyhogy főfogást ma nem kellett csinálni.

Viszont jelenlévő probléma eléggé, hogy a kenyérre a gyerekek nem nagyon tudnak mit pakolni, mert csak a mogyoróvaj, a lekvár, meg legfeljebb a margarin volt terítéken. Úgyhogy elkészítettem Hanna egy újabb receptjét, a szendvicskrémet.

Az eredeti recepttől alapanyagokban és metódusban is eltértem, mert én így találtam ehetőnek a kulimászt....szóval csicseriborsó konzerv, leszűrve, és villával szétnyomva (ez volt a legnehezebb része a munkának, a csuklóm megsínylette rendesen), majd bruniose-ra vágott lilahagyma és csemegeuborka, mindezt sóval, borssal és mustárral ízesítve....Megmondom az őszintét, megkóstoltam, és kvázi ehetetlennek találtam. Az eredeti recept szerint köllött volna hozzá napraforgómagot szórni, de ezt nem csináltam meg. Helyette bevágtam az egészet a gépbe, toltam hozzá érzésre olajat meg még fűszereket, és jól megkínáltam. Homogénre csoppereltem az egészet. Kenyérre kenve nem olyan rossz, nyilván nem egy Pick füstölt májas...de ugye az egy másik műsor....

Nem fotogén, de azért a teszt-szeletről készítettem képet.

A múltkori kókuszos kocka utolsó hasábjai a kukában végezték sajnos, túl sokat csináltam valószínűleg....a srácoknak gondolom annyira azért nem ízlett, mi meg Verussal odafigyelve fogyasztunk édességet, szóval így jártam. De ma nem csináltam olyan sok sütit, csak keveset, remélhetőleg ez nem végzi a kukában. 

A hagyományos diós-répás sütimet készítettem el, de ezúttal teljes kiőrlésű tönkölyliszttel, tojáspótlóval, és eritrites mázzal a tetején...szóval full-vegán módra :)

Vegán hét, negyedik nap

A mai napon Chilis Bab-ot terveztünk étkezni, úgyhogy el is készítettem a ragut. Hagyma, fokhagymacsócsa, gomba, sárgarépa, cukkini, paprika, paradicsom, kukorica, és bab...és jóóó sok fűszer. Párolt rizzsel ettük, de a srácok süthetnek hozzá krumplit is, az is vegán.

Nem kifejezetten fotogén kaja, de azért beteszek ide egy képet, "just for the records"...

A kókuszos kockából van egy csomó...nem akarom kidobni, kénytelen leszek lefagyasztani...így is van egy csomó cukormentes tortaszelet a fagyóban, majd most vegán is lesz mellé, hehe....

Vegán hét, harmadik nap

Vegánkodásunk harmadik napján Hanna lányunk receptjének mentem neki, igaz, kis módosításokkal, de alényeg ugyanaz lett. Lasagna. Olívaolajon megpirítottam a vöröshagymakockákat és a fokhagymacsócsát, ehhez több lépcsőben adagoltam hozzá a gesztenyegombát, a sárgarépát, a cukkinit, a kaliforniai paprikát, a spenótlevelet, a paradicsomot. Só, bors, öreganyó, bazsalikom....

Összefőztem az egészet, és addig redukáltam, amíg megfelelő nem lett a sűrűsége. Vegán verziójú béschamelt csináltam, szójatejből és napraforgóolajjal....így ezeket rétegeztem a tepsibe a bolti lasagne tésztalapokkal. 180 fokon 20 perc alatt meg is sült. 

Döbbenetes. Komolyan mondom, ilyen finom Lasagnét az életben nem ettem...elképesztően finom lett. Fel sem tűnik, hogy nincs sajt rajta, nagyon könnyű, ízekben gazdag....nyoma sincs a zsíros marhahúsnak meg a még zsírosabb cheddar-nak. Isteni lett.

Desszertnek pedig a tegnapi csokis piskóta felét, amit gondosan lefóliázott Verus, hogy ne száradjon ki, kettévágtam, és megtöltöttem egy általam kreált kókuszkrémmel. Margarin, porcukorral kikeverve, ehhez hozzádolgozva némi kókuszvaj, és kókuszreszelék, ledarálva kávédarálón olyan jó kis masszaszerűre. A krém kifejezetten jól áll a kakaós piskótának, szóval összességben véve ez a nap is baromi jól sikerült, úgy érzem :)

Vegán hét, második nap

Vegán hetünk második napján, miután a Steiner Kristóf oldalától kezdve kb. hatmilló webhelyet átböngésztem, végül maradtam a jól bevált brokkolikrémleves mellett, csak ezúttal se vajat, se tejszínt nem kapott szegény. Helyette mezei étolaj volt és krumpli. Viszont a 3 szem krumpitól gyönyörűen be is sűrűsödött, szóval még liszt sem kellett hozzá. A szokásos hagyma-fokhagyma alapokra épült a cucc, és bolti garlic bread lett hozzá sütve...jó, ezt mi magunk is megcsinálhattuk volna, de tök jó a bolti margarinos verzió is.

Süteménynek egy vegán csokis piskótát dobtam össze, tojás nélkül, szójatejjel, sok kakaóval és tönkölyliszttel...önmagában elég fojtogató bostoni lett, viszont isteni szójatejes vaníliapudinggal és erdei gyümölcs kompóttal megtámogatva kifejezetten finom édesség lett belőle.

Szóval a második nap is sikeresnek mondható, azt hiszem.

Ja, és van még egy csomó gombapöri és noki tegnapról, ergo nem halunk éhen ma sem :)

Vegán hét, első nap

Vegán hetünk első napján egy klasszikus magyaros ételt készítettem, gombapaprikást, nokedlivel. A nagy kérdés itt az volt, hogyan tudjuk a tojást helyettesíteni a nokedlihez, erre két lehetőséget is gondoltam: lenmagliszt és víz keveréke, avagy őrölt chia mag és víz keveréke. No hát egyik sem lett belőle, mert találtunk az "egészségesboltban" tojáshelyettesítő port. Mondhatom, hogy kiválóan bevált, tökéletes nokedlitészta lett belőle.

A másik kérdés ugyebár a tejföl....ezt kérem szépen szójajoghurttal oldottam meg liszttel, sóval,borssal összedolgoztam, és a megfőtt gombapörit behabartam vele. 

Kifejezetten finom lett minden, nem is gondoltam volna.

Tény, hogy a mennyiségekkel még gondban vagyok....továbbra sem megy a kis adag....hiába, aki nagycsaládott vitt valaha, annak nem könnyű miniadagokban gondolkodni. Nem tudom mi a ménkűt fogunk csinálni ennyi nokedlivel....de majd kitalálunk valamit. Legfeljebb lefagyasztjuk.

Nyárvég

2 héten át tartott az indián nyár, nagyon jól esett mindannyiónknak. A kiskertben életre kapott a zukkini és a paradicsom is. A beltéri kis növénykék közül a citromfa és a quamqat gyönyörűen fejlődik, meglátjuk mekkora mennyiséget kell majd leszüretelnem :) (egy vagy két darabot :P )

Marciék pont most mennek majd a túlélő csapatépítő táborba, nem igazán jósolnak napsütést nekik, de hát ez van..

A hétvégén sokat beszélgettünk a klímaváltozásról a srácokkal, beszélgettünk a marha-disznótartásról, és szó-szót követett, Alan mondta, hogy ő simán tudna hús nélkül élni (nem nagyon eszik húst), úgyhogy addig  csűrtük-csavartuk, hogy kitaláltuk, hogy csinálunk egy vegán-hetet. Vega-héttel indult a terv, de alig eszünk húst, így az nem volt kihívás..Meg akarjuk nézni, hogy mennyire bírja a család..anyagilag legfőképp, mennyire férne bele a viszonylag szoros költségvetésünkbe ez az étrend. Másrészt, hogy a gyerekek/mi mit szólnak/unk hozzá.. Marci mindenevő, vele nem lesz gond, Jancsi nagyon finnyás, Beni so-so.. én is necces vagyok.

A terv az, hogy rögzítjük a kajákat, a fogadtatást, és az árát... az egy hét tuti, de azutáni héten jön Hanna, akkor úgyis főzünk neki, meglátjuk, hogy milyenek lesznek a tapasztalatok és még az is lehet, hogy meghosszabbítjuk a próba-hetet.

A világ  család szeme Alan-en, merthogy bevállalja a kisérletezést, én max este vagy hétvégén tudok főzni. Hanna meg szerintem büszke ránk. <3

Inch-beach

Indián-nyár vagy vénasszonyok nyara van, kinek, hogy tetszik...

Úgyhogy már hétközben elterveztük, hogy szombaton kimegyünk az Inch-re. Ugyan Kari és Jancsi dolgoztak, de ők már ugye felnőttek, csak itthon laknak :) és élik az életüket. 

Közben Tomival beszélt Alan, és ők is kedvet kaptak hozzá, így Limerick után együtt mentünk.

Bevásároltunk kempingezős kaját (gyors tésztát LOL ) vittünk ki mindenfélét, Alan lesütött pénteken ezer islert, azt is vittünk. 

Kiértünk és bár 20 fok volt, de fújt a szél rendesen.. jó nagy hullámok voltak. Láttuk, hogy kint vannak a szörfösök is, a kölcsönzős-oktatók. És mivel már off-season van, csak 5 euró per óra a ruha és a szörfdeszka..

Elkezdtem noszogatni a srácokat, hogy na, menjetek.. Marci rögtön mondta, hogy oké, Beni csak a száját húzta, hogy fúj a szél és különben is, nem akar megfázni, mert ugye a musical.. Tomi mondta, hogy ő épp most mászik ki a torokfájásból.. úgyhogy Marci egyedül ment volna, de ő meg úgy nem akart.. mondom, basszameg fene essen belé, megyek én veled. Ugyan csak fürdőbugyit hoztam csak magammal, mert én max egy láb áztatást terveztem a tengerben, de akkor hordom a rendes melltartómat.

Életemben nem próbáltam még ki a szörfözést a tengeren (anno a Balcsin igen, de az más és különben is 30 éve volt, az meg már múlt század/évezred..) de kértem az oktatótól gyorstalpalást.

Hát, hogy mit hagytam ki eddig az életemből.... baromi jó móka volt, nagyon jót szórakoztunk.

Marci olyan boldog volt, hogy anyai szívem csak úgy röpdösött. Igaz, én csak a feltérdeplést próbáltam meg a vége felé, kisebb-nagyobb sikerrel, de Marci többször is tudott felállva kicsusszanni a partra.

A végén persze Beni nagyon sajnálta, hogy ő nem jött, majd legközelebb. (És az mikor lesz??-kérdezte)

Aztán főztünk kaját, és valahonnan odecsapódott hozzánk egy Lars-hasonmás.. ott volt velünk végig (kb 4 órán át: senki sem kereste, de ott nyaraló emberek mondták, hogy itt lakik valahol, mert előző nap is látták ezt a kutyát), csak mikor szedelőzködtünk, akkor elindult máshová..

Persze megint jól leégett az arcunk, mert nem számoltam a széllel, nem éreztük a nap erejét, így a fene sem gondolt a krémezgetésre.. sosem fogom én ezt megtanulni..

Mindennapok

Megy az élet rendesen, mindenki tanul és/vagy dolgozik, teszi a dolgát.

Próbáljuk összehangolni mindannyiunk időbeosztását, nem egyszerű, depláne, hogy Alan is egyre elfoglaltabb lett. 

Közben Lars 5 éves lett, kapott egy sütit (sütőtökös-répás-almás) Kari hajtogatott neki papírcsákót, de most sem szerette.

Alan a fogával bajlódott, talán most már úgy néz ki, hogy jól van, volt egy csúnya foggyulladása, kapott rá antibiotikumot, de nehéz napokon van túl.

Én meg találtam egy masszőrnőt, (nem is tudtam, hogy itt van a szomszédban, pedig magyar ) egy ír kolleganőm ajánlotta, voltam nála, meg most szerdán is megyek. 

Jól megmasszírozta a hátamat, megígértem, hogy tornáztatom is, de hát gyarló az ember: ha fáj, akkor nagyon lelkesen foglalkozok a mindennapi gyakorlatokkal, de amint okés, el-elmarad..majd aztán már sosem csinálom. Kedves hölgy és nagyon jó keze van.

Jancsi megvette a laborköpenyét-szemüvegét, csütörtöktől kezdődnek a labor-gyakorlatok..

Kedden meg megyek kórházba, fül-orr-gégészetre, hogy megnézzék (február óta várok a sürgősségi listán) miért dagadt a pajzsmirigyem. (az endokrinológus nem akart foglalkozni vele, szerinte annyira nem szarok a leleteim..) Meglátjuk. Kissé kurvára szkeptikus vagyok, de mivel nincs semmi panaszom, igyekszem nem aggódni.

Aztán a nagy jó hír, hogy a kedvenc amerikai country énekesünk ismét jön Írországba, és végre nem Dublinba, hanem Galway-be.
Kitaláltam, hogy akkor ez a koncert lesz a közös karácsonyi ajándékunk.. Merthogy januárban lesz a koncert, és persze nem a koncert maga (szombaton lesz és asszem 30 euró volt a két jegy), hanem a lomantikus hétvége, amit rászervezek. :D 
Gyorsan befoglaltam egy "executive Level 5" lakosztályt magunknak, (csak felnőttek lehetnek azon a szinten, terasszal a galway-i öbölre/vagy a városra) egy 5 csillagos szállodában, reggelivel. Nagyon elegánsnak tűnik, tök izgatott vagyok már most. :)

Cannonball

Nem kell ecsetelni, hogy a fiúk mennyire odavannak a szuper autókért. 

Minden év szeptemberében megrendezik a Cannonball Ireland-et: 3 nap, 1000 km, különböző megállók és mindezt egy jó cél érdekében, idén az Irish Cancer Society - nek gyűjtöttek. Ezeken a megállókon lehet megnézni testközelből a 190 szuper, ritka és qrva drága autókat. A megállókban pénzt gyűjtenek, a résztvevők is nem kevés pénzzel vehetnek csak rész benne. A résztvevők általában valami kosztümben vannak, idén a Superhero volt a téma, de szerintem kinek-mi van otthon, abban jönnek. Így volt pl 2 Trump, meg egy pápa. A kocsikból sokszor vízipisztollyal lövöldöznek, de most csak egyszer kaptunk.

2 éve a közelünkben voltak, akkor elmentünk, -full szerelem a fiúk részéről- a tavalyi nem is tudom miért, de kimaradt, így idén tavasszal Alan megígérte a srácoknak, hogy elmegyünk. (akkor még azt hittük, hogy Kilkenny-ben is lesznek..de nem) 

Az idei út az szinte végig a tengerparton ment, egyáltalán nem éritették a belső részeket.. és mivel Jancsi már minden hétvégén dolgozik este 5-től, nem volt más lehetőség, mint suli-munka után pénteken legurulni Killarney-be (2 és fél óra tőlünk) és ott megnézzük az esti befutót.

6-ra ígérték, és ugyan a dugó miatt egy órát csúsztak, de az idő jó volt, csinálták a hangulatot, osztogattak popcorn, nyalókát és apukáknak bevetették a brazil táncosnőket is. :)

Senki nem panaszkodott. :D

Mindannyian nagyszerűen éreztük magunkat, csodaszép autók voltak és nagyon jó hangulat.

Sajnos csak max 100MB-os videókat tudok feltenni, de sztem átjön az, ami ott volt. A végére pedig full lemerült a telefonom, a parkoló autókról és a tulajokkal már nem készült fotóm.