atyaéééég...

16 éve.. hogy: ezen a -pénteki- estén voltak anyámék hivatalosak Buddy szüleihez. Akkoriban a szüleink fél évente találkoztak, hol náluk, hol nálunk. 16 éve kikönyörögtem, hogy én is elmehessek velük, holott nem volt szokás, de nekem nagyon tetszett V-ék kisebbik fia, és .. Apunak kellett csak "hízelegnem", ő volt a könnyebb falat. Persze :P sikerült, elvittek.
Kati néni hasét sütött, és asszem vmi édesség is volt, de erre már nem emléxem. A két fiú közül csak Buddy volt otthon, szerencsémre. Mi is beszélgettünk, évődtünk, majd fél 9 körül megkérdezte, hogy nincs-e kedvem elmenni Vele és egy barátjával a Véndiákba.. Anyuék elengedtek -éjfélig, persze akkor Buddy anyjáék is nagyvonalúak voltak, odaadták a fiúnak kocsit, hogy legyen mivel hazavinnie a sejhajomat.
A Kökin, ahol is találkoztunk a "baráttal" pofára estem.. azt hittem.. merthogy a barát lány volt. Aztán persze kiderült, hogy még jópáran jönnek, és L. a lány sosem lehetne más, max. barát.. de hát én már akkoris egy kissé túlkomplikáltam az életet, és dacosan beültem a hátsó ülésre. És marhára sajnáltam magamat, hogy hiú ábrándokat kergettem.
De a Véndiákban L. szépen eltűnt, különféle faszikkal táncolt, és Buddy csak engem zsongott körül, hordta a kólát pl. :P na, akkor.. akkor úgy éreztem, hogy nem egyoldalú a rajongásom.
Aztán hazafelé menet másnap is elhívott a Véndiákba, majd következő pénteken szellemidézésre, szombaton a Véndiákba.. aztán a Nemzetibe a Tótékat megnézni, és megint szellemidézésre* - Véndiákba.. ahonnan, akkor már egy párként jöttünk el. :P
Na szóval 16 éve kezdődött.. ez nagyon komoly. :D

(kiegészítő megj.: szellemidézés félig komoly, félig vicc.. voltunk 10-en minimum, rendszeresen, minden pénteken, és a "poharas" módszert alkalmazva próbálkoztunk, több-kevesebb sikerrel.. de többnyire egy jó hangulatú buli volt majd' mindig. :P )