2008. január 1., kedd

Újév-új .. mi is? - új gondolatok mondjuk.

Az újévi szokások közé tartozik pl, hogy:
  • Újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövő évi szerencsénket -ez kipipálva, tegnap szemeteztünk.
  • tilos mosni, de főleg teregetni (a kiterítésre, vagyis halálozásokra utal) - ez is kipipálva, tegnap mostam, teregettem (ma hajtogatni kéne, meg esetleg vasalni.. brrr)
  • nem jó bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan. - ez is stimmt, ui. jelenleg megközelíthetetlen a falunk, 40 centinél tartunk, és még mindig havazik. És amúgy is smucigok vagyunk, nem adunk semmit kölcsön, oszt kész. :D
  • Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhozkötöttség nyűgjét vonják magukra. - Ez teljesen egyértemű: nálunk Benin kívül ember nem alszik napközben. Még ha akarna sem tud, nem hagyják. :P
  • Ha szilveszter éjszakáján egyforma éjszaka és reggel az időjárás, akkor bő termés várható. - A helyiek megnyugodhatnak, napok óta egyforma az időjárás errefelé.
És ugye vannak az újévi fogadalmak: én például azt fogadtam meg, hogy még pozitívabban fogok gondolkodni a jövőnket illetően, aztán, hogy kitakarítok magamban, és leépítem azokat az ismerősöket, rokonokat, akik csak és kizárólag bosszúságot okoznak, és évek óta csak a szememet forgatom, ha jönne, ha telefonál.. ha.. szóval kevésbé leszek álszent.
Igyekezni szeretnék jól beosztani az időmet, sokszor éreztem azt, hogy amit aznapra elterveztem, nem sikerült megvalósítani. És ezen dolgok félresiklása miatt kevesebb kifogást fogok gyártani.

Tegnap igazán újszerűen telt az esténk...: Brúnó fél a petárdázástól. Ilyenkor pánikszerűen berobban a konyhába. Idén nem ment neki az ajtónál, így este 8-kor - bár berobbant a konyhába..de ablakostul. Így hányadék módon egy kartonpapírral, és szigszalaggal fedtük be a lyukat. Basssz. A kutyának pedig adtam 2 Sedatif-pc-t. Hatott, az éjféli zengésre már nem is kapott rohamot. Az anyja pipáját.
Aztán az elmúlt napok nyűgös éjszakáinknak köszönhetően, fél 11-re mi felnőttek csak pislogtunk, viccből bedobtam, hogy egy kis hólapátolás feldobná a bandát.. Buddy kapva-kapott rajta, és Tomi-Hanna nagy örömére kimentek havat hányni. Ők igazán felébredtek, szikrázó havazásban dolgoztak, én pedig Karit ápoltam, merthogy felment a láza 39 fokra.
Beni fél 12-kor felébredt: asztmatikusan fulladt, Marci pedig a kínzó köhögése miatt nem tudott aludni rendesen. Soroljam még..? Szóval betegápolás-betegápolás.
Épp emiatt a fenti felsorolás 4. passzusát csak informatíve kell néznem, merthogy az nem lesz, hogy itt egész évben betegség hegyek lesznek. :OO

5 megjegyzés:

vero írta...

Én ma kivittem a szemetet, egész nap mosok és teregetek :OO
Viszont tavaly lencse hegyeket ettünk, oszt mégis kinn a sejj-hajunk... :)))

verbena írta...

Jajj, a lencse mizéria.. ne is említsd. Brr. Gyerekkorom borzalma.
Így, nálunk NINCS lencse evészet. Apró szeműnek ott a kukorica, saláta formájában. :P
SŐŐŐT, mi csirkét eszünk ilyenkor is. Mert bár a hagyomány szerint elkaparja a szerencsét, mi szerintünk meg KIkaparja azt. :P

Nekem tetszenek persze ezek a jó kis szokások, de fele sem igaz, mint azt tudjuk. :P

vero írta...

Nekem is tetszenek, meg tök bírom, hogy minden nemzetnek más "ilyenje" van, és csomó alkalomra. Na, ezt jól megmondtam :P
Írok mailt a zanyósról.. :P

vero írta...

Jajj, tényleg, azt akartam még kérdezni, hogy a Karis meg a többi gyerekes szüléstörténeteid is megvannak? Ha igen, majd azok is bent lesznek a blogban? (És mikooor? és...) :D

verbena írta...

Igazán a Marcis-Benis van meg, pl. Kariéról nagyon nem is szeretnék bővebben írni. Nem a szülés élménye miatt, hanem az akkori körülményeink miatt: a torkom összeszorul, ha arra az időre gondolok.
Azt hiszed, hogy jól cselekszel, hogy megbízol olyanban, akiben nem kellene.. Úgy éreztem akkor, hogy az apámék jól bánnak majd a gyerekeimmel, de utóbb (hetekkel később Hanna és Tomi elmesélése alapján) kiderült, hogy a 3 éves Tomit minden szarért lealázta, megverte :OOO :((( és az én gyönyörű, okos kisfiam újra ágybavizelő lett, többek közt. Azóta is úgy van Buddy, hogy gyilkos indulatok vannak benne atyám iránt. (ja, és engem sosem vert gyerekként) Minden kapcsolatot megszakítottunk vele, és ha hinnék a woodoo-ban, már ahhoz is folyamodtam volna..

Visszakanyarodva a szüléstörténetekhez: gondolom majd a születésnapjukon megpróbálok vmit leírni..hátha sikerül.