Tizenistentudjahányéve már, hogy Verbéna szülei kihasználnak minket. Legelőször, mikor dolgoztam az apjának…aztán, mikor elváltak, és mindenki magasról leszarta a faképnél hagyott anyósomat meg a puruttyáit….az akkor 17, 6,5,3 éves kisgyerekkel. Minden nagyobb tesó el volt foglalva állatira magával, meg a problémáival….speciel mi is el lehettünk volna, V terhes volt Tomival…De nem mentünk el….Verbéna mindennap takarított, rendet rakott főzött….Anyósom kora reggel otthonról el….dolgozni….a gyerekei is ki mindenki…ovi, iskola….reggel nyolckor úgy nézett ki a ház, mintha bomba robbant volna. Aztán később, mikor anyósom az italba menekült….teljes mértékben kihasználta Verbéna jóindulatát és szeretetét. Hogy nem hagyja ott a kistesóit….hogy velem karöltve eladtuk a bogárhátú autónktól kezdve a HIFI tornyot, a számítógépet (!! AT buszos IBM….20 megabájt merevlemez, 1 megabájt RAM….egy használt autó ára volt :DDD)….mindenünket, hogy nyakon ragadva Verbéna testvéreit cipőt, farmert, ruhát vegyünk nekik…
Aztán később, mikor a 9 éves B-t (Verbéna öccse) mi rángattuk ki az ágyból este nyolckor, mert vacsora nélkül feküdt le…mint minden este…mikor anyósom éjszakás volt.
Kihasznált minket, hogy szeretjük a gyerekeit annyira, hogy nem hagyjuk szarban sem, és azt sem, hogy nélkülözzenek. Pedig ekkor már voltak saját kölkeink is.
Most sincs ez másképp. Anyósommal amióta hazaköltözött, külön koszton vagyunk. Én örülök neki, és ráadásul az ő ötlete volt….és hogy néz ki mindez a gyakorlatban? Hát úgy, hogy az a helyes kissrác, akit annak idején az ágyból szedtünk ki, hogy ne feküdjön le éhesen…az most nagy ívben szarik az anyukájára (megjegyzem teljes joggal), alig van itthon….és anyósom egyszál magában vergődik egész nap itthon, mint a zacskós hal…háát persze, hogy az én drága életem minden alkalommal megkínálja minden kajával és minden sütivel, amit csinálunk…Nincs ezzel baj…egész addig, amíg aztán nem jön a pofára esés…a suttyomban mosogatógépbe kihordott meggyleveses és tejberizses tányér (Mert azért annyira nem fontos a színlelés,. Hogy elmosogassanak a saját kis kezükkel….) megmutatja, hogy a jóindulat már megint csak egyirányú….hogy egyszer nem kínálná meg a nagymama a kisunokáit semmivel…pedig a gyümilevest imádják…az az egyik kedvencük.
Ma új sütit csinált Verbéna. Narancsos-gesztenyéset. Kérdezte, mi legyen….hogy szedjen-e az anyjáéknak…Persze szívem szerint azt kérdezném: - Megbolondultál?....de Verbéna jó lelkű, és nem szeretne konfrontálódni….békés, nyugodt, konfliktusmentes életet szeretne… …egy újabb tulajdonság, amit kiválóan ki lehet használni…
Nehéz olyat leírni, hogy mi túl jó emberek vagyunk ahhoz, hogy képesek legyünk itt és így, és ilyen családi háttérrel élni….de Verbéna ilyen. Ezért (is) szeretem…
Mostanában sokszor gondolkodom azon, hogy ami nagy tervünk vajon nem egy tudatalatti szándék-e a felnövésre….hogy nem egy előremenekülés-e egy olyan helyre, ahol végre nyugodtan élhetnénk….nyugodtan…és lassan az derül ki, hogy ez nem országfüggő…inkább a távolság lenne a lényeg….
1 megjegyzés:
:-*
Megjegyzés küldése