2008. február 1., péntek

Attitűd

Említésre méltó a magyarországi bankok hozzáállása. Tendenciózusan ez a trend…megfigyeltem. Szóval addig a pontig, amíg:

  • Fel nem veszed a drága hitelület
  • Fizeted az adósságodat
  • Beteszed a pénzed

…addig a pontig még meg lehet az az illúziód, hogy ember-…vagy talán ügyfélszámba vesznek. Ha ezen pontokon túl vagy, akkor a báránybőr szertefoszlik, és előbújik a rusnya farkas…vagy inkább coyot….aki eddig a báránybőr mögött volt.

Senki nem gondolkodik megoldásokban, pedig a problémát, ha nem kikerülni, hanem megoldani akarjuk, akkor kizárólag ez a módja. Ehhez nem kell atomfizikusnak lenni, hogy ezt valaki megértse. E mellett a logika mentén haladva tehát valószínűleg a probléma sokkal mélyebben gyökeredzik. Nem a tudatlanság, vagy a primitívség áll a dolgok mögött, hanem a tudatos …izé…destruktív magatartás. Nem kell, hogy az ügyfél megoldja a problémát, nem kell, hogy elhárítsuk az akadályokat. Kit érdekel…nem számít…mert majd behajtjuk rajta. A már sokat emlegetett fordított magyar logika. Ha nincs pénze a kedves ügyfélnek, akkor fizessen…

Namost az van, hogy ha egyébként az ember…az ügyfél netalán megoldhatná a problémáját, már nem akarja megoldani…mert már látta a farkast a báránybőr mögött…és le akarja vadászni…mert van önérzete, gerince, és öntudata. És szereti azt a fura, semmihez sem hasonlítható érzést, amit az ember akkor érez, amikor nem hagyja magát.

Csak azt nem tudom, ha pár éven belül eljutunk oda –és eljutunk-, hogy kétféle ember lesz Magyarországon: aki nem tud hitelt felvenni, és aki nem akar…, akkor majd mi a jófenéből fogják fenntartani magukat és eltartani a többi európai veszteséges fiókot ezek a nyomorult kis bankocskák….és hoppá, meg is van a válasz: az addig felhalmozott ingatlanokból, vagyontárgyakból, és a vastag profittal behajtott követelésekből, amikkel kielégítette magát az elmúlt időszakokban a kedves ügyfél kárára….éljen tehát a pénzügyi szektor hosszan elnyújtott onanizálása :-/

Nincsenek megjegyzések: