lehetséges... vagy sem?

Közel egy éve hoztunk egy döntést:
Tomi leáll a gyógyszereivel.

3 évesen diagnosztizálták nála az asztmát. Akkor azt mondták, hogy a gyerekkori asztma kinőhető. Az évek során durvábbnál durvább rohamai voltak, igazán akkor javult a helyzet, mikor ide költöztünk. (Bár az első évben még innen is kellett kórházba vinni.) Ez idő alatt szedett egy halom szteroidot, megelőzésre és akut roham kezelésére. Kiderült, hogy allergiás a parlagfűre és a macskaszőrre.

Buddy többször írta, hogy rettegett attól, h Tomi is „olyan” lesz, mint ő. De nagyon jó kezelőorvosunk (volt). Mindig elmondta, hogy a ’70-es évekbeli gyógyászat és a mostani között ég és föld a különbség. Hogy nem kell aggódnunk, a bevitt szteroidtól nem fog elhízni, nem lesznek később problémái.

Igen ám… csak hogy hogyan fog kiderülni, hogy kinőtte?? Hiszen olyan gyógyszereket szedett, amit mindig-mindennap szednie kell, és így 3 éve szinte sosem alakul(t) ki akut rohama.
Természetesen ez a téma is olyan, hogy ahány orvos-annyifélét mond.. és persze az internet is itt van: az egyik portálon azt olvasom, hogy sosem nőheti ki, a másikon, h igen, az egyik azt írja, hogy azért tünetmentes a gyógyszer szedése mellett, mert jól van beállítva, a másikon az derül ki, hogy lehet, h már nem is kell szednie.
Anya legyen a talpán, aki képes átlátni és jól dönteni az ügyben.

Szóval ezen témázgattunk tavaly ilyentájt.. mikoris jött Tomi, hogy: hát izééé.. Ő egy ideje elfelejtette szedni a gyógyszereit. Viszont a csúcsáramlás-mérő szerint az állapota nem romlott: ugyanolyan eredményei voltak.
Hát lehet, hogy nem kellene ezen tökölnünk, próbáljuk meg: hagyja abba, figyeljük (megfigyeljük) és meglátjuk.
Így is lett, így csinálta végig a tavalyi nyarat, ventolint talán, ha 3x használt. Az allergiájára szed gyógyszert, ezt meg is beszéltük (el is kellene már kezdeni lassan..)

A gyerek teljesítménye nagyon jó, az erőnléte kategóriákkal jobb, mint a kortársaié. A hétvégén 35 km-t biciklizett.
Úgy érzem, hogy nem lett rosszabb az állapota, de persze eszem magam, hogy mi van, ha ezzel teszünk rosszat.. jajj, nem könnyű.
Tudom, hogy anyósomék is jót akartak anno, mikor vmi spéci svájci gyógyszerrel kezeltették a kisBuddyt, de utólag kiderült, hogy hosszú távú hatása akkor nem volt ismert még.
(itt jegyzem meg, h Buddy sem szed már –vagy ezer éve – szteroidot, sem pulmicortot (ez a megelőző szer volna), sem semmit. Az allergiájára szed ő is ezt-azt, és ha be is fullad, az sem komoly. Asszem ’93 nyarán volt utoljára igazán nagy rohama, akkor egy barátunk vitt be minket a siófoki kh-ba, úgy, hogy nem volt még jogsija, és végig a trabink mögött jött egy rendőrautó.)