2008. december 29., hétfő

kimerítő...

... napok vannak mögöttünk, és előttünk.
Én már 26.-án elkezdtem dolgozni, és csak ma meg holnap vagyok szabadnapos.
Őrület, hogy mennyi ember volt a mekiben, nagyon fura... mmint hogy Karácsony másnapján már sorok álltak délben, alig bírták kivárni, hogy kinyissunk.. és többek közt az is fura, hogy pl. olyan, hogy Éjféli Mise.. olyan nincs.. annyi volt csak 24.-én éjjel, hogy nyitva van a templom és aki betér, egy papírra felírhatja a nevét és felteheti a felállított Karácsonyfára.
(Nem mi akartunk menni, hanem az újonnan megismert honfitársaink.)

23.-án megtartottuk a fórum-karácsonyt: húztunk.. virtuálisan persze. Laci sorsolt egy program segítségével, mindenkinek elküldte annak a nevét, akinek ajándékot kell készítenie. Max. ezer forint, és sk. Ez volt a feltétel.
Én Ann-t húztam-kaptam. :D
Kitaláltam, hogy majd milyen jó kis dolgokat fogok csinálni.. de egyszerűen nem sikerült hobbi-boltot felfedeznem. OK, csak két városban néztem körül... :D
Akkoriban jött rá a litván főnökasszonyság, hogy milyen jó kis munkaerő vagyok én :PP (- azaz heti 5*8 órákat kapok) és egyre fogyott az idő, mindenképp időben (10.-e körül) fel kellett adni a meglepit.
Vettem mécsestartókat, és azt festettem ki:

Engem pedig Juca húzott-kapott, az ő ajándéka foltvarrott díszek voltak, és egy csodás képeslap.
Aminek elkészítéséről bővebben Nála lehet olvasni.
A díszek a kandallóra kerültek:

Hihetelen jó volt, nem is igazán lehet leírni a fílinget... varázslatos volt.

Másnap, 24.-ére vártuk tesóm csomagját, amiben -bár meglepinek szánta, de el kellett mondania, mert szaloncukrot is küldött nekünk.. és mi meg épp őrültséget akartunk elkövetni: venni akartunk a helyi magyar boltban (13 euróért kilójáááát)
Nem jött meg.. aznap délelőtt Márti, Buddy fórumtársnője elmesélte, hogy ő is összerakott egy csomagot nekünk, és a feladás költségeit Buddy fórumtársaival összedobták... az előző nap estéjén átélt megható érzés kapta el Buddyt is, és kisgyerek módjára lestük a dhl-es kocsit.
A sors fintora, hogy sem a nővérem időgarantált csomagja, sem pedig Mártiék csomagja nem érkezett meg.

25.-én estére áthívtak Laciék, a feljebb említett új magyar barátaink, töltött káposzta vacsorára. Sütöttem rozskenyeret (sajnos a finom, "otthoni" kenyér elég drága, a konzervkenyér meg nem igazán finom a töltött káposztához), és minden félelmünk ellenére, igen finom volt, a mi szánk íze szerint volt elkészítve.
Nagyon jól sikerült este volt. Este fél 10 után jöttünk haza, a gyerekeket éjfélre tudtuk csak ágyba dugni.. másnap déltől meg már indult a meló.

Nincsenek megjegyzések: