Black-head és a Cliff of Moher

Megejtettük első, itteni, igazi kirándulásunkat..

Buddyval megbeszéltük még otthon, hogy a Moherhez mindenképp: ha törik, ha szakad.
Direkt hétköznapot választottunk, mert ez tényleg igazi turista látványosság, marha sokan voltak most is.. annak ellenére, hogy hétfő, hogy ősz..

Az utat úgy terveztük, hogy a Galway-öböl felől megyünk, jól megnézve magunknak a Black Head-en lévő világítótornyot.


És érintve a Burren lábait.
Burren: (a boireann írül sziklás helyet jelent. ) Európában, de talán a világon egyedülálló vidék. 160-200 km2-nyi területen, kopár mészkősziklás, holdbéli táj. A közepe alatt van egy barlanglabirintus, az Aillwee Cave -megnézni majd egy külön út alkalmával fogjuk. Az ős időkben lakott terület volt, több dolmen, megalit is erre utal. A Burren legszembeötlőbb tulajdonsága az, hogy a sima, csupasz teraszok repedések, hasadékok által lépcsőszerűen rendezettek. Ennek oka az, hogy a mészkő nem folyamatosan képződött, hosszú szünetek álltak be, amikor a tenger visszahúzódott.


Innen már csak egy fél óra kocsikázás volt a Cliff of Moher..
Közel 8 km hosszú, a legmagasabb pontja 230 méter.
A kocsit a központi parkolóban hagytuk (8 euróért), majd megnéztük a Látogatói központot, amit a sziklákba rejtve építettek fel.
Aztán felsétáltunk az O'Brien's Tower-hez, innen teljes képet kaptunk a Moherről, az Aran-szigetek egyik csücskéről, és a végtelen Óceánról.
Lélegzetelállító, szépséges, félelmetes.. nagyon-nagyon tetszett, és most sem tudom felfogni, h amit hónapokkal ezelőtt még nézegettem a neten, azt most láttam, éreztem, hallottam.. szóval.. huhhh...