Mindennapok

Megy az élet rendesen, mindenki tanul és/vagy dolgozik, teszi a dolgát.

Próbáljuk összehangolni mindannyiunk időbeosztását, nem egyszerű, depláne, hogy Alan is egyre elfoglaltabb lett. 

Közben Lars 5 éves lett, kapott egy sütit (sütőtökös-répás-almás) Kari hajtogatott neki papírcsákót, de most sem szerette.

Alan a fogával bajlódott, talán most már úgy néz ki, hogy jól van, volt egy csúnya foggyulladása, kapott rá antibiotikumot, de nehéz napokon van túl.

Én meg találtam egy masszőrnőt, (nem is tudtam, hogy itt van a szomszédban, pedig magyar ) egy ír kolleganőm ajánlotta, voltam nála, meg most szerdán is megyek. 

Jól megmasszírozta a hátamat, megígértem, hogy tornáztatom is, de hát gyarló az ember: ha fáj, akkor nagyon lelkesen foglalkozok a mindennapi gyakorlatokkal, de amint okés, el-elmarad..majd aztán már sosem csinálom. Kedves hölgy és nagyon jó keze van.

Jancsi megvette a laborköpenyét-szemüvegét, csütörtöktől kezdődnek a labor-gyakorlatok..

Kedden meg megyek kórházba, fül-orr-gégészetre, hogy megnézzék (február óta várok a sürgősségi listán) miért dagadt a pajzsmirigyem. (az endokrinológus nem akart foglalkozni vele, szerinte annyira nem szarok a leleteim..) Meglátjuk. Kissé kurvára szkeptikus vagyok, de mivel nincs semmi panaszom, igyekszem nem aggódni.

Aztán a nagy jó hír, hogy a kedvenc amerikai country énekesünk ismét jön Írországba, és végre nem Dublinba, hanem Galway-be.
Kitaláltam, hogy akkor ez a koncert lesz a közös karácsonyi ajándékunk.. Merthogy januárban lesz a koncert, és persze nem a koncert maga (szombaton lesz és asszem 30 euró volt a két jegy), hanem a lomantikus hétvége, amit rászervezek. :D 
Gyorsan befoglaltam egy "executive Level 5" lakosztályt magunknak, (csak felnőttek lehetnek azon a szinten, terasszal a galway-i öbölre/vagy a városra) egy 5 csillagos szállodában, reggelivel. Nagyon elegánsnak tűnik, tök izgatott vagyok már most. :)