Napok óta dobol a fejemben, hogy itt van, és megyünk.. és jaj, de jó is ez. :D
Úgy érzem, hogy átestem a kötelező dolgokon: örömmámor, pánik, kisebb depi .. és most letisztult aggyal, lélekkel állok itt az Új előtt.
Tudom, hogy lesznek nehéz időszakok, és hogy itthon is ki tud készíteni a szomorkás idő meg a nonstop eső, de most ez mind nem érdekel.
Érzem, hogy jól fognak elsülni a dolgaink, érzem a pozitív energiát magunkban.. szóval nagy királyság.
A gyerekek is felettébb izgatottak, a Nagyok bőröndjeit már 10edszerre pakoljuk át, próbapakolást csináltunk a tetőboxba: szortíroznom kell tovább, nem elég a hely :O, és közben búcsúvendégeink jönnek-mennek.
20.-án volt itt egy baráti házaspár, most csak leugrottak, nem aludtak itt. Kellemesen eltöltöttük az időt velük, pont elég ideig maradtak, de a tegnapi.. :OOO .. jajjj...
Előszöris nem a kedvencünk.. csak úgy van nekünk. 40-es manus, nincs családja, senki nem várja haza (OK, klasszikus kockafej: számítógépes fickó), és eléggé magánakvaló.
Buddy ex-osztálytársa amúgy.
Én nehezen viselem, ha itt van, mert sosem megy haza este 11-nél előbb (volt, h hajnali kettőig maradt), nincs igazán semmi közös témánk, nonstop dohányzik, így kint rohadnak hidegben-melegben a kertben , és olyan okoskodó hülye, aki.. hát izé.. viszketést kapok, na.
Buddy meg egyszerűen nem tud hogyan kibújni a "leugrok hozzátok" telefonokból.. volt, hogy nem volt jó nekünk: nem baj, jön másnap. Az sem jó: akkor másik másnap..
Szóval akármit felhozhat, nem lehet levakarni és kész.
Az meg valahogy nem megy nekünk, hogy durván elutasítsuk, így marad a "mindeeeeegggggyy, kibírjuk valahogy". :DDDDDD
Tegnap 11-ig maradt, közben én programot csináltam nekik: égessék el a gallyakat, meg a papírhulladékokat, (a hamujába tettem alufóliás krumplit-hagymával-szalonnával), hátha kifüstöljük :DDD , de csak a látványos , jajj, de hosszú volt ez a nap is, és micsoda vihar van errefelé, jobb lesz menned után mondta, hogy akkor ő megy.. nem tartottuk vissza.
Csúnyacsúnyacsúnya V és B. *upsz*
És ezzel lezárult az a rész is, hogy elköszönjünk a barátainktól, testvéremtől, ismerősünktől..
A hátralévő napjainkra marad: a bőröndök újbóli átvariálása, a játékos doboz átmazsolázása, a jó idő kiélvezése és a rápihenés ;) , ja meg egy kis kocsimosás, meg Buddynak kis autószépészeti beavatkozás. Na, meg olyan kajákat főzök, amit jó darabig mellőznünk kell majd, mert nincs ill. ritka a tejföl, drága a búzadara és nincs túró.. szóval elvagyunk, és élvezzük azt a tényt, hogy csak 11 NAP éssss... töptöröptöröpp..
Úgy érzem, hogy átestem a kötelező dolgokon: örömmámor, pánik, kisebb depi .. és most letisztult aggyal, lélekkel állok itt az Új előtt.
Tudom, hogy lesznek nehéz időszakok, és hogy itthon is ki tud készíteni a szomorkás idő meg a nonstop eső, de most ez mind nem érdekel.
Érzem, hogy jól fognak elsülni a dolgaink, érzem a pozitív energiát magunkban.. szóval nagy királyság.
A gyerekek is felettébb izgatottak, a Nagyok bőröndjeit már 10edszerre pakoljuk át, próbapakolást csináltunk a tetőboxba: szortíroznom kell tovább, nem elég a hely :O, és közben búcsúvendégeink jönnek-mennek.
20.-án volt itt egy baráti házaspár, most csak leugrottak, nem aludtak itt. Kellemesen eltöltöttük az időt velük, pont elég ideig maradtak, de a tegnapi.. :OOO .. jajjj...
Előszöris nem a kedvencünk.. csak úgy van nekünk. 40-es manus, nincs családja, senki nem várja haza (OK, klasszikus kockafej: számítógépes fickó), és eléggé magánakvaló.
Buddy ex-osztálytársa amúgy.
Én nehezen viselem, ha itt van, mert sosem megy haza este 11-nél előbb (volt, h hajnali kettőig maradt), nincs igazán semmi közös témánk, nonstop dohányzik, így kint rohadnak hidegben-melegben a kertben , és olyan okoskodó hülye, aki.. hát izé.. viszketést kapok, na.
Buddy meg egyszerűen nem tud hogyan kibújni a "leugrok hozzátok" telefonokból.. volt, hogy nem volt jó nekünk: nem baj, jön másnap. Az sem jó: akkor másik másnap..
Szóval akármit felhozhat, nem lehet levakarni és kész.
Az meg valahogy nem megy nekünk, hogy durván elutasítsuk, így marad a "mindeeeeegggggyy, kibírjuk valahogy". :DDDDDD
Tegnap 11-ig maradt, közben én programot csináltam nekik: égessék el a gallyakat, meg a papírhulladékokat, (a hamujába tettem alufóliás krumplit-hagymával-szalonnával), hátha kifüstöljük :DDD , de csak a látványos , jajj, de hosszú volt ez a nap is, és micsoda vihar van errefelé, jobb lesz menned után mondta, hogy akkor ő megy.. nem tartottuk vissza.
Csúnyacsúnyacsúnya V és B. *upsz*
És ezzel lezárult az a rész is, hogy elköszönjünk a barátainktól, testvéremtől, ismerősünktől..
A hátralévő napjainkra marad: a bőröndök újbóli átvariálása, a játékos doboz átmazsolázása, a jó idő kiélvezése és a rápihenés ;) , ja meg egy kis kocsimosás, meg Buddynak kis autószépészeti beavatkozás. Na, meg olyan kajákat főzök, amit jó darabig mellőznünk kell majd, mert nincs ill. ritka a tejföl, drága a búzadara és nincs túró.. szóval elvagyunk, és élvezzük azt a tényt, hogy csak 11 NAP éssss... töptöröptöröpp..
1 megjegyzés:
11!!! :OOOOOOOO
Megjegyzés küldése