Tárgyak és álmok

Négy, vagy inkább csak három nap van az indulásig. Őrület.

Az elmúlt 3 napban a következő tárgyak mentek tönkre körülöttünk: - az irodai székem darabokra tört alattam….nem újság, ez rendszeresen megtörténik, csak érdekes, hogy pont most. A négy működő ventilátor közül kettő elromlott, és az 5 bringa közül kettőnek a kereke szállt el (cserések), egynek a nyerge tört el, egynél a fék hullott darabokra. Persze ebbe nem kellene belemagyarázni mindenféle spiritualitást…de: a világ tele van olyan történetekkel, amikor az ember eladja az ezeréves autóját, és két héten belül atomjaira hullk az új tulaj kezében. Mert a régi tulajdonos szeretete, szellemi ereje, akarata tartotta egyben a szerkezetet….nem tudom. De úgy gondolom szignifikáns…

Azon gondolkodtam, hogy ott van az a bizonyos Tim nevű fószer, aki kvázi kitalálta a világhálót, és nem adta el senkinek, pedig voltak páran, akik meg akarták tömni a zsebét. De a pasas azt akarta üzenni a világnak, hogy ne adják fel az álmaikat, mert megéri harcolni értük. Szóval, hogy klasszikust és szó szerint idézzek: van egy álmunk. És nagyon jó érzés az, hogy ezért képesek vagyunk tenni. Mindenképpen minősít minket, és pozitíve….

A lakás egy káosz, kupleráj mindenhol…bőröndök, táskák, törölközőkupacok, könyvek, dobozok…őrület. Hullámszerűen öntenek el bennünket a mindenféle előjelű emóciók * ezt most simán írhattam volna érzelmeknek is *, és hangulatok. Érdekes, és leginkább…új…, igen, talán ez a szó fejezi ki leginkább.