49

 Ma tartottuk meg Alan szülinapját, hazajött Kari és Tomi is, de rendhagyó módon Tomi nem maradt itt sokáig, keddi vizsgája a nyakában van, irtó sokat kell még tanulnia, így ebéd után haza is ment.

A lengyel boltban kaptam magyar gesztenyepürét pár hete, így abból terveztem gesztenyetortát. Aztán csináltam egy klasszikus sült túrótortát, abból Tominak is sütöttem egy kicsit, nagyon szeretik Catherinenel, na és megcsináltam a pozsonyi kiflit is.

A pozsonyi kifli receptet a tavalyi karantén kantin szakácskönyvből sütöttem meg, Beja asszony receptje, de jó volt, semmi bajom nem volt vele. A töltelék kicsit ragacsos volt, a hurkákat nehéz volt megcsinálni. Így a márványozás nem lett olyan, mint akartam volna, de ez legyen a legkisebb bajom.

Alant elkényeztették a gyerekek is, kapott új gint is, az üvege dögös fekete, már csak ki kell ürülnie, hogy lámpát csináljon belőle.

Citrom meg a limonádé

Hogy valami kedvesebb emlékünk is legyen Alan 49. szülinapjáról, csinálunk egy road tripet, országon belül.

Először egy világ végi mayo-i kis szállodát néztem ki, meg egy cavan-i airb&b-s házat, de a mayo-it passzoltuk végül. Kilenckor kel reggel a nap, és 4-kor már sötét van, sok mindent nem látnánk a helyből, mire odaérnénk.

Úgyhogy Galway mellé megyünk hétfőn, kedden tovább Cavan-ba, onnan Dublinon át haza.

Várjuk nagyon, a galway-i szállodának európai stílusú étterme van, tetszik is az étlap, úgyhogy oda foglaltunk is asztalt hétfő estére. 

Persze a bp-i az nagyobb buli lett volna, még a havazást is megrendeltük lol, be volt tervezve egy jó kis mozizás  (majd megrendelem dvd-n a Nagykarácsonyt) meg múzeumozás is.. mindegy majd máskor.

Ugyan mától szabin vagyok egy hétig, unatkozni, láblógatni nem fogunk, az tuti: ma bevásárlás a szülinapi bulihoz, mindenki hazajön a hétvégére. Délután tortázok, na meg beígértem az elmaradt pozsonyi kiflit Alannek, (sosem csináltam még) azt is kisütöm délután. Holnap-holnapután szülinapozás, Marci sem dolgozik holnap este. És akkor hétfőtől szerdáig kimenősök leszünk, valamit csak lefőzünk a szegény csemetéknek is.

A karácsonyfát a múlt hétvégén felállította Alan, a fiúk meg feldíszítették: szerintem nagyon szép lett idén is. Az ablakokba is kerültek fények.. alakulunk, na. 3 hét is itt a karácsony. 

Megáll az ész

 Hőn szeretett ír kormányunk ma kitalálta, hogy akkor péntektől mindenki, aki belép Írország területére bizony negatív antigén vagy PCR teszttel teheti mindezt meg. Az Omicrontól való félelem miatt. Az ország felnőtt lakosának a 90+%-a be van oltva. A WHO lehozta, hogy az omicron-variáns enyhe vagy semmilyen tüneteket nem produkáló megbetegedés. 

Akkor tulajdonképpen az oltatlanok védelmében kellett ez a lépés? Mert akkor még hülyébb ez a döntés.. 

Akárhogyis, fájó szívvel, de bebukjuk a pesti kiruccanásunkat, ui. nem vagyok hajlandó pcr tesztért fizetni, ha egyszer be vagyok oltva, plusz mi a fasz védelmet ad az országra nézve, ha 72 órával az érkezésem előtt még negatív voltam és menetközben meg összeszedtem a kórságot és tünetmentesen majd jól szétterjesztem a collegeban. Komolyan, az eszem megáll. 

Nem írok ide sokat a covixról, mert nem akarom, hogy erről szóljon a blog, úgyis mindenkinek a hócipője tele van már. De ez most rohadtul felbosszantott.

200€ plusz lenne a tesztelés, és akkor ne beszéljünk arról, hogy mi-van-ha pozitív.. ott ragadunk bp-en, Karácsony előtt? Úgyhogy szájé. 

Újra már nem éri meg átfoglalni, kijátszottuk az ingyenes átfoglalást a ryanairnél, innen minden egyes módosítás plusz €180ba kerülne. 

Ennél szarabb szülinapi előestéje sem volt még Alannek.  Pff..

November rain

 * ami amúgy egy nagyszerű dal a Guns N’ Rosestól 

No, mára ideért a hideg esőt, szelet, jeget hozó Storm Arwen. Skóciába havat is vitt, ide csak a sarki hideget, meg az esőt.

Kariék meg ebben az időben repülnek el Lengyelországba és szegény Eoin sem bírja annyira a repülést. (Kb mint én) 

Mára egyre több házban áll a karácsonyfa, (ma lesz a Toy Show a tévében, ami a karácsonyi szezon nem-hivatalos megnyitója az íreknél, kisgyerekeseknek kötelező nézni, de nagyon sok FiFe is emiatt hazautazik, hogy együtt nézzék a szülőkkel, ilyenkorra feldíszítik a lakást, karácsonyi pulcsiban/pizsiben nézik az egész estés tv-showt. Mi addig néztük, míg kicsik voltak a fiúk), és emiatt persze mindenkinek nagyon sarkos véleménye van, hogy mikor is KELL a karácsonyfát felállítani. Őszintén, ki a búbánatot zavar az, ha szomszéd feldíszíti/nem díszíti fel a fáját. 

Én karácsony-párti vagyok és pl nagyon örülök, hogy nem tartjuk a magyar bevett szokást, hogy 24.-én délelőtt állítjuk csak fel a fát. 

Mi általában Alan szülinapja után díszítünk, addig max csak az ablakokba teszek ki fényt. Tavaly előrehoztuk advent első vasárnapjára, mert a lockdownban legalább  kis extra fényt és örömöt hozott. Idén meg szintén így lesz. Ui. a fa állítás, díszítés közös meló, és a mostani hétvégénk lesz olyan, hogy senki sem dolgozik, nyugi lesz, ráérünk a lakást kitakarítani és feldíszíteni. 

Szóval tök jó kis hétvégénk lesz, ennek is meg van a maga bája.

Beninek amúgy a múlt hétvégén nagyon jól sikerült a táborozás, igaz konkrétan egy szemhunyásnyit sem aludt, így miután evett és jól megfürdött, délután fél 5-kor felborult, mint a büdös bogár és másnap 7-ig aludt. Azt mesélte, hogy hajnali 3-ig kosaraztak, meg bújócskáztak is (ez egy régi apácazárda volt, meg kisiskolaként is működött mielőtt a cserkészekhez került az ingatlan.) 

És: bíztató hír, hogy Hannáék megvették idefelé a jegyeket, így ha minden igaz, akkor jönnek haza Karácsonyra.

Ők ma meg Karlovy Vary-ba utaztak el a hétvégére, ott már havazik is. 

Visszaszámolunk

 Ez a hétvégénk sem a nyugiról, lazulásról fog szólni.. 

Beni a cserkészeknél belenőtt a venture (magyarul Kósza) korosztályba és most ők meg a nála idősebbek elmennek ma kempingezni. Igen, november közepén, talaj menti fagyokkal megspékelve.

Persze, hogy elengedtük, de emiatt autózunk ma is, 50 km-re van a tábor tőlünk, na meg holnap is, hogy összeszedjük.

Plusz Jancsi bevállalt (a múlt vasárnap is volt) holnapra egy kisegítő mosogató állást egy pubban, ami persze az ellenkező irányban van 15 km-re tőlünk. 

Benit felszereltük ezermillió polár cuccal, felhatalmaztam, hogy ma nem muszáj fürdenie este, majd kiáztatjuk itthon holnap. A program jól hangzik, klasszikus cserkészkedős. Íjásznak, kötélen egyensúlyoznak, vmi cornhole nevű, babzsák dobálós játékot játszanak majd, na meg persze tüzet raknak, sütnek-főznek. Beni visz gitárt is, meg vki más is, úgyhogy nem félek, hogy unatkozna majd. 

Marci karácsonyig dolgozik, közös megegyezéssel kilép utána, az olasz főnök azt akarja, hogy többet dolgozzon, de ő meg érettségire készül, tanulnia kéne.

A héten regisztrált a felvételi oldalra, lassan kitalálja azt is, hogy mire is akar jelentkezni.

Közben addig szarul vagy szorul a helyzet a szlovákoknál, hogy úgy döntöttünk, inkább megyünk Bp-re kapásból, átfoglaltuk a jegyet is. 

És végül a sértődéseket elkerülendően Alan nagybátyjáéknál szállunk majd meg. A pozsony-bp vonatjegyet bebukjuk viszont, mert nem visszatéríthető. De ez legyen a legnagyobb veszteségünk. 

Befoglaltunk autót is arra a 4 napra, és őszintén: jobban örülünk, hogy így alakult. 

2 hét és megyünk. 

November közepén

 A múlt hétvégénk izgin indult.. Alannél volt a kocsi csütörtökön, ilyenkor meló után ő szed össze.. hazafelé jőve a kocsi borzasztó hangokat adott ki, és megszűnt a kormányszervó. Begurultunk épp a ház elé, motorház fel, megnézte: elfolyt az összes szervó olaj. Fasza. 

A szerencse a szerencsétlenségben, 1. hogy mindannyian képesek vagyunk kocsi nélkül létezni, 2. a szerelőnk még pénteken rá tudott nézni, 3. nem volt komoly baja, csak egy cső durrant szét, még aznap vissza is kaptuk a kocsit.

De.. ez a szitu beindított egy agymenést, a kedvencünket: mi-van-ha. 

És odáig jutottunk, hogy nem kéne saját kocsival mennünk nyaralni. Mert persze, jó, meg megbízható, meg minden, de a jövő évi nyaralás az olyan igazán kiszámolt lenne, sok mozgási lehetőség nem lenne már benne, a kompjegyek ára miatt legfőképp. És ha Franciaország közepén elszáll egy ilyen cső, tuti, hogy nem egy 50-esért csinálja meg a Pierre nekünk. 

Úgyhogy tök jó, gyárthatunk újabb és újabb nyaralós verziókat. Tulajdonképpen, szerintem ez a legjobb része, a tervezgetés. És azt bírom magunkban, hogy mindegyik verziót nagyon meg tudjuk szeretni. 

Ha meg már tervezgetés: 3 hét múlva megyünk Pozsonyba. Elkezdtem olvasni az egyik szlovák online újságot, hogy mi a covix helyzet, mire számítson az ember. 

Ott mindenféle szín besorolást kapnak a járások, attól függően, hogy milyen a fertőzöttség. A fekete járásokban kb semmit sem lehet csinálni, kijárási tilalom ugyan nincs, csak javasolják. Úgyhogy erre a city-breakre is csináltunk egy zsé-tervet, mi-van-ha: befeketül Pozsony és mondjuk a szállodák is bezárnak. 

És addig-addig aludtunk rá a Zsé-tervre, hogy azt lett az A-variáció. Úgyhogy megyünk Bp-re, a karácsonyi vásárba juhéjj 🥰

Tegnap megvettem az IC-jegyeket Pozsony-Bp és vissza vonalra, így a repjegyek plusz a vonatjegyek ára is jóval kevesebb, mintha Bp-re repültünk volna kapásból. (€164 kettőnknek az egész útiköltség.) A pozsonyi reptérről az uber egy 10-esért visz be a főpályaudvarra és vissza ugyanez. De ez a pozsonyi szállásnál is bele volt kalkulálva.

Amúgy idehaza már nagyban készülődnek a srácok a karácsonyra, Marcika is kereső ember lett, így ő is beállt az ajándékvásárlók közé. És mivel nincs bankszámlája, rajtunk keresztül veszi meg az ajándékokat, öröm látni, hogy milyen szeretettel és izgalommal teszi mindezt. A minap shoppingolni is eljött, és mutogatta, hogy akkor ezt a Tominak/Jancsinak venné, mit gondolunk róla.. Larsienak is vett egy nem-gumikacsát (a gumijátékokat le kellett tiltani, mert egyszercsak megeszi. Minap is hónapok óta megvolt az egyik gumijátéka, erre megette.. és 2 napig hányt.)

Beninek is van munkája, de az csak nagyon keveset fizet, én ugyan mondom neki, hogy ne költse el azt a kis pénzét, de ő is nagyon-nagyon szeretne ajándékozni. 

Be kellett neki is regisztrálnia az adóhivatalhoz, így mostmár mindenki adózó állampolgár lett a családból. 

Hannáékról viszont nincs hír még, hogy tudnak-e jönni vagy sem.. nem örülnénk, ha még egy karácsony kimaradna.

Az idő meglepően enyhe, napokon át nem kellett fűtés, olyan meleg volt az idő. Most is csak light üzemben megy, ahogy mondjuk szeptember végén szokott. Ennek köszönhetően viszont előbújtak a legyek, darazsak: fura november közepén darazsat csapkodni. 

És a hálószoba ablakunk előtt álló fa is még tele van levéllel, ilyenkorra szinte kopasz az összes fa a házunk előtt (és az összes qrva falevél a mi kocsibeállónkon landol, amit nekünk kell összekaparni) 

Mindennapi ez meg az

 Nem teszek ide Halloweenes fotókat, ugyanis nincsenek. 

Tavaly elmaradt a trick or treatezés, ami ugyan fura volt, de utólag belegondolva annyira nem hiányzott. Az idő valami borzasztó volt, orkán-szerű szél volt, vízszintesen ömlő esővel megspékelve. Ha az ajtót kinyitottuk, erővel kellett becsukni. Úgyhogy úgy döntöttünk, hogy kitesszük a csokis-cukorkás pókunkat a ház elé, nyomtattam egy posztert, hogy no tricks only treats.. vegyél egyet, hogy másnak is maradjon, és ennyi. Lehet, hogy szemét dolog, hogy nem hagytam a kisgyerekeket ijesztgetni, de undi idő is volt, meg ment a Sztárbansztár is, szóval önkiszolgálós volt az idei Halloweenünk.

Marci dolgozott, Jancsi elment a pubba a barátaival közösségi életet élni, Benivel meg őriztük Larsiekát, mert ugye a petárdázás itt ilyenkor “szokás” és pár éve ilyenkor szökött világgá. De mivel olyan heves volt a szél, konkrétan nem hallotta a petárdákat.

Közben pár nappal későbbre át kellett foglalnunk a pozsonyi kiflit utat, mert a munkahelyemen vmi esemény lesz. És teljesen ledöbbentünk, hogy bár már nincs az ingyenes átfoglalás a ryanairnél, mégsem kértek egy fityinget sem. A szállodai foglalást is simán áttettük, mondjuk ez a bookingon sosem okoz problémát. 

Kariék pedig Poznanba mennek Riga helyett, a letteknél este 8 után kijárási tilalom van november közepéig.

Elkezdtük a karácsonyi ajándékok beszerzését, szinte minden online vásárlás lesz idén is, lényegesen egyszerűbb. Listát írt mindenki, Jancsit kivéve, mert ő még vacillál: hogy egy öltönyt kérjen-e vagy inkább Legot. Komoly dilemma. 😅

A hétvégi vacak idő után nagyon szép őszi időnk lett, Alan tegnap is meg ma is elment bringázni, meg ma délután korán végeztem, kimentünk a parkba sétálni. Meg lecsekkoltuk Marcit is, hogy milyen halakat fog (semmilyet). 

29

 💝🥰

Postán kaptuk ..

Októberi hosszú hétvége

 Végre majd’ 2 hónap után Kari is haza tudott jönni a hosszú hétvégére. 

Tomi is eljött, így már majdnem Karácsony fílingje volt az embernek, Hannus hiányzott csak. 

Jókat beszélgettünk, ettünk, ittunk, játszottunk, meg persze megváltottuk a Világot is. Marci minden este dolgozott szegény, így kimaradt az pl esti biliárdozásból, na meg a vasárnap délutáni erdei sétából. Ez van sajnos, de nem marad móka nélkül: holnap illetve holnapután az apja elfuvarozza őt meg 5 másik haverját a Dingle-re, vadkempingezni fognak meg tengerben horgászni. 

Kari nagyon sokat dolgozik, közben egy phd ösztöndíjra is írta jelentkezését, de azt mondja, hogy sok esélye úgysincs, a beadott jelentkezésekből csak az 5% kap pénzt, de tapasztalatszerzésnek fogja fel, 5 héten át írta, finomította és a héten beadta. Tavasszal kap róla csak értesítést. 

Így nagy elánnal, hogy ezt most megérdemli, vett maguknak repjegyet Rigába, €16-ért. De közben Lettországot lezárták egy hónapra, így elvileg átfoglalhatnak máskorra, de mivel 16€-ról van szó, nem esett kétségbe. Lesz, ahogy lesz.

Beszélgettünk a karácsonyi listáról, kb mindenki úgy van, hogy csak legyünk együtt, ne vegyünk nagy dolgokat egymásnak, csak a kisebbekre fókuszáljunk.

Beni a héten beteg volt, itthon maradt. Belázasodott sajnos, és bár láttam, hogy a mandulái tüszősek és hiába minden vakcinapapír, kellett a covid teszt.. negatív, majd ezután ránézett az orvos is. Antibiotikum, egy hétig, és mivel a tüdeje is zörgött már, extra ventolin/beclazone. Azóta már szépen meggyógyult, de a héten úgyis őszi szünet lesz, így extrán regenerálódik. Csórikám az első, aki le lett tesztelve közülünk. Drive-in volt a teszt center, kocsihoz kijött a nővér, és kb 1 perc múlva végzett is, érdekes volt látni IRL, hogy milyen is ez a mintavétel. Beni azt mondta, hogy kellemetlen volt, de nem fájt egyáltalán és csak a szeme könnyezett be egy kicsit. 

Tegnap Tomi hazament ebéd után, de Kari maradt ma estig, így ebéd után elmentünk a közeli Grange-hez, ami valahogy eddig kimaradt. Pedig csak 20 km-re van tőlünk, Alan már többször nézte, hogy elbringázhatna arra, de mivel a szép rész az túrázós, így passzolta. 

Nagyon jót sétáltunk az erdőben, 6 km-es kört mentünk, és mire a kilátóhoz értünk, pont elkaptuk a naplementét is: nagyon szép volt. A hegytetőn fújt a szél, így bár vittünk kávét, de menetközben iszogattuk, nem ültünk le egyik padra sem, annyira nem volt meleg, a hegyről meg már szinte sötétben jöttünk le.

Amíg kirándultunk feldobtam Alannek, hogy a közelgő szülinapjára elmehetnénk mi is valami olcsó helyre, ahol esetleg van Karácsonyi vásár is. Néztem Bécset, nagyon jó ajánlatok voltak, de hülye időben mennek a repülők, meg úgy lett volna olcsó, hogy Londonban átszállunk.. szóval megtaláltuk Pozsonyt, €15 az alapjegy oda-vissza. Be is foglaltuk, találtam egy nagyon fancy szállodát a Belvárosban, úgyhogy 37 nap múlva megyünk Pozsonyba. 

Lars

 .. meglepve olvastam, hogy úgy jött le J-nak, hogy Larsie kinti kutya.

Nem az. Full benti. Nálunk az alap volt, hogy ha lesz kutya, az családtag és bent van a helye. Arról nem is beszélve, hogy aki itt, ilyen nedves országban kint tart kutyát, az szerintem nem szép dolog. 

 Amikor babakutya volt, akkor kapott egy babarácsot a nappali ajtóra és a lépcső elé. 

Így megtanulta, hogy a köves részeken nyugodtan lehet, majd ahogy szépen szobatisztává vált, lekerültek a rácsok, és míg a nappaliba bejár, addig az emeletre nem szívesen megy fel, csak ha -ilyenkor mi úgy hívjuk, hogy Paw Patrol - őrjáratozik, akkor megy csak fel, leellenőrzi a fentieket, majd lejön.

Harry Potter jelleggel, a lépcső alatti kuckó lett a helye, eleinte csak “fészke” volt, de mivel van egy lefekvős-rituálénk (elindulunk lefeküdni, ő is bemegy a helyére, majd várja, hogy mindenki odajáruljon elé és megsimogassa, megbungyurgassa, ilyenkor elfekszik és kéjesen “dorombol” ) nemrégiben egy kidobásra ítélt kanapénkat megkapta, így mi is kényelmesen át tudjuk dögönyözni. 

A nappali ablakában van az őrhelye, innen tartja szemmel a szomszédságot, a szembe telken a teheneket és a nagy ritkán erre járó lovasoktól is megvéd minket.

A mosókonyhából engedjük ki a hátsó kertbe, ez is full az övé, így ha bárki kimerészel menni, azt kötelezően kikíséri és muszáj labdázni vele. 

Merthogy labdab*zi, karácsonyra illetve a szülinapjára mindig teniszlabdákat kap, illetve az elnyűtt focilabdákat is megörökli a srácoktól. 

Idebent van több kötele, ezekkel játszik, de a nappaliban szigorúan tilos neki, ezt tudja, be is tartja. Alan a köteles partnere, olyan húzd-meg-ereszd el játékot játszik vele, mindig mikor kávét főz, így Pavlov büszke lenne a mi kutyánkra is, mert amint hallja a kávéfőzőt, bárhol is legyen, rongyol a konyhába és hozza a kötelét. 

Jó és okos fiú, sosem rágott szét semmit, egyszer, még babakorában (ennyire régen lol) az egyik utp kábelt kóstolta meg, de sztem megcsípte, azóta se semmit. 

Megtanítottuk, hogy ha bejön a kertből illetve sétából hazajövünk, lábat kell törölnie. A két mellső lábát meg is törli magától, nekünk csak a hátsót kell megcsutakolni.

Felismeri a kocsinkat illetve Tomiét is, ha látja, hogy jön, akkor full extázisba kerül, fel-alá rohangál, nyühög, boldog. 

Ha én jövök haza, akkor is örül, mert a Nuala mindig tesz el neki kis maradék husit, ezt hozom neki haza, így vagy nekem vagy a husinak örül, de örül.

Nemrégiben megengedtük, hogy ha mi hívjuk, akkor feljöhet a kanapéra, ő is öregszik, meg mi is, ennyi kényeztetés még belefér. Az ágy viszont szigorúan tabu, ott kutyának (meg sztem semmilyen állatnak) nincs helye nálunk. Ezt mindenki betartja. Ha takarítunk, megy a helyére, tudja, hogy míg vizes a padló, ott kell maradnia. Ha valaki jön hozzánk, szintén a helyére megy, ő nem ugrál fel senkire, így neveltük, ui utáljuk az olyan kutyásokat, akik hagyják, hogy bárkire ráugorjon a kutyája. Tud pacsit adni, ha kérünk tőle.

Larsie nem egy hetedik gyerek nálunk, mert ezek sem mi vagyunk, hogy gyereknek nevezzük a kutyát..  hanem egy nagyon szeretett kutya. 

Jövő hónapban lesz 7 éve, hogy megvettük. 

(Persze a lábtörlős videót nem tudom feltölteni.. de tényleg tudja)