Októberi hosszú hétvége

 Végre majd’ 2 hónap után Kari is haza tudott jönni a hosszú hétvégére. 

Tomi is eljött, így már majdnem Karácsony fílingje volt az embernek, Hannus hiányzott csak. 

Jókat beszélgettünk, ettünk, ittunk, játszottunk, meg persze megváltottuk a Világot is. Marci minden este dolgozott szegény, így kimaradt az pl esti biliárdozásból, na meg a vasárnap délutáni erdei sétából. Ez van sajnos, de nem marad móka nélkül: holnap illetve holnapután az apja elfuvarozza őt meg 5 másik haverját a Dingle-re, vadkempingezni fognak meg tengerben horgászni. 

Kari nagyon sokat dolgozik, közben egy phd ösztöndíjra is írta jelentkezését, de azt mondja, hogy sok esélye úgysincs, a beadott jelentkezésekből csak az 5% kap pénzt, de tapasztalatszerzésnek fogja fel, 5 héten át írta, finomította és a héten beadta. Tavasszal kap róla csak értesítést. 

Így nagy elánnal, hogy ezt most megérdemli, vett maguknak repjegyet Rigába, €16-ért. De közben Lettországot lezárták egy hónapra, így elvileg átfoglalhatnak máskorra, de mivel 16€-ról van szó, nem esett kétségbe. Lesz, ahogy lesz.

Beszélgettünk a karácsonyi listáról, kb mindenki úgy van, hogy csak legyünk együtt, ne vegyünk nagy dolgokat egymásnak, csak a kisebbekre fókuszáljunk.

Beni a héten beteg volt, itthon maradt. Belázasodott sajnos, és bár láttam, hogy a mandulái tüszősek és hiába minden vakcinapapír, kellett a covid teszt.. negatív, majd ezután ránézett az orvos is. Antibiotikum, egy hétig, és mivel a tüdeje is zörgött már, extra ventolin/beclazone. Azóta már szépen meggyógyult, de a héten úgyis őszi szünet lesz, így extrán regenerálódik. Csórikám az első, aki le lett tesztelve közülünk. Drive-in volt a teszt center, kocsihoz kijött a nővér, és kb 1 perc múlva végzett is, érdekes volt látni IRL, hogy milyen is ez a mintavétel. Beni azt mondta, hogy kellemetlen volt, de nem fájt egyáltalán és csak a szeme könnyezett be egy kicsit. 

Tegnap Tomi hazament ebéd után, de Kari maradt ma estig, így ebéd után elmentünk a közeli Grange-hez, ami valahogy eddig kimaradt. Pedig csak 20 km-re van tőlünk, Alan már többször nézte, hogy elbringázhatna arra, de mivel a szép rész az túrázós, így passzolta. 

Nagyon jót sétáltunk az erdőben, 6 km-es kört mentünk, és mire a kilátóhoz értünk, pont elkaptuk a naplementét is: nagyon szép volt. A hegytetőn fújt a szél, így bár vittünk kávét, de menetközben iszogattuk, nem ültünk le egyik padra sem, annyira nem volt meleg, a hegyről meg már szinte sötétben jöttünk le.

Amíg kirándultunk feldobtam Alannek, hogy a közelgő szülinapjára elmehetnénk mi is valami olcsó helyre, ahol esetleg van Karácsonyi vásár is. Néztem Bécset, nagyon jó ajánlatok voltak, de hülye időben mennek a repülők, meg úgy lett volna olcsó, hogy Londonban átszállunk.. szóval megtaláltuk Pozsonyt, €15 az alapjegy oda-vissza. Be is foglaltuk, találtam egy nagyon fancy szállodát a Belvárosban, úgyhogy 37 nap múlva megyünk Pozsonyba.