Nyaralás 4. nap

 Az oltás után még bevásároltunk, majd elindultunk vissza a corki szállásunkra. 

Megbeszéltük, hogy most is megállunk Kanturknál, megnézzük a várat.

Így is lett, ettünk kicsit, kávéztunk, megnéztük a várat, szép rom, kár, hogy nem újították fel. Gondolom az is sok pénz, hogy ezt megóvják.

Mire leértünk, már 3 óra volt, a hippik egy 40. szülinapra készülődtek, sátrak, mini-vanek, hippi buszok, hívtak minket is, de mi inkább strandolni mentünk. Dög meleg volt. Nem a privát beachre mentünk, mert szerintem ennyi embernek az túl kicsi, inkább megnéztük Barleycove-ot.

A strand hatalmas, homokdűnékkel van körbevéve, itt van az, ahol folyó belemegy a tengerbe. Ami miatt “tájidegen” (mármint hogy nem sziklás, köves, vad) az azért van, mert ezt a részt az 1755-ös lisszaboni földrengéskor létrejött cunami letarolta és így keletkezett ez a hatalmas, homokdűnés strand.

Mára védettek a dűnék, próbálják konzerválni. 

A negatívumja a strandnak, az hogy csak egy mini parkolója van, emiatt mindenki ott áll meg, ahol tud..plusz a strandra jutás egy kisebb túra, át a folyón, egy úszóhídon, megmászva a dűnét.. tűző napon nem olyan jó móka.

Szóval olyan 4 körül értünk oda, mindenhol autók, lakóbuszok, a dűnéken vadkempingezők (ami tilos, mert védett.. de hát..) , de találtunk a parkolóban már üres helyet. Épp dagály volt, így a folyó visszafolyt, olyan erővel, hogy azt játszottuk a srácokkal, hogy kiúsztunk a tengerben, majd a sodrással felsodortattuk magunkat a hídig, ott ki a partra, vissza a tengerhez.. és megint. 

Este 7 után szedtük magunkat össze, itt már volt hangulat, nem volt zavaró, de mi vacsi után inkább snapszerozni akartunk idekint. 

Csakhogy.. van itt egy spéci-szúnyog, a midge, ami olyan apró, hogy szinte nem is látod, főként a mocsaras részeken vannak, de tulajdonképpen bárhol előfordulhatnak. Vannak kifejezett midge-napok, amikor meleg van, párás, áll a levegő.. na ilyen este volt a szombat este.. tömegével jöttek, annyira zavaróak voltak, hogy inkább bemenekültünk a házba kártyázni.