Bulgária 7. nap

Az utolsó teljes napunk itt, ki is találtuk, hogy akkor kimaxolunk minden vizes dolgot.
A fiúk lementek az Infinity pool-hoz ,flexelni' , majd utána terveztük az Aquaparkot megint. De Marci úgy jött fel, hogy ő bizony nem érzi jól magát, a tegnapi halat nem kellett volna megennie.. Igaz ugyan, hogy abból evett Alan is és Beni is, de Marci nagyon érzékeny gyomrú.
Adtam neki gyógyszereket, de nem tűnt nagyon betegnek, azt mondta, hogy csikar a hasa..
De menjünk le, ő majd olvas az árnyékban az apja mellett és majd a klotyó közelébe telepedjünk, ha rátörne a szapora f@.., időben elérje..
Minden oké is volt egy jó ideig, mikor szól, hogy szerinte hánynia kell.. Alan elment vele, így is lett, meg is beszéltük, hogy akkor most menjünk vissza az apartmanba, lefekszik és ki sem mozdulhat holnapig, amikoris mennünk kell.
Tomi és Alan közrefogták, és milyen jól tették, ugyanis kb két lépés után elájult.. Gyorsan lefektettük a földre, Alan emelte a gyerek lábát és odaugrott nagyon sok ember, hogy segítsenek, árnyékot adjanak, egy hölgy, talán lengyel, ő mondta, hogy orvos, segít.. Mire Marci magához tért ért oda a lifeguard.. Adjunk neki csokit, jött a jó tanácsa.
Szóval Alan és Tomi összekanalazták Marcit, hazahozták, lefürdettük, ágyba dugtuk, telenyomtam gyógyszerekkel, vettünk neki ropit, cukros kólát, és csak bízunk abban, hogy a legrosszabbon túlvagyunk. Holnap csak Törcsvárig kell kihúznia, ez kb 450 km, ott leszünk 2 napot.