Aradról Déva felé vettük az irányt, hát az út, a közlekedés az valami borzalom volt.
Értelmetlen táblák, rendőr mindenhol, ha betartjuk a szabályokat: letol a turistabusz, ha nem megb@sz a rendőr.. Kátyúk milliószám, akkorákat kapott a futóművünk, kész csoda, hogy nincs semmi komoly baja.
Dévára érve először egy shopping centerbe mentünk, pénzt váltani. Beni gyűjti a külföldi pénzeket, lesz már banija is, meg lej is. 😀
Még az este meggugliztam, hogy mennyi pontosan a belépő a várba..hát semennyi, a várat ingyen lehet látogatni. Gyönyörű út vezet fel a vàrba, de az elmúlt években átadtak egy siklót, ami 10 lej per felnőtt, és páratlan kilátás van a városra.
Úgyhogy kitaláltuk, hogy azzal felmegyünk, időt spórolva, és gyalog lejövünk.
Mikor sorba álltunk a felvonóhoz, látszott, hogy jön a vihar, így abban maradtuk, hogy inkább retúr jegyet vegyünk, mert nincs kéznél esőkabát, sem túracipő, ha elkapna az a nagy zuhi, nem esne jól senkinek sem.
A siklót nagyon élvezték a srácok, én a tériszonyommal középre álltam, okosan, de fotóztam, annyira nem voltam sz@rul 😂
A várat szépen újítják fel, sajnos a holywood-i DEVA feliratot nem láttuk, ahhoz gyalogosan kellett volna lemennünk. A kilátás pazar, mindenki nagyon élvezte, de fél órán belül már mennydörgött, villámlott, jobbnak láttuk lemenni. Mire leértünk, már szakadt az eső.
Innen tovább autóztunk az Olt-völgyén át Pitesti-ig, a következő szállásunkig.
Az út elképesztően szép volt, bár jó veszélyes közlekedés szempontjából, hajtű kanyarok, kamionokkal és az út mentén bringázó, sétáló emberekkel..
Este ránk fért egy-egy cider, tiszta feszültek voltunk mindketten.
Közben meglett a 3000. km is, minden oké, a kocsi állja a sarat.
A szállásunk Pitestiben.. A booking-on mást láttam, valahogy egy kis eldugott erdei szállást képzeltünk el, de ez egy mega-izé, van itt minden: kemping, faházak, szálloda, élőzenés kocsma, akkora hodály, hogy a recepciót is alig találtuk meg.
Amúgy okés, az aradi szálloda ugyan jobb volt, de onnan éhesen jöttünk el, mindannyian. És areggeli kávé is borzasztó volt, ma már inkább tutira mentünk, Alan lefőzött egy adaggal, nem lesz koffein hiányunk, akármilyen reggelit is kapjunk ma.
Ma már csak le kell jutnunk a bolgár szállásig, kb 400 km, de be akarunk menni Bukarestbe is, kicsit megnézni, nem hinném, hogy sokszor leszünk errefelé a későbbiekben.
1 megjegyzés:
Az Olt völgye nagyon szép, legalábbis így emlékszem rá, de az utak borzalmasak. Már nincsenek az út szélén sétáló-stoppoló emberek? Amikor legutóbb arra felé jártam, leintették a buszt.:) Mi azzal voltunk, nem személyautóval, de így is félelmetes volt némely helyen. Mi Déván sajnos nem tudtunk felmenni a várba, akkor tatarozták, le volt zárva, helyette meglátogattuk az árva gyerekeket a kollégiumba, vittünk nekik kis ajándékokat, élelmiszereket, ruhaneműket, stb. Böjte Csabával is találkoztunk ott, nagy élmény volt.:)
Megjegyzés küldése