Realizáltuk Verbénával, hogy hacsak tényleg le nem szakad az ég, úgy értem, ha nem történik semmi váratlan, égbekiáltó dolog, akkor…akkor bizony húúúzunk. Körvonalazódik a kép, és elmondhatjuk, hogy 98 % az indulásunk :D
Ennek tudatában tehát beavattuk a dologba a kisfiúkat, valamint közelebbi családtagjainkat (anyámék nem annak számítanak LOL)…Mamóka, Verbéna nővére….gyakorlatilag ennyi…ja, meg az én egyik barátomnak is elmondtam. Határozottan könnyebb lett sokminden. A kisfiúk könnyedén fogadták, Marci kicsit mintha bizonytalan lenne…merthogy nem beszél angolul…, de tisztáztuk, hogy semmi sem kötelező, ha nem akar nem kell iskolába járnia, és különben is majd én megtanítom angolul :DD
Azért első fokozat, mert egyenlőre a tágabb, értem ezalatt pl az internetes közösségeket, a szomszédokat, környezetünkben továbbra sem reklámozzuk. A második fokozat akkor jön el talán, ha már lefoglaltuk a három nagynak a repülőjegyet, illetve a kompjegyeket. Asszem.
Anyósom érdeklődött is már, hogy miket fogunk elvinni (:-o) , meg mondjunk részleteket.
Közben gyorsulnak fel az események: a bátyámék júliusban költöznek S.-be, Angliába….úgyhogy félig-meddig le is zsíroztuk már velük, hogy a három nagyot hozzájuk küldjük ki, mielőtt nekivágnánk a nagy útnak a kicsikkel. Úgy tervezzük, megszállni nem fogunk sehol…felváltva vezetünk, pihenünk. Ennek a legfőbb oka, hogy félnék egyedül hagyni a megpakolt autónkat. Hiába szállnánk meg olyan helyen, ahol őrzött parkoló van, mert mit érek vele, ha reggelre a betört ablakú, kifosztott kocsit látom….és ott állunk kirabolva…majd a hotel elnézést kér…? Ez az a kategória, aminek még a lehetőségét is el kell kerülni. Akkor inkább redbullt iszunk, bár rühellem az ízét…Folyamatosan megyünk a bátyámékig, és majd ott pihenünk, majd onnan tovább az Ír szigetre.
Közben mintha a Jóisten is jelezni akarna, egy csomó minden változás következett be/következik be…a munkavonalon is…nem mondanám, hogy pozitív, de ott van a kínai tanmese a kútba esett szamárról, akiről lemond a gazdája, mert öreg már, és nem kihúzza, hanem elkezdi betemetni. És az öreg szamár először nem érti, miért dobálnak földet rá….majd minden lapát föld után megrázza magát, és a lehulló földet letaposva szép lassan egyre feljebb kerül, majd egyszerűen kilép a kútból….szóval azt mondják, ha egy ajtó bezárul, másik nyílik ki…majd meglátjuk.
Mindenesetre Reszkess Írország….jövünk!
10 megjegyzés:
Ez tök jó, a kövek gördülnek le...
:)))
(Anyós: :SSSS *rolleyes*)
Anyós még: mit visztek? Hát TÉGED nem! :DDDDDDDDD
:-)
Nem tudom mit várt, mit mondok...mosógép,mosogatógép,hűtőszekrény, májkró, ülőgarnitúra, ebédlőgarnitúra, sörpad, nyugágyak, bútorok, televíziók....
bassz, hogy lehet ilyen baromságot kérdezni....?Egy nyolctagú család szerencsét próbálni indul egy szem autóval....na vajon mit visznek? Biztos nem a szobabiciklit....(amit már rég eladtak, de fel sem tűnt senkinek :-)
Örülök és szomorkodom is...minden elválás szomorú...
de miattatok örülök!
Sztem egy pihenés a no-i barátainknál bevállalandó lenne! Van garázsuk a kocsinak, nekik most az úgy sincs:-((
Arra figyeljetek, hogy kiskorú gyermek felügyelet nélkül nem utazhat az angoloknál, tehát a tesóddal meg kell beszélni, hogy rögtön szedjék őket össze a reptéren!
Mártika, aranyos vagy...de tudod hiszem, hogy ha sikerülnek a dolgaink, akkor sokkal többször tudunk találkozni :DDD
T. egyébként felmerült bennem is...de egyrészt el tudom képzelni, mit szólna, mikor berobbannánk öten :))), másrészt addigra tuti lesz megint autójuk, harmadrészt annyira nem is esik útba, negyedrészt alig két éve se ismerjük egymást, nem akarnám ennyire igénybe venni a barátságunkat...
Igen, köszi, hogy szólsz, a Malévnak van egy szogáltatása, hogy kísérik a gyereket, egész végig, sőt, át is "adják" Őket a megjelölt fogadónak.Pontosan Verbéna tudja, ennek Ő néz/ett utána!
Rendkívűl jelentős állomáshoz érkeztetek! Úgy gondolom, hogy ezután már gördülékenyebben mennek a dolgok, az izgalmatok pedig érthető módon fokozódik.
ŐSZINTE SZÍVVEL NAGYON DRUKKOLUNK NEKTEK!
Hogy "mit is visztek"?
Megnyugtató lenne, ha közölnétek, hogy az emlékét elsősorban:))))))))
István, nagyon köszönjük :-)))
Na igen, azonban egyenlőre igyekszünk tartózkodni a messzemutató kijelentésektől...meghát nem bújik ki az ember a bőréből, és ha hiszed, ha nem, amióta elmondtuk,mit tervezünk, mintha gördülékenyebben mennének a dolgok például pont anyóssal is. Aztán a fene tudja, lehet, hogy csak beképzelem....
Asztaaaaa, ezt vártam már :)))))
Meg majd a 2. felvonást a repjegyekkel!
Verbéna anyu :DDDD Lehet, hogy a távolból ő is megszépül majd :PPP Jaj!
Amúgy mi volt az első reakciója - ez???? Mondott vmi értelmeset is?
És a többiek?
***
Most jó kedvem lett, pedig izgultam, hogy mire hazaérek, itt vár a bírálatom.. de nem várt, hanem ez a hír :)))
Köszi Ann :DD
A mama első, nyilván tudatalattiból gejzírként előbuggyanó mondata ez volt: - Na necsináljátok má...
De aztán rögtön váltott, és azóta nyugodt és érdeklődő...:))
Nem tudta összerakni ő elsőre, hogy mi minden változik meg, mennyi kényelem múlik el!
Egyelőre azt látja, hogy övé lesz a háááz, meg a géééépek, nem kell SOSben vizesblokkot kialakítania és ez Hawaii...
Megjegyzés küldése