V-féle összeesküvés-elmélet

Van egy aránylag jól működő szolgáltatónk, a Posta. Meglepően jó, főként az elmúlt években, a csomagok még innen a Világ Végéről is egy (!!) nap alatt Bp-en vannak. Értékbiztosítás sem kellett, és akkor is hiánytalanul ott volt, a leveleink is rendben célba értek..
A múlt héten egy fontos (ajánlott) levelünk, bezacskózva visszajött, a levelet kiszedték (!!) és sajnálattal közölték, hogy elveszett vhol. Pislogtunk, hogy akkor most mi is van..? Egy telefonszám volt a nylonra ragasztva, felhívta Buddy: mondták, hogy vetessünk fel a helyi postán jegyzőkönyvet, aztán majd értesítenek, hogy kártérítenek-e.
Egy hete feladtam az Unokaöcsi szülinapi ajándékját, egy-két kinőtt, jó állapotú babaruhával körbebélelve. A csomag nem érkezett meg még mindig.
Aztán egyre több helyen olvasom (pl. Vaterán is), hallom, hogy eltűnnek csomagok, levelek..stb.. Mit is akarnak mostanában privatizálni..? Jah, igen: a Postát. És ha mi, a Nép elégedetlenek vagyunk a szolgáltatással, akkor teljes mellszélleséggel támogatjuk, mi több: örülünk, hogy végre, eladják, és majd mennyivel jobb lesz minden.
Nem baj. Írtam már, hogy szeretem, ha hülyére vesznek.

2005. május

1.
Reggel hagytak aludni, fél 9.-ig!! Hurrá, anyák napja!

Bár a faluban május 1.-én szokás a zenés reggeli ébresztő..(5-kor indult a rezesbanda), szerencsére felénk már nem jöttek.

Ja, és nem volt idén errefelé sehol majális. Na, nem mintha hiányoltam volna, de fura. Azt tapasztaltam, hogy megragadnak minden eseményt, hogy együtt mulasson a falu. Így itthon "majálisoztunk". Magyarul élveztük, hogy végre-végre 25 fok fölé ment a hőmérő.

Az egyetlen, ami kellemetlen, hogy piszok sok szúnyog van. Állítólag a sok eső miatt.., ha ilyen okos mindenki, akkor lassan tehetnének ellene, ui. Jancsi feje lassan domborzati térképnek felel meg. És nem bent a lakásban van sok, hanem az utcán, a kertben.

10.
Szar a köbön:

A kocsinkon közel 100.000 Ft.-os javítanivaló van, mert eltört a féltengelye, és mi kocsi nélkül itt szívunk, de erősen. 1 hónapja nincs meleg vizünk, mert zárlatos lett a bojler. A k*rva pincénk is ott tátong.

17.
A kocsink rendben, a bojler megcsinálva...egy jó barátunk lejött egy autószerelővel és míg az a kocsit csinálta, addig ő a bojlert bütykölte meg. Mi meg csaptunk egy nagy eszem-iszomot, volt pörkölt bográcsban, meg pap.krumpli, esténként tábortűz, és egy pár pohárka után Buddy is szívesen gitározott. Tök jó volt, voltunk vagy 17-en..na, a mosogatást kihagytam volna.

Ma hajnalra Tomi is befulladt és Marci is. Mi a franc van a levegőben? Mondjuk 1000 %-os a páratartalom..

Hanna válaszút elé kényszerült: vagy kézilabda, vagy zongora. Az utóbbi mellett döntött. (az volt a baj, hogy állandóan a kezével történt baleset. Hol elesett és bedagadt, hol meghúzódott vmi benne.)

18.
Délután épp neteztem volna, mikor elkezdett dörögni, villámlani: ezerrel ki mindent, mostanra csendesült. Hát.. rémisztő volt. Szurok feketeség, akkora szél, hogy a földünkön a búza fekszik, ill. olyan foltok vannak rajta, mintha egy egész ufó-hadsereg szállt volna le ide.

19.
HÓKÁSA esik.... A hétvégére meg már 30 fokot jósolnak.

20.
Ma már elkezdődött a fullasztó meleg..

Fárasztó volt ez a nap, járjuk a hivatalokat, lassan tényleg szeretnénk kihasználni a szocpolt. Szerettünk volna építési kölcsönt kérni az önkorm.-tól, de sajna nem lehet, mert pár évvel ezelőtt megbüntette őket a GVH, hogy tiltott hitelintézeti tevékenységet folytattak... :OO De ha frissen ideköltözők lennénk, akkor kapnánk egy 280-as telket és 1 millió ft.-ot... De minket már nem kell idecsábítani. Lassan beleőszülünk, de akkor is megcsináljuk.*

*Nos, rácsesztünk. Igaz, nem őszültünk bele, de rádöbbentünk, hogy a pofánkon kívül más nem igen jár.. Szocpol..hahha! Bank csak úúgy nem adja (mmint, hogy elkezdünk építkezni-tetőteret kialakítani, és részletekben fizet..), vegyünk fel mellé min. 1 millió kölcsönt. Jó. Vegyünk. Hozzunk nettó 500 ezer ft-ról (kürübü) munkáltatóit. Édes istenem.. és ahogy tudják mondani azok az odatett lánykák a hülyeségeiket. Jajj. Szörnyű.

SróbertNorbi: na, nekem a csúcs az a "Norbi-rúd" fantázianevet viselő túró rudi-féle. Vulgárisan: adnál a gyereked szájába "norbi rudat"? Nem mondta neki senki, hogy ez GÁZ?

21.
Ma Buddy megkérdezte, hogy nem akarnék-e majd még egy lyánygyereket, a nemi egyensúly helyreállítása érdekében?

23.
GYET. ha ez az ún. főállású anyaság, akkor nagyon ciki, hogy ezt 21000 Ft.-tal fizetik meg. Miközben én a seggem a földhöz verném, ha pl. csak a minimált adnák. De azt nem lehet... aztán, ki voltunk akadva, h a gépjármű tám. csak a mozg. sérülteknek jár. Na, nem tőlük sajnálom, csak szerintem igen inkorrekt, hogy a vállalkozóknak a 6-7 személyes kocsi kerül 3 M+ áfába, míg, ha nem minősül haszongépjárműnek, akkor rögtön 7-8 M.
És itt van a szocpol téma is...ma konkrétan a fejem bele fájdult, mert voltunk ilyen-olyan hivatalba..stb.stb..És effektív nem tartunk sehol sem még.

31.
A hétvégén ráeszméltem, hogy Tomi fiam tetves. Életemben először láttam tetűt. Persze ügyeletes gyógyszertár 20 km-re volt, Buddy felvásárolta a nittyfor készletet. Ui. Hannában is találtam egyet, Kariban többet. A kicsikben semmi, de őket kopaszra nyírtam rögtön. Az összes ágyneműt kimostam, szerencsére a nagy meleg segített a szárításban. Ami bosszantó: szóltam a tanárnak, h Tomiban találtunk, de lekezeltük. Majd közli, hogy igen, sajnos nem egy (!!) olyan gyerek van az oszt.-ban akik, évek óta tetvesek. A védőnő lekezeli, de otthon senki sem serkézi ki, nem mossák a cuccaikat. Van, akik igen normálisnak mondható szülők, de hát neeem, nem nyúl a gyerekhez. (kislány, 10 éves..mit élhet át szerencsétlen..)

2005. április

6.
Látok. Tök jó! Garasone kaptam rá, két nap alatt elmúlt. Jancsi is megkapta, plusz a fülével megint nem OK vmi, úgyhogy szembe is és fülbe is garasone. A szeme jó, fül majd kontroll után kiderül.

Hanna: nem csak nekünk tűnik tehetségesnek a gyerek, az év végi vizsgáit nem az elsős, hanem a másodikos tananyagból kell letennie, így 3.-osként kezdhet szept.-ben.

Terasz: van egy naaagy teraszunk, közel 100 nm. Vasárnap délelőtt egy részen beomlott. Kiderült, hogy egy pince van alatta, amiről az extulajék sem tudtak. Önkorm. segíteni nem tud, oldjuk meg magunk.. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy senkit nem ért baj, aztán, hogy ez egy kicsike pince, mert az idősebb szomszédaink emlékeztek arra, hogy a fő járatokat betemették már, ennyi maradt csak. Ha minden igaz, akkor viszonylag hamar és olcsón rendbe tudjuk hozni, csak vhogy nemtudok annyira pozitív lenni, hogy még örüljek is neki.

„Persze” Buddy és egy helyi srác már voltak lent.. ;)) De kincs nincs, csak egy lefalazott járat...innen extra izgi, mert mi van a járaton túl???
Ma egész nap túrtak-fúrtak, szereztek egy talajfúrót is, most épp a srác nagymamájánál vannak, és őt faggatják ki.
Erre mondtam azt, hogy kellett egy játszó a nagyoknak is.. :DD

13.
Jancsi megint beteg, arcüreg-gyulladása van. Szerencsére nem durva, nem kap AB-t, de tele van takonnyal, kifejezetten nehezen viseli, hogy szívom az orrát (olyan sűrű, hogy nem tudja kifújni).

2 hete regisztráltam az opelnél, a naaagy tesztvezetésre. És a 22.-ei hétvégén kapunk egy merivát 3 napra. Remélem, hogy jó idő lesz, el akarunk menni egy hosszabb kirándulásra a környékben. Sajnos a benzint nem adják ingyen, de állapotfelmérik a kis 12 évesünket (látnak majd csodákat), meg le is mossák.*

A csúcs, hogy ma beszerelték az ADSL-t. El sem hiszem, hogy 1024 bps-unk van, extra király!! A másik, hogy pénteken szerződtünk, ma meg már itt van. Én ezt úgy gondoltam, hogy 2-3-4 hét tökölés.. ez már ejrópa? :DD

*Bp-en jártunk végül. Elmentünk Gyerekvasutazni, kimentünk a Szigetre, a nővéreméknél aludtunk. Jó volt. :P

19.
Mostanában nem vagyok nagyon aktív, de a 3 iskolásom "Ki mit tud?"-ra készül, az elődöntő csütörtökön lesz, a döntő vasárnap.
Ez egy helyi szokás a suliban, mindenki indulhat bmiben, a hülyeségeket kiszűrik az elődöntőn, és a döntőt pedig a sportcsarnokunkban tartják, a fél falu előtt.
Kariék az osztállyal színdarabot adnak elő, Tomi monológot mond, Hanna zongorázni fog.

28.
A kimittud tök jó volt és végre-végre!! Nem lett első, második..x.-edik, hanem mindenki kapott elismerő szavakat, kis ajándékot, meg a végén óriási tapsot. A Csillag-dal volt a vége. Mindenki nagyon helyes volt, és ami különösen tetszett az az, hogy simán kiáll a 6.-os, 7.-es fiú népdalokat énekelni, meg a 8.-osok csináltak egy humor parádét.. szóval ez a nagyoknál sem a "ciki" kategóriába tartozik. Persze mindenki kapott még osztályfőnöki dicséretet is.

2005. március

19.
Tomi Pesten kh.-ban, tegnap vittük fel, a család 13.-a óta 40 fokos lázzal küzd, bár én nem lettem beteg, de az állandó készenlét miatt kezdek kikészülni..

21.
Holnap felcuccolunk anyósékhoz, és addig náluk maradunk, amíg ki nem engedik Tomit.

nem fulladt, az csak a fertőzés "velejárója" volt. 2 napig 39-40 fokos lázzal feküdt, aztán befulladt, majd el kezdett hányni..így lett belőle kh. Kiszáradt egy kicsit, de most már "csak" a fulladás van. Sajnos kell megint vmi ab.-t szednie.

Az anyós, nővérem, bátyám körforgásban ültek mellette, így kevésbé viseli nehezen ezt. Amióta itt lakunk most van először kh.-ban, de remélem utoljára.

25.
Hazajöttünk tegnap. Végre!

26.
Nyúl nálunk csokit hoz, mikulás is. Ruhát pl. sosem veszünk ajándékba. Max. olyat, ami poénos -bolondos sapka, extrém póló-, de olyat ami kell, (mert nőtt a gyerek, tavasz van..stb.) olyat nem.
A csúcs az, hogy egyik nagyszülő sem vesz semmit a srácoknak (csokit sem..), mert olyan sokan vannak....No comment.

Ajándékra visszatérnék:
én nagycsaládos gyerek voltam (7-en vagyunk testvérek), és szinte minden ünnepre épp az aktuális -szükséges- dolgot kaptam. Télen sál/sapka, nyáron póló/rövid gatya.
És most is nagycsaládossá lettem, (utaltam már rá, a gyerekeim nem kapnak a SAJÁT nagyszüleiktől semmit, SEM húsvétra, SEM mikulásra, SEM gyereknapra...mivel QRVA sokan vannak.) Épp ezért figyelünk arra, hogy nálunk az ajándék az olyan legyen, amit más helyzetben nem vennénk meg. Mert drága, vagy nincs rá létszüksége az illetőnek. És nem azt mondom, hogy azért nem veszünk ruhát, mert fullosok vagyunk. Csak más szemszögből nézem a dolgokat.
Szerintem botorság lenne ecsetelni, hogy én mennyire tudnék örülni a sok felesleges dolognak. Felesleges: nekem ez ITT azt jelenti, hogy olyan dolog, amire én sajnálom a pénzt, mert bár nagyon tetszik, de nincs rá szükségem. Kép a falra, egy spéci konyhai eszköz. (most kaptam egy tejhabosítót..ez pl. olyan ajándék: felesleges, de nagyon vágytam rá, és nagyon örültem neki).

30.
Kötőhártya-gyulladásom van, alig látok.

Húsvét: kiszúrtam a falusi fiúkkal: vettem a Lidl-ben egy halom csokipénzt, és azt adtuk pluszba a tojások mellé. Csoki 500 eurós..ham-ham. Meglepően nagy sikere volt. :P

illatok

Hogy ne csak nyavalyogjak mostanság:

a Hétvégén próbáltam karácsonyi fílinget varázsolni..mákos pitét sütöttem, a tölteléket már igazán olyanra csináltam, mint a bejglibe szoktam: kapott reszelt narancshéjat, reszelt citromhéjat, facsart narancslevet, reszelt almát.. És persze csináltam túrósat is, Beninek és magamnak.
Hát mit mondjak..isteni illatok szálltak a levegőben, még szegény Brúnó nyalogatta is a konyha ablakát. Természetesen kapott ő is: kis süti végeket. :P

Morál

Mostanában döntéseket kell hoznom. Na ja, ez nem újdonság : ) Az élet már csak ilyen…de mi van akkor, ha mindegyik döntés rossz? Azt hogy lehet eldönteni, hogy a jobb kezemet vágjam-e le, avagy a balt…? Nos, írom a megoldást: ha jobbkezes vagy, vágd le a balt. Ha balog vagy, csatt le a jobbsót…Mert akármilyen nehéz, akkor is vannak szempontok, igaz, objektívek, hidegek és nélkülöznek minden empátiát. És a bal kéz levágása mindettől függetlenül azért szar érzés. Persze mint mindig, most is túlzok…mert azért nincs akkora gond, de…morálisan mindenképpen kellemetlen. De nem baj…haladni kell előre, és tudatosítani, hogy ’Az Unverzum kitárja a kapuját…Neked csak át kell menni rajta” Úgyhogy morális skrupulusok likvidálva :D…de szép is az édes anyanyelv }:-/

Jön a karácsony, erre kell koncentrálni. Ajándékok, fa, égősor, finom ételek, alma, narancs, és fahéj illata…meg persze fenyő…boldog gyerekkacaj, and stuff…

merengek

Anyám hazatért egy pár napra, afféle terepszemlére szerintem. Pofára eshetett, mert a mi részünket hetek óta alakítjuk át. Tudván, hogy az ittlétünk nem tart már sokáig, így a nagy gyerekeinkkel megbeszéltük, hogy kompromisszumok árán, de megpróbálunk mamó-mentes övezeteket létrehozni. Az addigi nappalinkat, ahová előszeretettel be-beült és hamár ott van, boldogított minket a f.. , na jó: irtó izgalmas történeteivel.. szóval a nappalit "feláldoztuk". A nagyok szobáját egyfajta előszobának csináltuk meg, ahova az összes kabát-cipő.. hűtőnk.. miegyéb bekerült, az addig nappalinkba kerültek a nagyok tanulószobástól-ágyastól, a mi hálónk pedig átalakult iroda-nappali-hálószobává. Az étkezéseinknél betartjuk az addigi rendszabályokat, hétvégén dél és egy között eszünk, és mindennap 6-kor (ill 6 körül persze) vacsi.
Nos, egy idő óta tüntetően nem szólok anyámnak, hogy mi eszünk, kér-e. És azt hiszem megsértődött. Végre.
Egyszerűen ilyen módszerek kellenek ahhoz, hogy felfogja, hogy mi NEM vagyunk egy család, még akkoris, ha névileg igen. Amit elkúrt (és nem kicsit) anno, azt az én gyerekeimben, én férjemben nem fogja megtalálni, mert nem engedem. Szaralaknak tűnhetek, de tudom, h nem vagyok az. Ez a reakció csak egy okozat.. jelen helyzet: rendszeresen pocskondiáz, rossz híremet kelti a testvéreimnél, közös ismerőseinknél. Ami megalázó, hiszen nincs lehetőségem megvédeni magamat/magunkat. Az egy más kérdés, hogy szarul esik, hogy A., a tesóm nem véd meg, holott ő is elvileg megért és támogat. Évekkel ezelőtti helyzet: ha egy pár órára bevállalta a srácok pesztrálását, majd mindig kiderült, hogy bántotta őket: eleinte csak lelkileg, szapult minket nekik, de a legutolsó az volt, hogy Tomit felpofozta. Tisztában vagyok a gyerekemmel, tudom, hogy vannak bicskanyitogató dolgai, de rá kellett döbbennem arra, hogy a mi gyakori bántalmazásaink (sodrófás elverés, mosógépcső.. lealázás, önbizalmam a béka segge alatt volt/van, hála Neki..) nem maradtak abba, csak mert felnőttünk. Azt viszont nem engedem, hogy a gyerekeim életében benne legyen. Hát többek közt ezért sem engedem, hogy gennyedzünk, együtt étkezzünk, mint afféle szent család. A Karácsonyt is szívem szerint totál külön csinálnám, mert amennyire lehet, igyekszem mindent mosolyogva csinálni, és ezt -azt gondolom- nem lehetne kedvesen tálalni. (ez nem volt mindig így.. okosodtam. Eleinte ordítottam- azon csak mosolygott (horror volt, így utólag, ahogy láttam a Gonoszt az arcán, hogy jóóó, kezd meghülyülni a lányom, és én ettől élvezek el.. jujjj!! ) és nevetve faképnél hagyott, válaszok nélkül, minden egyes sz*rkavarása után próbáltam fésztúfész elintézni.. ez nem ment, maradnak az ő módszerei. Mosolyogva, nevetve.
Buddy szokta azt mondani, hogy a Pokol tüzén ég majd el anyám, és legyek nyugodt, egyszer mindenkinek számot kell adni a tetteiről, és amíg én/ő képesek vagyunk a tükörbe nézni, nincs nagy baj.

És egyértelmű, hogy ez így nem maradhat, és nagyon örülök, hogy még nyáron meghoztuk a Nagy Tervről a döntésünket, így mikor mostanság bejelentette, hogy akkor ő jön, nem mentem fel a padlásra, csakhogy felkössem magamat az első szarufára.

2005. február

5.
Tomit tegnap majdnem bent tartották a Budaiban.. dg.:tüdőgyulladás. Hetek óta fullad, köhög, lassan hetente járunk vissza Bp.re, mert nem javult a köptetőktől, már Ventolint is 6* kell szednie, és beiktattak teofillint is. Nem lázas, csak köhög és fullad. Most kap Zinnatot.. remélem, hogy használ.

6.
Megfogadtam, hogy amint visszaáll az életünk normális kerékvágásba (pl. Jancsi végre jár oviba), neki esek egy-két dolog megtanulásának. Errefelé még jobban megragadhat az ember a sárban...mindenféleképpen küzdeni akarok az ellen, hogy elsikkadjak.
Kari is elsős lett, nálunk csak egy első van, az is kis létszámú. 15 fő. Ebben már benne van 2 szomszédos kistelepülés elsősei is.

Ma hoztunk haza egy kis 8 hetes ölebet (bernáthegyi kölyök), és amíg a tenyésztőre vártunk a megbeszélt helyen, a sejhajom majd' befagyott. Kb. még 20 cm hó van errefelé, 3 napja esett utoljára.

A gyerekek nőnek, mint a gomba, Hanna és Tomi kamaszodnak.., Kari csacsog-ragyog, Jancsi és Marci meg igazán jól megvannak együtt.

10.
Bővebben: Marci igazi pasi, jól elmutogat, elhümmögi, hogy mit akar. De abban nagyon profi!

Jancsi (4 éves) el kezdett írni. Le tudja írni, hogy „apa, anya, Hanna, Kari" és lemásol mindent.

Ez nála úgy kezdődött, hogy 1. Kari elsős, látja, hogy minden nap tanulnak új betűt..stb..stb.. talán egyfajta testvérféltékenység?
2. a műtét előtti ill. utáni időszakban mást szegénynek pihennie kellett.. pihentess egy 4 éves gyereket, non-stop. Volt/van nekünk is egy mágneses rajzolónk, és azon körmölt. De a rajz-készsége is sokat fejlődött, gondolom emiatt.
(műtét: 2004. novemberben tűnt fel, hogy rosszul hall a gyerek. Elvittük fülészhez, ott kiderült, hogy valszeg a nagy orrmandulái okozhatják a halláscsökkenést. Karácsony környékén már olyan rossz volt a hallása, hogy szó szerint kereste a szem kontaktus, mert nem hallotta, hogy hozzá beszélünk. Rémálomszerű volt az egész, nagyon be voltunk tojva.. És most nem csak az orrmanduláit vették ki, hanem fel is szúrták -altatásban- a fülét. A garatm.-hoz nem nyúltak, bár Jancsinak is alapból nagyok, de nincs vele gond.
Most voltunk kontrollon, szépen beforrt a dobhártyája, az alvása horkolásmentes, és HALL! 3 hónap múlva kell megint menni, hogy megnézzék, hogy ez az ún. savósodás nem jött-e újból elő, de bízom benne, hogy tényleg csak a mandulák tehettek erről az egészről.

11.
Folyt. tegnapról:
Hanna elkezdte a zeneiskolát, szépen halad. Szereti. A suliban jól érzi magát, a tavalyi átlaga és félévi u.annyi: 4,7.
Nemrégiben lettek vmi furcsa piros kiütései (ez egyfajta bőrvérzés) ami hol van, hol nincs.., nem köthető semmihez, a leletei jók, most hematológiára kell mennünk, talán ott okosabbak leszünk.

Tomi igazi vagány... Nagyon okos fiú (félévkor csak három 4-e volt, német nyelvtanból, technikából, énekből), de kijött rajta a "laza srác" szindróma, kissé nehéz nem felhúzni magamat rajta. Más példájából okulva, nem piszkálom, hogy pofákat vág ill., hogy forgatja a szemét. Időnként kell vele veszekedni, hogy álljon meg, ez a határ, de ez is tipikus teszt-korszak: Meddig is mehet el?? Barátai nem igazán vannak, inkább haverjai, de ezt nem igazán bánom, nagyon béna oszt. társai vannak. Ettől függetlenül nagy életet él, szinte minden 7végén megy szülinapozni. (szegény pénztárcánk..) JAA, és növeszti a haját, de utálja, hogy mindenki ezt kérdezi tőle. :DDDDDD

Kari egy kis nőci. Imádja a csillogó-villogó ruhákat, Barbie-lázban van, az oszt.ban a legjobb tanuló ill. képességű gyerek. Nagyon tud édes lenni, és időnként egy fúria. Akkor nagyon nehéz elviselni őt...hisztizik, duzzog és a kedvenc szava ilyenkor:"bezzeg.." Szerencsére ez egyre ritkább.. Suli: Itt alig adnak fel a kicsiknek házit, sőt azt kérte az elsős tan.néni, hogy senki se gyakoroltasson pluszban a gyerekkel, mert nekik TÉNYLEG kell pihenniük.

Jancsi róla már írtam, egyébként ovis. Ami az én nagy bánatom, hogy vannak még éjszakák, amikor be-bepisil...Próbáltam kitalálni, hogy mitől (nem köthető ahhoz, hogy mennyit iszik este), de nyugtatom magamat, hogy még nem abnormális. (4 éves)

Marci, dumál, csak a maga nyelvén. Találd ki, hogy mit akar! Mi persze értjük...egy tündér pofa, pörög ezerrel, imád sétálni menni. (akkor lát egy csomó buuuuszt, traaaktort..) Hihetetlen nagy autómániás, csak úgy, mint Jancsi. (na, ő minden típust megismer, Buddy szokott neki adni autókatalógust, hát, azt hetekig forgatják..)
Nappal már bilizget, - amikor eszébe jut-, de szerintem az igazi áttörés nyáron lesz.

Én már járok megint kosarazni. Egy ideig kényszer pihenőn voltam: novemberben megállapították, hogy nyaki gerincsérvem van.. MRI, idegsebész.. igen, kezdődő, de nem csinálnak vele semmit -éljek vele addig együtt, amíg annyira nem fog fájni, ill. annyira nem fogok szédülni, hogy már-már elviselhetetlen. Na, akkor megműtenek, de garancia nincs rá, számításaik szerint 70% esélyem van a műtőasztalon maradásra. Na, anyátok!! Nekem elég volt már egyszer azt feldolgozni, hogy majdnem meghaltam, ezt nem akartam elfogadni.
És ez így volt jól, ui. Buddy napokon keresztül lógott a neten, átolvasott mindent amit erről tudni lehet.. így jött az az ötlete, hogy keres nekem egy csontkovácsot (alias manuálterapeuta-kiropraktőr..stb) És talált egy srácot a XI. ker.-ben, aki - micsoda véletlen: Buddy gyerekkori haverja volt. 3 kezelésen vagyok túl és gyógyultnak vagyok minősítve. Élhetem megint normálisan az életemet, csak ha panaszaim lesznek akkor megyek vissza. (az alapvető baj az volt, hogy a doki bácsik sosem keresték az okát annak, hogy ennyi idősen mi a búbánattól lett nekem sérvem-nyaki szakaszon.) Lényegében ennyi történt velünk az elmúlt fél évben. :DDDDDDDD

13.
Ma volt farsang a suliban, most estünk haza nemrég. És mialatt nem voltam itthon Buddy rám telefonált, hogy Marci belázasodott...Holnap megint mehetünk orvoshoz, kezd nagyon elegem lenni, mert idén még nem volt olyan, hogy mindenki egészséges legyen nálunk.

14.
Marcinak bronchitis-e van...Szegény, nagyon nyűgös. Sokat sír, és méltatlankodik..Remélem, hogy ez volt a legmélyebb pontja a betegségének.
Jancsi pedig elkezdte megint az ovit. Hurrá! :/

15.
Ma délben kopogtat a postás, ill. a csomaghordó...és engem keresett. Rutinosan akartam elküldeni a másik V-néhez, de ő engem keresett, hogy csomagot hozott. Fogalmam sem volt, hogy mi a franc lehet. Aztán letisztult minden: -még a karácsony előtt- az origo-n játszottam a braun nyereményjátékon. Totál el is felejtettem, erre ma elhozták a nyereményemet. Ami asszem a fődíj volt, mert ez volt a tárgynyeremények közül a legértékesebb. Szóval nyertem -ilyet életemben először - egy 35000 ft.-os braun BOROTVÁT. Buddy megígérte, hogy - egyszer legalábbis- használni fogja. :PP

18.
Tegnap elindultunk Bp.-re Tomival, szerencsésen átjutottunk a Mecseken (később keresztbe fordult 2 kamion) szakadt a hó egész Paksig, íyg a 2 és fél órás útból lett 5 órás. Tomi szerencsére jól van, de Marci nem akar javulni, mire hazaértünk 39,5 fokos láza volt. Úgy, hogy 5. napja szed AB-t, köptetőt.. stb. Ha a hétfőig nem javul, akkor rtg. Remélem, hogy nem tüdőgyulladása van. Ja, és hétfőn lesz 2 éves, így a szülinapozást is csúsztatjuk, kinek van így kedve bármihez?

19.
A héten csak ma nem esett hó, eddig a srácok már 5 giga hóembert gyúrtak..és állítólag holnap országos havazás lesz.

Marci után beállt Jancsi is a sorba..elkezdett köhögni. Újra.

2005. januárig

2003. decembere és 2005. februárja között nem írtam nyilvánosan sehová sem. Voltak különböző zárt fórumok, ahol megfordultam, de oda már nem jutok vissza :/ , és ahonnan 2004. őszén ki is léptem. Tyúkudvar. Igen, sok nő összezárva.. rémes. :P
Aztán lett egy kisebb mag, akikkel hol összekapunk (jujj.. ez olyan vicces így, pedig télleg komoly dolgokról: gyereknevelésről pl., hogy mennyire "barát" a virtuális ismerős.. és hasonlók), hol meg békésen elcsevegünk.

Tulajdonképpen szép csendeskén éldegéltünk, a gyerekeink nőttek, okosodtak, mi dolgozgattunk, alakítgattuk a házat-kertet. Az eltűnt Zadír helyett vettünk egy másik ebet. Tök jól beilleszkedtünk, jártam kosarazni, hetente 3*, lettek jó ismerőseink, a gyerekeknek barátaik.
Hannának és Tominak sikerült behoznia a német lemaradást, Kari sulis lett, Jancsi ovis.
A tesóimmal is aránylag jól elvoltunk akkoriban még, de ez rettentően irritálta anyánk szemét, és jó kis aknamunkával mostanra szétsz*rta az egészet. (megjegyzem, hogy még sokan ma sem tudják, hogy az itt időnként felbukkanó néni, az a közös anyánk..azt hitték sokáig, hogy 1. a mi gyerekeink, 2. jahogyjjaa a tesóim: akkor árvák és mi neveljük fel őket. )

gondolatok

Olvasom, szerkesztem a régi írásokat... Előjön egy csomó gondolat/emlék, persze, pl. a tegnapi egyik bejegyzés is elgondolkodtatott.
Hogy mennyire vártuk, hogy elköltözzünk onnan és sikerült, pedig olyan sokszor reménytelen volt az egész.
És mennyire jó itt nekünk, a ház, a kert, a levegő, a falusi közösség, a suli, az ovi.. szóval tényleg minden jó. Lehetne. Ezért is írtam a legelső posztomban, hogy 2-3 évente előjön, de mindig elhessegettük az "ország elhagyása" gondolatot. Mert végre volt, ami itt tartson, mi amolyan gyökértelenek vagyunk, nincsenek nagyszüleink már, nincsenek igazán szüleink sem, akik miatt itthon marad a legtöbb ember. Ellenben van olyan munkánk, amit akárhonnan tudunk csinálni, senkit nem érdekel, hogy épp az erdő közepén ülünk, vagy bugyiban a nappali kellős közepén.
És hiába eresztgetjük a gyökereinket, ha a mindennapi életünkbe olyan nagyon belesz*rik egy-egy politikai döntés. Eleinte én voltam a legnagyobb ellenlábasa Buddy ötletének, de mostanra talán én várom a legjobban, hogy kipróbáljuk egy nyugodtabb környezetben az életet. Rettentően elkeseredtem, csak mert nem úgy jöttek össze a dolgaink, ahogy kigondoltuk, ill. ahogyan számítottuk.
Volt arról szó, hogy esetleg a Karácsonyt már odakint töltjük.. mikor realizálódott bennem, hogy neeem, maradunk (együtt anyámmal-és a tesóimmal.. -eljátszva velük a szerető családot, ami különösen gyomorforgató..), totál összerottyantam (asszem még mindig, elő-előjön a negatív énem... az én Negatív Társam. :P ).
A héten elkezdtem lélekben a Karácsonyra hangolódni, bekapcsoltuk a ház külső fényeit, vettünk ajándékokat, kis cseccse-becséket az adventi koszorúhoz, a fára.. szóval alakulok lassan, de jó volt újra végigjátszanom az akkori -2003-as- életünket, hogy ahhoz képest, micsoda jóság van most. Csak tudjam holnap is értékelni.