2023. december 20., szerda

Mimikével 10 napig

Mikor megérkeztünk hozzájuk, Mimike épp édesdeden aludt a kiságyában, mi meg alig vártuk, hogy megnyikkanjon, hogy legyen ürügy felvenni. 
(Hannus aránylag jól volt, a sebe szépen gyógyult, tudott jönni-menni, de még mindig fáradékony volt persze.)
Na, onnan, hogy Mimi megnyikkant, felváltva tutujgattuk. Alant nagyon szereti, több órát is aludt rajta/nála. Tök jó, hogy a baba mellett csinálnak mindent a szülők, így nem kell suttogva közlekedni, simán tudunk úgy beszélgetni, főzni, hogy Mimi ott alszik valamelyikünk kezében.
Igazán szerencsések Hannáék, mert eszik, alszik, most már egyre többször vannak aktív időszakai, de akkor sem sír, csak nézelődik, nagyon ritkán sír, csak akkor ha tényleg oka van rá. Éjjel is eszik, alszik. 
Minden nap reggel átmentünk hozzájuk, előtte bevásároltunk, aztán vagy Alan vagy én főztünk vmi ebédet/vacsit. Addig a másik babázott, ha jó idő volt, lementünk sétálni, és délután/este leléptünk. Hanna addigra láthatóan elfáradt, és napközben nem hajlandó lefeküdni, pedig többször mondtuk neki, hogy menjen, pihenjen, így inkább 4-5-6 körül eljöttünk és akkor hamar ágyba tudott menni. De pláne, hogy egyik este egy mini-házibuli is lett, átjöttek a barátaik, Mimi-nézőbe, vacsira. Pizza bulit tervezett D, úgyhogy megcsináltam a házi pizzatésztát, D főzött szószt, aztán a barátokkal közösen befejeztük. 6-ra megcsináltuk a pizzát, mi nyolckor leléptünk, és Hanna is akkor tervezett lefeküdni Mimóval, de biztos, hogy nagyon kifáradt aznap is.
Mimit most még csak két naponta fürdetik, nem annyira rajong még ezért a tortúráért a kisasszony, de mikor ott voltunk 4-en bíztattuk, meg fogtuk kezét-lábát, hogy ne aggódjon annyira. 😅
Ez idő alatt, mióta itt vagyunk, látványosan fejlődik, nem csak testileg, hanem egyre több az éber pillanata és egyre többször lehet vele szemkontaktusba keveredni, amire láthatóan reagál. Oltári csajszi, a papa persze danolászik neki nonstop, azt is szereti, azt meg pláne, ha kézben tartjuk. 
Most egy hétig magukban lesznek a szülők, aztán jönnek D szülei, mondtam is nekik, hogy most egy hétig keménykedhetnek Mimivel, hogy az ágyába kényszerítik, de megsúgtuk neki, hogy majd jön a másik felmentő sereg, akik nem hagyják, hogy ágyban alukáljon. 
Egy tünemény a kislány, már most szomorúak vagyunk, hogy ez az utolsó együtt töltött napunk és áprilisig nem fogjuk látni élőben. :((( 
De persze boldogok is és szerencsések is vagyunk, hogy részei lehettünk Mimike 10 napjának, láthattuk, szeretgethettük..











1 megjegyzés:

Lazac írta...

De jó volt ezt olvasni! ♥♥♥ Sok-sok együtt töltött időt kívánok még Mimikével, aztán majd jönnek egymás után a többiek is szépen sorban. :):) Sose fogtok unatkozni. :D