December elseje mindig a kedvenc napjaim egyike volt, kisgyerekkoromban én ezt tartottam a tél első napjának, ez már a karácsony hónapja, ilyenkor általában már leesett az első hó (mert én nem csak a nyarat imádom, de a telet is, sok-sok hóval), de a legeslegfontosabb ezen a napon, hogy ez a nap Alan szülinapja.
Kicsit rendhagyóan ünnepeltük, ui most nem a hétvégén gyűlt össze a család, hanem péntek este. (Tomi vizsgázik hétfőn is és jövő pénteken is, és tanulni szeretne a hétvégén)
Emiatt most nem nagy előkészületes tortát készítettem Alannek, hanem egy pavlovát. A tortaalját megcsináltam pár napja, tegnap délután csak összeállítottam.
Vacsira Dubarry szeletet csináltam, csirkéből (minap kifaggatam Alant, hogy na mi az amit nagyon-nagyon szeret és rég evett..), nagy sikere volt annak is.
Ugyan idén is azt kértük a srácoktól, hogy az szülinapi/évfordulós/karácsonyi ajándékok helyett az évvégi utazásunkba szálljanak be (ugye idén év elején még Kanada/Usa volt betervezve, de ez később módosult egy babázós münchen-i útra 😍🥰) .. na szóval a gyerekektől azért még kapott extra ajándékot Alan.
Kapott egy igen finom, 16 éves Bushmill whiskey-t, egy eredeti Zippo-t a szivarjaihoz, egy mini canisterrel.
Nagyon szuper kis esténk volt, Kari vett egy új családi társast a karácsonyi együttlétekre, azt felavattuk, aztán a fiúk felavatták Alan újragondolt “man-cave”- jét. A man-cave eddig csak a gyúrós, fúrós-faragós kifűthetetlen hátsó, eldugott szobánk volt.. de most kapott egy szivarozós sarkot, Alan kidobott csomó mindent az elmúlt hetekben, csinált magának egy homemade szivar fotelt, ahhoz kapott tőlem egy hatalmas, hófehér, műszőr takarót, így egy kicsit olyan trónus jellege lett… szóval ők elvonultak whiskey-szivarozni, mi Karival kimentünk a ház elé, reménykedve, hogy látunk sarki fényt. (Nem láttunk.)
Ma már nagyon hidegre ébredtünk, így végre megint megpróbáltam a szappan buborék megfagyasztását. (Tavaly csak bénáztam, és mikor mindenem is lefagyott, hagytam a francba lol)
Közben Münchenben akkora havazás lett, hogy lezárták a repteret, nincs vonatközlekedés.. mák, hogy nem ma mennek szülni Hannáék..
Mindennap facetime-ozunk a kis Mimikével, illetve persze a szüleivel, de ő nagyon cukin végigszuszogja a beszélgetéseinket, napról-napra változik, elképesztő.
Még pár nap és találkozunk. 💝
5 megjegyzés:
Itt is boldog szülinapot kívánok Alan-nak. Szép volt ez az ünnepség is, a lényeg, hogy együtt voltatok. ♥ Jól néz ki a tortád és az ajándékok is szuperek. A fagyott buborék meg elképesztő, nem is tudom, hogy tudtad megcsinálni. Nagyon klassz lett a kép! ♥ Kicsi Mimike, biztosan über cuki. ♥♥♥
Köszi Lazac, ahogy mondod, a lényeg, hogy együtt vagyunk, nekem sem számít más.
A buborékhoz idén mosogatószert használtam, aránylag sokat, tavaly a folyékony szappanos nem sikerült. És nem fújt a szél. Onnan már csak türelemjáték. 😂😂
Jaj, Mimó már most nagy játékos, csak kézben szeret lenni, ott aludni, nappal okés a babaágy, éjjel szigorúan az anyja mellkasa a legjobb pihenőhely :))) és még csak 6 napos lol
Köszi Lazac! :):)
Köszi a buborék leírást. Képzeld, tegnap az Időkép is leírta a receptet az oldalukon. LOL Ők tettek bele cukrot is, meg keményítőt is. :):) Ki kellene próbálni itt is, de most megint csak este későn van mínusz, úgyhogy ez még várat magára, meg különben sem írtam le a pontos receptet :D:D:D:D:D
Én már úgy várom a pici Mimóval való találkozásotokat! ♥
Ja, hogy receptje is van a buboréknak? :))) Én csak jó sok mosogatószert tettem a hideg vízbe, oszt’ hajrá :)) na, ha lesznek még tartós fagyok, kipróbálom a receptet is :)
Megjegyzés küldése