Március végén

Egy hete leálltunk a fűtéssel, mert most kellett volna olajat rendelni, de olyan rohadt drága, hogy azt mondtuk, hogy majd felöltözünk, aztán majd lesz valahogy. 

Pl Tomiék már február közepén feladták a fűtést, mikoris kijött nekik egy €800-s gázszámla. (Itt a villany/gázszámla kéthavonta jön)

Így is közel €2000 volt az olaj megrendelésünk ezen a télen..elképesztően sok. 

Na, persze amióta leálltunk, hideg és szutyok idő van, úgyhogy sokszor vagyok nyűgös, hogy baromi hideg van.. persze a kandallóba be lehet fűteni, de egy adag brikett egy 10es lett (6 volt) és a fűtőértéke kb sz*rt sem ér.. de azért be-bekandallózunk, hogy azt higyjük, hogy meleg van.

A 2 havi villanyszámlánk is most jött ki, ebben a számlában még benne van az a €200 kredit, amit még a tél elején adott a kormány minden háztartásnak, (3*200 eurót kaptunk, a megnövekedett energiaköltségek miatt, így télre ennyi könnyítést kapott mindenki) de emellett is €270 lett a kéthavi számlánk. 

A jó hír, hogy a kocsi levizsgázott a múlt szombaton, így tényleg irány Normandia a nyáron. Nagyon várom már.

Az esküvő is itt van már, 12 nap már csak. 

Alan bátyjáék végül úgy jönnek, hogy az esküvő előtti nap jönnek át Angliából, és másnap mennek is haza. Volt arról szó, hogy esetleg nálunk alszanak mind az öten, de szerencsére inkább szállodába mennek. Valahogy jobb ez így, nálunk tényleg telt ház lesz, és extra vendégekkel akar a fene bajlódni, mikor amúgy is annyi dolgunk lesz.

Ja.. és mivel az esküvő a húsvét hetén lesz, kivettem egy hét szabadságot keddtől, hiszen a húsvét hétfő munkaszüneti nap. Csakhogy most lesz a 25. évfordulója a nagypénteki egyezmény aláírásának, az előkészületekben és a békítő folyamatban  anno Bill Clinton is részt vett, így az évfordulóra az ország(ok)ba jön Biden. 

És emiatt (ne kérdezze senki, hogy a képzetlen, fel sem esküdött rendőröknek mi a fene köze van ehhez) húsvét hétfőre is berendelték az összes tanulót, úgyhogy előreláthatóan dolgoznunk kell aznap. Hacsak a végóráiban lévő Jimmy Carter el nem halálozik addig, akkor ugyanis az amerikai elnöknek otthon van a helye és le fogja mondani ezt az útját. 

Mindegy, ahogy lesz, úgy lesz, egy napba nem halok bele. Csak inkább bosszantó, hogy kevesebb, mint két héttel előtte találják ki illetve ekkor szólnak csak nekünk.

Only in Ireland

 2 poszttal ezelőtt írtam, hogy Marci megkapta a Trinity Entrance Exhibition Award-ot, amit a kiváló érettségi eredménye miatt kapott. 

Ezt a hírt lehozta a gimi facebook/instája is, mint a büszkeségük. Majd bekerült a hetente megjelenő megyei újságba, a Tipperary Star-ba is.

Emiatt full random emberek is gratuláltak nekem a collegeban, vagy pl Kari oktatója is (a szomszéd városból) ezzel kezdte a pénteki oktatást, hogy látta Marcit az újságban.

Tegnap elment Marci futni: bemelegítésként elfut a parkba, ott lefutja az 5 km-ét, majd hazakocog. Az oda/visszajutás alatt el kell mennie a helyi Toyota szalon/kisbolt/benzinkút kombó előtt, amit egy Mr C. nevű fickó tulajdonol. Mindig öltönyben látni, még a kutyáját is abban sétáltatja, mindenkinek köszön, alapvetően nagyon nyájas, kedves férfi.

Ahogy jött/kocogott hazafelé Marci, már majdnem itthon volt, mikor is leállt mellette egy autó, kiszólt belőle a toyota-szalonos, hogy lenne egy pár perce..? 

Persze, hogyne. Mr. C. kiszállt a kocsijából, hogy hagy gratuláljon neki, látta a fantasztikus eredményét az újságban, és hogy hagy adja oda neki azt a borítékot, amit a kezében tartott.

Odaadta, gratulált még egyszer, majd elhajtott.

A borítékban egy €50-es volt. 

Lassacskán..

 .. talán rendbe jön Alan. Múlt szombat óta az influenza minden tünetét produkálta/ja, a köhögése és az asztmatikus fulladása tartós, talán egy napja van abban javulás. A nebulizert is bevetettük, Eoin hozott neki sóoldatot (röhej, hogy a steril sóoldat receptköteles.. ha ez elfogy, majd csinálok, ahogy szoktam, de most ez így könnyebb) 

A közérzete is jó vacak, de talán tényleg a gyógyulás útjára lépett és jobban lesz hamarosan.

Eoin-ról jut eszembe, hogy vett egy kis Yarist, tök cuki. Örülünk neki, mert így azért sokkal függetlenebbek lesznek, plusz Kari is tud többet gyakorolni. 

Szent Patrick nap volt pénteken, de nem volt felvonulás, csak egy “zenefesztivál”-t csináltak a főtéren. Mi nem mentünk sehová, az idő elég ramaty, de Beni elment, lógni a haverokkal. A srácok mind hazajöttek, úgyhogy teltház volt itthon. Este egy pohár Guinnessre beültünk a szomszédos kocsmába és ittunk a StPatrikra. 

A kocsit megcsináltattuk, nem is került sokba, úgyhogy most szombaton pótvizsga, bízzunk benne, hogy már semmibe nem kötnek bele.

Jancsi ma hajnalban leadta a szakdolgozatát, lassacskán ő is a finishbe ér, el sem hiszem, hogy a kis Pöndörke (így hívtuk babakorában) mindjárt egy diplomás férfi lesz.

Beni nagy elánnal várta az Oscart (full film őrült a gyerek, sokszor zsong a fejünk annyit mesél, de visszakapja, mert mi is mindketten imádjuk a filmeket, kap tőlünk is ajánlásokat dögivel) de nagy csalódás volt neki. Nagyon drukkolt a Banshees of Inisherin-nek, 3szor nézte meg a moziban. Meséltem, hogy nekünk volt egy olyan időszakunk, hogy megnéztük az összes legjobb filmre jelölt filmet, de aztán leszoktunk róla (annyira sz*rok is voltak köztük, hogy nem szántunk rájuk több időnket). Erre az ötletre lecsapott az Eoin haverjával és a tavaszi szünetben azt tervezik, hogy akkor megnézik ők is az idei jelölteket, már mint azokat, amiket nem láttak még.

Apropó tavaszi szünet, 3 hét és esküvő. 

Hetünk

A munkahelyemen ember hiány van, miközben az egyetemre 3szor annyi ember/hét jön, mint általában.

(A covid alatt 4 embert elküldtek, mert lejárt a szerződésük. Közülünk most egy fiatal lány szülési szabin van, ketten meg short term-re mentek, két hónapot kivettek szabadságnak.. tavaly szeptemberben meghirdettek állást hozzánk, és most 3 hete kezdett is egy, azaz egy ember.. aki persze vkinek az ismerőse, nem a képességei miatt került hozzánk. Lassú és lusta, ez már most látszik rajta.) 

Úgyhogy tényleg fáradt vagyok, (ok, tudom: csak nyavalygok az elmúlt időszakban) el is terveztük, hogy a mostani hétvégén pihenni fogunk, végre nincs szülinapos, lehet lábat lógatni, netflixezni egész hétvégén.

Pénteken este Karit még elvittük R-ba, vezetni, este kicsit dumcsiztunk, kártyáztunk.. éjjel 3-kor arra ébredek, hogy Alan nyöszörög illetve kiment inni. Mikor visszajött, lett egyértelmű számomra, hogy tiszta láz, vacog, a hideg rázza.

Adtam neki gyógyszert, majd extra takarókat hoztam, meg a vizes palackját, hogy tudjon inni ágyban fekve is. Aztán, ahogy kezdett lemenni a láza, extra törcsit, mert csak úgy szakadt csóriról a víz. 

Reggelre jobban lett, nagyon gyenge, kicsit fulladt (ő ugye allergiás asztmás, de mióta itt élünk az ő tünetei szinte eltűntek, nincs olyan típusú allergén a levegőben, amitől befulladna. Csak a macskaszőr. Meg ha megbetegszik, rögtön nehezített lesz a légzése)

Napközben, ha kapott fájdalomcsillapítót, egész jól volt, ja, mert valamikor annyira meghúzta a vállát (gondolom abban a lázálomban), hogy nem tudja felemelni a bal karját.

A mostani éjszaka lázmentes volt, igaz adtam neki egy erősebb fájdalomcsillapítót a válla miatt. Nincs teljesen jól még.

Mivel Kari is, Eoin is itthon volt pénteken este, Eoin meg gyógyszerész, plusz a lakótársuk krónikus beteg, miattuk csinált covix tesztet is, negatív. 

Szóval láblógatunk, meg netflixezünk, de azért jobb lenne, ha Alan mindezt full egészségesen tenné. 

Az este úgy alakult végül, hogy kettesben maradtunk, így megnéztük a Luthert a netflixen. A sorozatot anno végignéztük, de szerintem annak is élvezetes lehet a film, akinek fogalma sincs arról, hogy ki is az a Luther.

Marcinak, Jancsinak ezen a héten volt a “reading week”, nincs egyetem, csak tanulás otthon. 

Marcinak a múlt pénteken volt egy díjátadója, az egyetemen megkapta a Trinity Entrance Exhibition Award-ját, a kiváló érettségi eredményéért. Nagyon büszkék vagyunk rá, igazán jól fog majd mutatni a cv-jében :)

Jancsinak meg befejeződött a projekt munka a laborban, így most gőzerővel írja a szakdolgozatát, amit jövő hétfőig kell, hogy leadjon. Közben volt egy ún poszter bemutatás, amin a labormunkáját és az ott elért eredményeket kellett bemutatnia különféle tudományos embernek. Azt mondta, hogy jól ment.

Tomiék szerda hajnalban elutaztak Gran Canariába, szerencséjükre aznap még csak hideg volt itt, de másnap, csütörtök hajnaltól szakadt a hó egészen péntek délutánig. (Azóta minden is elolvadt, 12 fok megint)

A gimiben nem volt aznap tanítás, több repülőjáratot töröltek, és még Kari vonata is több, mint egy órát késett.. 

Az idei tél első hava, mert decemberben itt csak baromi hideg volt, meg lefagyott minden is, de hó az nem esett.

Vettünk is egy adag tőzeget, csak, hogy bekandallózzunk.. az €5-s tőzeg konkrétan €10 lett, pár hónap alatt. Agyrém. Sűrűn nem fogunk kandallózni eztán, az tuti.

És ezek meg Marci képei, felmentek a haverjaival a hegyre:

És mindeközben odalent a Kanári-szigeteken..

Szülinapos hétvége 2.0

A kocsit meghúzták végül, kb minden okés volt, de rozsdásnak látták az egyik csövet, azt ki kell cseréltetni, meg vmi korrodálást kijavítattani az én oldalamon.

2 hét múlvára lett időpontja a szerelőnek, úgy az egyhónapos pótvizsga határba bőven benne leszünk. Foglaltunk pótvizsgára időpontot, Bolondok napjára, így még arra is hagytunk időt, ha esetleg hosszabb ideig tartana a javítás..

A hétvégénk ennek ellenére nagyon jól telik, tegnap jól megünnepeltük a két fiút, Alan tortái sikert arattak. Jancsi mindig puncstortát kér, ez az apja specialitása, Tomi meg mogyoróvajas sajttortát. 

Az este egy vicces játékot játszottunk, híres embereket kitalálni, egy app segítségével, az egyik játékos nem látja, hogy ki is ő, és két perc alatt minél többet kellett kitalálni. 

Tavaszi fáradtság?

 Vagy egyszerűen csak sokat dolgozok és ezért vagyok hullafáradt a hétvégére? 

Akármelyik is, jó lenne egy hatalmasat pihenni.. álomálom 

Még 133 nap az egy hónapos nyári szabadságig. 

A múlt hétvégén Marcit ünnepeltük, most hétvégén Jancsit, Tomit fogjuk. Jancsi 22 lesz 7.-én, Tomi meg 28 éves lesz 8.-án.

Alan bevállalta, hogy megcsinálja mindkét tortát, így munka után nem kell még tortát is csinálnom. 

Szombaton reggel vizsgázni visszük a kocsit, bízom benne, hogy átmegy, és akkor önfeledtebben tudunk ünnepelni. (Ez is nyom minket, ui full lutri, hogy melyik kocsi megy át és melyik nem. A net tele van olyan sztorikkal, h semmi baja a kocsinak, de meghúzzák, mert extra pénz a pótvizsgáztatás is) 

Közben a mosógép is csapágyasnak tűnik, de csak akkor cseréljük ki, ha végképp elhalálozik, a kávéfőző a hétvégén random elkezdte alul nyomni magából a vizet, valamit csináltunk vele, és most okés (koppkopp) de hát használjuk naponta ezerszer, ki tudja, hogy mikor adja be az unalmast.. és a harmadik cucc, a Vili (a robotporszívó) na, az teljesen meghalt. Alan kimérte, amit csak tudott, de se kép, se hang.. szóval jó lenne, ha a kocsira nem kellene még extrán költeni, így, hogy 2 háztartási gép is haldoklik, plusz az esküvőig már csak 40 nap van.

Tavasz van. Pont.

 Riogatnak minket, hogy jön a “Beast from the East 2.” .. ami vagy jön, vagy nem, de emiatt előbb rendeltünk olajat (aznap, pénteken ki is szállították).

Én személy szerint nem bánnám, szeretem a havat, azt sem bánnám, ha két napig nem kéne dolgozni menni.. de ha jön is, tuti hétvégén lesz akkora hó, hogy megáll majd az ország. 

Közben olyan élet lett a környező fákon, bokrokban, minden madár énekel, csicsereg. A levegő is tavasz illatú, melegebbek is a nappalok, és a kiskertem úgy döntött, hogy tavasz van. És kész.

Közben ez a hétvége is majdnem full house volt, ui Kari végre talált egy vezető oktatót a környéken, akivel az első óráját szombatra meg is beszélte. Így ő is újra hazajött, sőt, így akkor extrában is fog majd hazajárni, a vezetések miatt. Minimum 12 órát kell vennie, mielőtt mehet vizsgázni. (Eoin pénteken fog majd vizsgázni menni, és hiába fejezte be a 12 óráját még tavaly, olyan várólista van ott is.. persze hol nincs ebben az országban..) 

Így ha már sokan voltunk, kipróbáltam egy német receptet, amit az instán láttam.. nagyon primitív: kész leveles tésztával kibélelünk egy tortaformát, csinálni kell egy liter tejből egy sűrű vanília pudingot, ha kihűlt, ez megy alulra. Fagyasztott vegyes bogyós gyümikből csináltam egy lekvárszerűséget, amit kis kukoricakeményítővel még besűrítettem, ez ment a puding tetejére. És egy óra alatt készre sütöttem. Nem nagy cucc, viszont a gyerekek (aki technikailag nem azok, de ízlésben meg még sokszor azok..) nagyon szerették.

Jövő hétvégén szülinapozunk, Marci lesz 20 éves kedden. 

Ami nem fair, nem lehet ilyen “öreg” a kisMarcika.. 

Van úgy, hogy

 .. összesodor valakivel egy pillanatra az élet és tök jó hatást vált ki..

Ilyen volt pl most Dicky, aki eljött, hogy megvegye Beni kameráját (Beni szeretne egy PS 5-öt, mi azt mondtuk neki, hogy x összeggel beszállunk mi is, Tomi is, Kari is -  szülinapja alkalmából, de a többit neki kell összevarázsolnia. Pl hogy eladja azokat a cuccait, amit nem használ, fiókban rohad, de van értéke.. ja meg a régi PS-ét) .. szóval több, átverős, kamu profilos emberek után ráírt Alanre ez a Dicky, hogy akkor aznap délután eljönne, megvenni a kamerát. A pasi pontos volt, és már a nappali ablakain keresztül kiszúrta Alan gitárjait a falon. Úgyhogy mondta, hogy mielőtt megvenné a kamerát, megnézhetné a gitárokat. Ő esküvői zenész, és hogy milyen szépek a hangszereink. Vicces volt, jó kedélyű. Az egész fickónak olyan pozitív kisugárzása volt, hogy miután elment, fel-felhoztuk, hogy milyen jó energiái voltak. 

Másnap volt időpontunk a nagykövetségre, majd 3 órás volt a 150 km, gyűlöletes Dublin autózni. Aznap is megbeszéltük, hogy a főváros az egyetlen hely Írországban, amint mindketten utálunk.

Időpontra érkeztünk, (előtte váltottam az egyik hölggyel emailt, mert nem sikerült 3 időpontot befoglalni, csak kettőt, de írták, hogy menjünk nyugodtan, megcsinálják mindhármunk útlevelét), kedvesen megkértek, hogy várjunk egy kicsit még. Majd miután az a 15 perc is letelt, újra becsengettünk, mondta a hölgy, h bemehetünk, de sajnos az előttünk levővel nagyon lassan haladnak. (Magyar állampolgárok, de magyarul semennyire,  és angolul is alig beszéltek. ) De végül parallel elkezdte a mi igénylésünket is: fénykép, ujjlenyomat, digitális aláírás, mindhármunknak. 

Végig nagyon kedvesek voltak velünk, -mi meg ugye alapból azok vagyunk hahaha- és ugyan Beninek mondtam, hogy magyarul írjon alá, végül a keresztneve került előre, de ékezeteket használt a vezetéknevénél. Mondtam a fiatalabbik ügyintézőnek, hogy bocsi..írjon újra alá? Á, nem kell, azért a külföldön élőkkel elnézőbbek.. erre mondtam, hogy de legalább szépen beszél magyarul. 

Ezután olyan cukin neki álltak dicsérni, hogy ez tényleg milyen szuper és hogy köszönik, hogy ilyen jófejek vagyunk és kedvesek.

Konkrétan semmit nem csináltunk, de jól esett nagyon.

És sajnos tényleg óóriási, hogy nálunk mindenki beszél/ír/olvas magyarul.. meg persze mindenki le is érettségizett magyarból is (Beni is lefog).. én ebben a témában nagyon előítéletes vagyok. Magyar szülők gyereke, azt’ nem beszél magyarul.. komolyan, mindig ledöbbent. Mindig van vmi fullshit duma, hogy miért nem.. de Beni is csak 2 volt, mikor ide költöztünk, beszélni is csak babanyelven beszélt. Ma meg Presszert énekel, meg ősEddát, meg Kispált..a Kamaszt meg magyarul olvasta Dosztojevszkijtől. És nem valami különleges, csodagyerekeink vannak, hanem csak beszélünk hozzájuk, és foglalkoztunk velük, sokat.

Nálunk még Lars is magyar. Marci haverjai is megtanulták azt, hogy “Lars ül” meg hogy “pacsi” .. és Lars leül és ad nekik pacsit, :) 

Mindenféle

 Kari végül bő egy hetet maradt itthon, ma megy csak haza. 

Mindketten szeretjük, ha a “nagyok” hazajönnek, jó gyerekek nagyon.

Pénteken nem dolgozott, Eoin sem, így ő is átjött a hétvégére, és aznap ők főztek. 

Stir fry volt, meg az a portugál vaníliás süti. Nagyon finom volt, jól esett és pikk-pakk elfogyott minden.

Tomi is beugrott szombaton egy kávéra, Jancsi is itthon van, szóval megint telt házas a hétvégénk.

Kari és Tomi meg úgy döntöttek, hogy elmennek együtt a Sopron Fest-re. Megvettek mindent, vip jegy, bécsi reptér, onnan vonattal Sopronba. A legviccesebb, hogy pont abban a szállodában fognak megszállni, ahová ‘95 októberében mentünk a 2 és fél éves Hannával meg a 7-8 hónapos Tomikával, a házassági évfordulónkon. (Sopronba mentünk nászútra) Szóval Tominak mondtuk is, hogy “hazajár” abba a szállodába :)

Nemrégiben láttam az instán egy nagyon jól kinéző mákos citromtortát. Úgyhogy jól el is határoztam, hogy ezt megcsinálom Alannek, cukormentesen (lisztmentesen is lehetett volna, mert csak 80 g kellett bele, de nem volt itthon alternatív liszt, úgyhogy csak cukormentes lett.) 

Tegnap megcsináltam, nagyon finom lett, a citromkrém miatt nincs olyan “nehéz” érzete a sütinek. 

Tegnap amúgy is sütős napom volt, a nagy létszám miatt házi pizzát csináltam, másfél kiló lisztből.

Az esküvőig már kevesebb, mint 60 nap van, jó közel van már. Én online megvettem a ruhámat, a cipőmet és minden jó lett elsőre. A fiúk jönnek most, de hamarosan nekik is meg lesz a szerelésük. Fodrász lebeszélve, a makeup-ot Kaci csinálja meg nekünk, körmöshöz meg nem megyek lol (pénteken megyek egy SOS hajvágásra, mert kicsit most visszanövesztem a hajamat, hogy lehessen vmit csinálni vele, de a fülem/nyakamnál már tökre idegesít..) 

Kedden megyünk a nagykövetségre, lejár az útlevelünk, meg kell újítani. Marci már elintézte a múlt héten az övét, az egyetemtől kb 15 perc séta neki. Nekem fél napot ki kell vennem, plusz 300 km.. de hát ez van. Beninek meg épp egy hét szünet van a suliban. 

Hosszú hétvége

 Tavaly úgy döntött a kormány, hogy bevezetnek egy extra bank holiday hétfőt februárban. Ez lett a St Brigid napja, úgyhogy erre a hosszú hétvégére hazajött majdnem mindenki, ( Jancsi nem, mert ő inkább Augsburgba repült Kacihez erre a 3 napra.) 

Kariék pár nappal korábban érkeztek haza Svájcból. Életük első síelésén voltak, egy hetet voltak ott, egy német barátnőjük és annak a családjával/barátaikkal.

Olyan fantasztikus helyen voltak, végignéztük az összes fotóját, videóját, tényleg lélegzetelállító volt. Nagyon élvezték a síelést, Karinak nagyon jól is ment, a 3. napon már olyan pályákon ment, ami középhaladónak volt jelölve.. szóval valószínűleg mennek még. 

Tök jókat dumáltunk, játszottunk sokat, sütöttünk-főztünk. 

Szombaton nagyon szép időnk volt, úgyhogy kicsit rendet tettünk a kertben is, Alan lenyírta a füvet, én levagdostam a szomszéd átnyúló gazait.

Hétfőn is még nagyon tavaszias volt az idő, Beni átment az egyik haverjához burgerezni, Alan meg kitalálta, hogy menne egyet a bicaján, úgyhogy én összeszedtem az itthon lévőket plusz Larsiet és Alan után autóztunk a Kilcooley Abbey-hez, sétáltunk egy nagyot, Lars konkrétan rongyként kifeküdt a nap végén.. aznap túrós pogácsát sütöttem (a babgulyás mellé) azt vittünk meg forró teát a bringásnak, szóval jó kis délutánunk volt.