Innen el

Beszéltem ma a keresztfiamékkal. Ők is mennek. Tavasszal. Nem tudom hová, mert nem mondta, a srác még nálam is paranoiásabb (ilyen idétlen szó), nem akarta telefonon. Azt mondta, hogy elmegy ebből a szar országból, mert elege van. 40 évig jó volt, aztán húsz éve csak a szar van. Mindig mondják, hogy jobb lesz, de sose lesz jobb. Elmennek. Örülök neki, mert megérdemelnék a jobb életet. Mondjuk a pénzük legalább megvan hozzá. Meghát, gondolom, ha megszabadulnak a szentendrei házuktól, meg még van 1-2 belvárosi lakásuk…örökség…szóval ilyen szempontból nem féltem őket. Mondjuk a nyelv szempontjából igen, mert már nem fiatalok…a srác ötven felett van…és a magyar nyelven kívül más nyelvet nem bír….de amúgy „tökös” srác. Régimódi kicsit, amilyen én is vagyok.

Karácsony

Két nap múlva Szenteste. Általában ilyenkor hág a tetőfokára a karácsonyi feeling. Nálunk ez most valahogy még várat magára. Pedig minden együtt van….mindenkinek, minden…mindenáron :-)….és készülnek a finom sütik, és rogyásig vagyunk szaloncukorral…és előre megvan minden tervezve, minden a helyén van…tényleg. S hogy mégis miért…?

Lehet, hogy a betegség árnyéka tehet róla…Beni rekedt, mint egy fazék…plusz szétharapta a nyelvét ma délelőtt…meg a kutya is fellökte véletlenül, és felszakadt a bőr az állán….véres egy délelőtt volt ez a mai Neki…:-/ Sógorék voltak itt pár napja, majd a sógornőm telefonon bejelentette, hogy a kisgyerek belázasodott. Úgyhogy pervenció, prevenció…de lehet, hogy nem ez az ok…talán a mama miatt? Merthogy energiavámpír? Lehet. Vagy bennünk van a hiba? „Cihók” vagyunk…? Vagy most jön ki minden….?

Pedig próbálkozunk ám…még a hifit is összeraktam, és csöpög a hangszórókból a vájtkrisztmesz…meg a hómelón…

Azért remélem megjön a kívánt atmoszféra…délután süti Verbéna a bájgliket meg a zserbót….majd a narancs-citrom-fahaj-gyömbérillat….de lehet, hogy rásegítünk egy pohárka baileys-megoldással…meglesz az…ha beledöglünk is :-)

Na jó, ez tán túl cinikusra sikeredett…de néha az is kell

készülődés 3.

• Van egy csinos, 2,3 méteres szerb lucfenyőnk. (olyan, mint az ezüstfenyő)
• Sikerült a bejgli töltelékeket tegnap megcsinálnom
• A mézes zserbó tésztája csak arra vár, hogy kisüssem
• Végre mindent megvettünk, a kenyér rendelést leadtuk.

Ma hivatalosan is elkezdődött a TÉLI SZÜNET.
Nálunk (mmint a falusi iskolában) az a szokás ezen az utolsó napon, hogy egy-két tanítási óra után karácsonyi ünnepséget tartanak, majd minden gyerek kap egy ún. zsákbamacskát :PP, amiben karácsonyi meglepetés van. Jancsi, akinek ez új dolog volt, izgalommal várta, és azt hiszem nagyon örült, mert egy csomó jópofa kis cuccot kapott..: mókás tollat, méteres ceruzát, csokit, nyalókát, gumicukrot.
A nagyobbaknál már van osztály karácsony, azaz egymást megajándékozzák. Tomi és Kari egy kazal édességet kapott, Hannus -bár betegen van itthon, de a barátnője hozta-vitte az ajándékokat-, ő illatgyertyát kapott, ablakdíszt és.. ja igen, édességet. :P :OO
Asszem csoki nagykert nyithatunk lassan. :DD

Marci után Beni is berekedt, folyik az orra.. kapja a homeovoxot, a coryzaliát, estére kap calciumot.. bízom benne, hogy nem lesz kruppos rohama.

Ma tartjuk Tomi* névnapját, aranyosak voltak a Kicsik, tegnap gyártották a kis ajándékaikat (kivág-beragaszt), meg kaptak szaloncukrot, amit mellé adhattak.
Nagy örömére az egyik kedvence volt az ebéd: rakott kel.

*Tamás:
A héber eredetű bibliai név, a Teomo névből származik. Jelentése iker. A görögök Thomasz formában vették át, jelentése csodálatos.

krupp és annak ára

Tegnap este Marci úúúgy köhögött.. olyan jó kis krupposan. "Persze" Rectodelt nem volt már itthon, de szerencsére meg tudtuk előzni a rohamot..kálcium, hidegpára, hűvös szoba..
Ma reggel elvittem őt és Hannát is (reggelre elment a hangja, rekedt volt.. ja, kruppos volt anno ő is) az orvoshoz. Hannusnak csúnya torka, Marcinak írt fel Rectodelt kúpot.
Kérdezi az asszisztens, hogy a 2 darabost, a 4 darabost vagy a 6 darabost írja ki. Mondom, hogy legyen a 6-os. Mondja, hogy az majdnem 2400 forint. És sorolja..

• 2 darabos 1500 forint
• 4 darabos 2200 forint
• 6 darabos 2400 forint

Tavasszal írtak fel utoljára.. akkor nem volt egy ezres a "nagy" kiszerelés.
Azt mondja az asszisztensnő, hogy nem csak az ára lett sokkal több, hanem megszűnt az összes támogatása a gyógyszernek. Nincs 90%-os, nincs közgyógy lehetőség..

Ez a gyógyszer az, ami egy akut kruppos rohamnál segít. Így igen, kérhetnek bármennyit érte, akinek volt már kruppos gyereke - meg fogja venni. Bármi áron.
Battyák meg.

hehhe :D

Horoszkóp, új felvonás.
Karácsonyra, ajándékötletek:

"Az Oroszlán emberek büszkék, életvidámak, énközpontúak és rendkívül igényesek, ezért mindenképpen törekednünk kell a magas színvonalra, az igényes és különleges kivitelre.
Imádnak színházba, operába és komolyzenei koncertekre járni. Itt is fontos a magas színvonal. „Adjuk meg a módját!” – mondják ők. Ezért a „kellékek” éppoly fontosak, mint maga a program, mint például az elegáns öltözék, az ékszerek és drága parfümök.
Nagyon tudják értékelni a különleges programokat, amelyek kuriózumok, megismételhetetlenek. Például a világ leghíresebb művésze jön Magyarországra, és csupán egy koncertet ad. Ha erre a párja szerez jegyet, azzal le tudja venni a lábáról.

Oroszlán nő: Az arany ékszer mindig telitalálat, bármennyi is van már az ékszerdobozában. Különleges ékszerrel, parfümmel vagy estélyivel is örömet lehet neki szerezni. Bármelyik is legyen ezek közül, a hangsúly a minőségen és a különlegességen van. Egy maláj nyakéket is értékel, amint megtudja, hogy azt itthon nem lehet kapni, valaki ezt az egyet hozta be az országba.
Híres emberekről szóló könyvet vagy DVD-t is vehetünk neki. Különösen akkor okoz örömet neki, ha ez limitált szériájú, sorszámozott.
Wellnesshétvégének is örül, ha az egy exkluzív kastélyszállóban van. Mindent szeret, amivel „dicsekedni” lehet. Ez nem elítélendő, de tény, hogy neki ez okoz igazi örömet.
Koncertre, színházba, operába is szívesen megy. Főleg, ha az valami miatt különleges alkalom."

vastagon szedett: hogy mennyire NEM ez vagyok. :OOO
kék betűs: Igen, ennek örülnék nagyon.

"A Nyilas emberek lelkesek, filozofikusak, melegszívűek és optimisták. Ebből adódik, hogy nem nehéz nekik ajándékot venni, ha szem előtt tartjuk a számukra fontos eszméket: igazság, nemes célok, szeretet, hit, az élet értelmének magas összefüggései stb.
Hajlamosak a túlzásra, így nem baj, ha az ajándék nagyobb, terjedelmesebb vagy nehezebb a megszokottnál. Így a vaskos könyvek, a CD- vagy DVD-sorozatok is sikert fognak aratni nála.

Nyilas férfi: Imád utazni. Ha van rá keretünk, akkor befizethetjük egy egzotikus utazásra. Ha nem, akkor ilyen témájú útifilmet, útleírást is vehetünk neki. Fontos a könyvnél, hogy jó nagy legyen, és tele legyen sok gyönyörű fotóval, amelyek hozzásegítik, hogy úgy érezhesse, ő is ott van.
Vonzódik a vallási témákhoz, így vallástörténeti kalauzt vagy nagy vallásalapítókról, vezetők életéről szóló könyvet is ajándékozhatunk neki.
Szereti a csillogó, kicsit túlméretes dísztárgyakat . Így jó ötlet lehet egy nagyméretű állólámpa vagy díszes padlóváza, esetleg egy elegáns határidőnapló vagy asztali tolltartó sok igényes kivitelű tollal. Az se baj, ha ez aranyozott.
Ha szereti a lovakat, a lovaglást, akkor ehhez kapcsolódó bármilyen ajándéknak is fog örülni. Ha az operát kedveli jobban, akkor operajeggyel vagy opera-CD-vel lephetjük meg"

vastagon szedett: annyira röhögtem. :PP Buddy és a lovak.. Padlóóóváááza... Opera cd.. :PPP

Még szerencse, hogy ismerjük egymást, nem innen szedjük a jó kis ajándékötleteket. :DDD

Miért? 2.

Hogy miért pont Írország..?

Bármelyik kivándorlós oldalt elolvasva, kijelenthető, hogy a legnagyobb döntés maga az a tény, hogy el. Innen, el.

A hova másodrendű. Nálunk igazán az angol nyelven beszélő EU országok kerülhettek szóba, én még csak-csak belerázódnék az olasz létbe, de a többiek csak nehezen.

Így én ill. velem Buddy angolozik, jó esetben mindennap egy órát, de ez nem fix, amikor és amint van lehetőségünk.

Az angol nyelv mellett szempont volt az is, hogy elfogadják a sokgyerekességünket. Ezt persze lehet sokféleképp értelmezni, de egy 90%-ban katolikus országban, ahol tiltott az abortusz, talán kevésbé lógunk majd ki a sorból. Mondom talán, de ez sem a Fő-fő szempont, mert asszem elég jól kezeljük már a „másságunkat”. :P

A fő-fő a nyugalom és a nyugodt, kiszámítható élet lehetősége.

Itthon mi évek óta csak túlélünk: és bár tényleg nagy számokban játszunk, mégis, kiszámíthatatlan az életünk. Az egyik hónapban még 4000 a villanyszámlánk, a következőben 6000.. és nem sokkal később meg 20onezer… Bahh.

Nem akarunk ösztönlényként élni, nem akarjuk, hogy túléljük az életünket.

Buddy a számok mestere nálunk, mindent vezet, kimutat, és analizál. :P Így, ha fogjuk magunkat és áthelyezzük az egész családot pl. Írországba, nemcsak hogy megélünk a pénzünkből, hanem félre is tudunk tenni.. Ha meg elmegyek dolgozni, akkor merhetünk nagyot álmodni.

Jelen helyzetben –én legalábbis így élem meg- fullasztó a létezés itthon. Nincsen lehetőségek, és ha nincsenek, akkor beszűkül és beszürkül az ember.

Na, ez az, amit semelyikőnk nem visel el. Perspektíva nélkül mi nem tudunk élni, és ez a perspektíva nem lehet önmagában csak az Élet. Magyarul, hogy totyorogjunk a szarunkban, és hurrá, túléltük a mai napot is.

Ami miatt jelenleg is a tervezgetés fázisában vagyunk az az, hogy nem akarjuk magunk mögött felégetni a hidat. Nem adjuk el a házunkat, kocsijainkat, csakhogy.. Így a kijutáshoz szükséges sok pénzt össze kell tennünk.

Ami biztos: nem Dublin, nem Cork az úti cél. Mondom, mindegy, hogy hova, mert munkánk van (ezért is kell, h Eu-ország legyen). Van egy kisváros, ahol élnek barátaink, aránylag sok magyar is él ott.. lehet, hogy oda megyünk. Ez még abszolút a jövő zenéje.

mindenféle

A hétvégén vendégeink voltak, a nővéremék, a két legkisebb gyerekükkel, a 2 éves Bercivel és az 5 hónapos Marcival.

Kissé féltem attól, hogy a mi másfél évesünk és az ő nagyfiuk majd nem jönnek ki jól, a múltkor (nyár végén) ui. sokat hadakozott Berci Benivel.

De nagyon jól sült el a hétvégénk, a két MenőManó együtt autózott, babáztak és rosszalkodtak.

A kisbaba egy tünemény volt, hangja alig, állandóan mosolygott, kézről-kézre járt. Kibabázta magát mindenki.

Nem nálunk aludtak, hanem a helyi panzióban, így este még bele tudtam kukkantani a Csillag születik-be.

Nagyon drukkolok a kis népdal énekes fiúcskának. (igaz, nem szavazok rá, ui. nem hiszek ebben az esemes küldözgetős szavazásban. Én egy összeesküvés gyártó kisiparos vagyok: sejtéseim szerint előre lemeccselt dolgok ezek.) Olyan jó hallgatni, főleg a mai világban.. ritka, hogy egy 12 éves fiú ilyesmivel foglalatoskodjon.

No, a végén az amúgy is antipatikus valamilyen Andreának, -zsűrinéni- sikerült felbosszantani.. ahogy és amilyen lekezelően tud beszélni, és már előre mosta, hogy ez egy felnőtt játék, tessék elfogadni, ha a gyerekek nem kerülnek a döntőbe.. No, mindegy, hányadék egy nő, a hangot is leveszem legközelebb, ha ő beszél. :PP

De örömömre, az amúgy kiesésre álló fiúcska, bejutott. :D

Lassan 3 napja hull a hó, amit nagyon élveznek a gyerekek (2 váltás ruhájuk van, amíg az egyik szárad, addig használják a másikat. No kérem, Jancsi és Marci kedvence a „Superman”-ezés..nekifutnak a dombunkon, hasra vágódnak, és úgy csúsznak le a domboldalon. Vagy legurulnak, mint egy lavina.. :OO) Már délelőtt, reggeli után rögtön kimentek, így addig bedagasztottam az ebédhez a tésztát. Istentelen sok pizzát sütöttem, majd miután elmentek a tesómék, meg csináltam a díszítést a kalácsokra.

Nem vagyok a régi: vacak lett, az egyik zacsi cukrostrutyit a földhöz is csaptam dühömben.. (ccc), szóval sok lett az art-mézeskalács idén. :PPP

Észrevettem a port.hu-n, hogy ma (qrva későn) adják le azt a filmet, amit már nagyon régóta meg akartam nézni: a Transamerikát.

Felicity Huffman a főszereplő, akit igen megkedveltem a Született feleségekben, a történet is érdekesnek ígérkezik. Meglátjuk.

szánkó

Délelőtt nagy takarítottunk, (no, vendégeink jönnek. :PPP) és a gyerekek alig várták, hogy kimenjenek az igen intenzív havazásba.

Ebéd után beöltöztek, és ahogy kint játszanak, megjelent a kapuban Marika néni, az óvónő. Azaz lebukott: merthogy próbált csendben egy szánkót beereszteni a kapunkon.
De meg sem várt minket, és már el is szaladt... Marci mesélte még pénteken, h beszélgettek az oviban arról, hogy nekünk nincs szánkónk, és ha esik a hó, akkor azon a rózsaszín műanyaglapon csúsznak le (*cikiciki* :DD), amin az Apu szokott autót szerelni.


A szánkón masni, fenyőág.
Telefon az óvónőnek: megköszöntem, nagyon meghatott minket, a gyerekek meg hihetetlenül boldogok voltak, rögtön fel is avatták.
Marika még elmesélte, hogy éjjel akarta becsempészni a kertünkbe, de a férje félt, hogy a hóban, sötétben elakad, így maradt a mai ebéd utáni "csendespihenő". (hhehhe..ami nálunk persze ismeretlen fogalom. :P )
Szóval boldog szánkó tulajdonosokká lettünk. :DD Tök jó!

készülődés 2.

Ma hó várta a családot. Nem volt nagy, de olyan télszaga lett mindennek, amit imádok.

Délelőtt Benivel kóboroltunk egy kicsit a -neki bokáig érő :PP- hóban, és ragyogó napsütésben.
Amennyire félt novemberben a hótól, úgy lelkesedik mostanra érte. Haláli amúgy, amíg öltöztetem jajgat, komolyan: "Jajjj, jajjj" :D És nyög persze. A kesztyűt már hagyja, hogy ráadjam, pedig azt sem tűrte magán sokáig.
Amint kilépünk vele az ajtón: HÓÓÓ felkiáltással, trappol ezerrel.

Egy körül újra rákezdett a havazás, azóta is kisebb-nagyobb megszakításokkal esik szakad.
Délelőtt megcsináltam a mézeskalács tésztáját, hogy majd délután kiszúrjuk, kisütjük. Benit elaltatta Tomi, majd nekiálltunk, egy darabig nagyon nagy segítségeim voltak, de a havazás győzött. :DDD 4-re az összes gyerek kint volt a kertben, és csak 6 után jöttek be.
Így Buddy, Hanna és én fejeztük be a mézeskalács gyártást (díszítés majd este, ha elaludtak az aprótalpúak), és mivel jó felnőttek voltunk egész héten, csináltam egy isteni forralt bort magunknak. (sangria, sok cukor, fűszerek, narancs facsart leve, narancs szeletek, és citromkarika.. hmmm. )

Az én-féle mézeskalácsnak sajnos nincs "gyökere", azaz nem a Nagyimtól/Anyámtól tanultam, ők asszem sosem csináltak ilyet. Én is csak pár éve vállalkoztam rá, addigra hittem el, hogy tudok főzni/sütni. :D
Idén majd' 2 kiló lisztből csináltam, mert igen hamar el szokott fogyni. (holnap jönnek a nővéremék vendégségbe->meg kell vmivel kínálni őket, kosaras kollegáknak is szoktam vmi apróságot vinni a karácsony előtti utolsó edzésre.. )

Kiegészítés 21:45-kor, képekben a mai nap.


A díszítés meg marad máskorra.. elfáradtam mára.

az idei "cipősdoboz"

Idén is gyűjtöttünk mindenfélét a helyi rászoruló gyerekeknek. Tény, hogy évek óta egyre kevesebb adomány jön, idén meg egyszerűen.. Volt, aki ígérte, hogy küld, aztán azóta sem, akik meg szoktak adni, idén már nem jutott rá.

Sajnálom nagyon.

Tegnap elvittem a védőnő barátnőmhöz a nálunk összegyűjtött cuccokat, jövő héten hordja ki.
Beszélgettünk a körzetek összevonásáról, merthogy az eü. reform ezt is utolérte. Ő eddig 2 falut vitt, idén szeptembertől 4et. A fenntartó (önkormányzat) szíve szerint úgy, ahogy van megszüntetné a védőnői szolgálatot, mert hát ugye költség-csökkentés van előirányozva. Igaz, évről évre nagyobb számban vannak azok a gyerekek, aki hátrányos helyzetűek, és K. a barátnőm az a jó védőnő fajta, aki szívén viseli a sorsukat. Ha kell, munkaidőn kívül kimegy, és évek óta saját költségen jár, ui. a benzinjét nem fizetik. (Járjon gyalog..) Mindent csak a rohadt pénz szempontjából lehet csak megközelíteni, emberségesség kihalófélben. Hajrá magyarország! :/
Nem tudom, h mi lesz itt, és kiknek lesz fontos, hogy a jobb sorsra érdemes GYEREKEKET kiemeljék, gondoskodjanak róluk.. elvégre egyszer ők lesznek a felnőttek, akikre számítana a társadalom, mint munkaerő. Pl.