2.Tominak a Zrínyin szerintük 60 pontja lett, én továbbra is 65-öt számolok, de mindegy. Nem is baj, ha esetleg jövőre már nem megy, valszeg nem ez érdekli őt igazán: pl. voltak versmondó versenyen, Hannus első lett, Kari második, Tomi meg nem tudott menni (fogszabi miatt), így másnap elmondta irodalomórán: 5-öst kapott. Készülnek a Ki mit tud-ra, Tomi egy kétkezest játszik egy osztálytársnőjével. A töri most a nagy szerelme, szóval nagyon úgy tűnik, hogy a matek helyett talált más, érdekesebb dolgokat.
Ma egész nap szakad a hó. Most, hogy elűzték a busók a telet...
Kaptunk tájékoztatást a madárinfluenzáról...a Duna 25 km.-re van tőlünk (légvonalban), a "hírhedt" Nagybaracska pedig kb. 30-ra (szintén madarak szempontjából..)...Úgy tűnik, sokan tényleg nem féltik az állataikat, (meg magukat sem) pár házzal lejjebb a szomszéd ugyanúgy kiereszti a libáit az utcára (!), mint máskor..
3.
Éjjel felébredtem, Marci kért vizet, én a szokásos WC-körutamtól úgy felébredtem, hogy már nem is volt kedvem visszafeküdni. Nevenincsmég kisfiunk épp akkor volt aktív, így tök jókat szórakoztunk. Úgy érzem, mintha most keresztben lenne, mert az oldalamat bökdöste, simogatta a tappancsával. Elmeséltem neki, hogy az apukája épp most kezdte el átalakítani a házat, hogy mindenki kényelmesen elférjen, és ha kész vagyunk kap majd kiságyat is...
Kéne már egy név Neki.
5.
Egy-két éve lefordított Buddy egy könyvet, majd a kiadó tönkre ment, a fordításra nem tartottak igényt: elkezdtünk vele házalni..stb..stb. Volt, aki érdeklődött, majd vmilyen indokra hivatkozva elállt a kiadástól, aztán egy nagyobb cég is, de az angol ügynökség nem engedte megvenni csak ennek a könyvnek a kiadói jogát, ui. ez az írónő akkora ász Angliában, hogy egyszerre 4 könyvét kell megvenni.. Szerencsére az életünk jól megy enélkül is, időnként újra próbálkozott Buddy. -ez egy nőknek szóló bestseller, a babavárásról, a sikertelen, de annál erőszakosabb próbálkozásokról..3 nő szemszögéből. )
Szóval minap kezembe került egy Nők Lapja, ahol ebből a könyvből idéztek...A sors fintora, hogy a NL.-t is megkerestük, FÉ-vel levelezett Buddy egy ideig, de mivel akkor éppen nem foglalkozott a sanoma könyvkiadással, nem tudott segíteni. Kicsit kiakadt a Drágám, vhol mindig szeretette volna, ha az ő fordításával jelenik meg a könyv, (és elfogult vagyok tudom, de marha jól sikerült...A K. kiadó már a 2005-ös kiadási tervébe is belevette, de nekik sem volt 4 kötetre pénzük, úgy, hogy ezt a nőt még senki sem ismeri itthon. Nem mertek kockáztatni.) De szerencsére ez egy napi rosszkedv volt, közben befutott egy csomó megrendelése, szóval borúra derű.
Marci kimarad az oviból, majd szeptembertől jár. Sokat volt beteg mostanában, kedden viszem vissza kontrollra, sztem szépen javul.
Jancsi nagyon ügyi ovis, elkezdett "írni": azaz apa-anya-tomi.., ezeket fejből írja, de sokat kér, ogy írjak neki, ő meg lelkesen lemásolja. Most kapott anyutól egy mágnes táblát-betűkkel, nagyon tetszik neki.10-en belül számol, összeadogat. Ez is tetszik neki, tul.képpen mostanában nem is rajzolgat, csak "tanul". Na, persze Kari néni lelkesen segíti és tanítgatja.
Karit mostanában kell visszavinni a sebészetre, kezét kell nézegetni, a törés miatt. A sulit élvezi, minden napra jut egy maci (ez a jutalom), bár itthon sokszor veszekedni kell vele, mert kissé trehány. Nem a leckeírással van a gond, hanem a cuccait ledobálja, elhagyja.
Tomiról írtam mostanság, Hannus pedig megrázta magát, és a föci félévi 3-át elkezdte kijavítani. Egész meglepő, mert mindenből javított, úgy tűnik, jót tett neki a félévi bizi. (rosszabb lett, mint amire számított)
A zongorában mindketten gyönyörűen haladnak.
Kisbabánk nagyon rendes, sokat mocorog, van, hogy már csuklik is. A mostani állapotomban a non-stop wc-re járás zavar.
6.
Kimentünk Marcival hóembert építeni:
Marci ment 3 kört, majd közölte, hogy neki fázik az arca, menjünk be. Na, igen azt nem csomagoltam be neki... :DD
7.
Benedek Ákos lesz Lajoskánkból.
Tegnap Jancsit vittem el a fogászatra, volt egy pici lyukacska az egyik rágóján, és ha már ott voltunk beszéltünk Tomi fogáról is.
Úgy tűnik gyökérkezelni kell a metszőjét, és úgy már lehet szó fogszabiról. Ha szabályozva van, talán van esély arra, hogy 16-17 éves koráig bent maradjon a fog, majd akkor egy inplantátummal ki lehet cserélni. (szóltak, hogy kezdjünk el erre gyűjtögetni.:OO)
9.
Nálunk havazik...megint. Az öregnénik (ill. Marci most épp " boszorkányoknak" hívja..: a kendők miatt, a képeken meg a boszik is kendőben vannak..) itt jajonganak, hogy sosem lesz már jó idő.. Hahh, ha majd megint kiszáradnak a kutak és árnyékban lesz vagy 40 fok, akkor meg mit mondanak majd??
12.
Régebben soxor kivoltam anyám miatt, mára felnőttem. Ő nem egy anya-típus, és sem nagymamának is elég vacak. ÉS ha itt van, olyan, mintha még egy gyerekünk lenne, csak kicsivel rosszabb, ui. közel nem szeretem úgy, mint a gyerekemet.
Buddyt már megmentettem tőle: megkértem, hogy addig ne jöjjön haza, míg meg nem szülök. (a távolság miatt jó esély van arra, hogy előbb befektetnek, így lehet, hogy 2-3 hetet aszalódok a kh.-ban, mire baba lesz..) ez időre nem akarom, hogy haza jöjjön.
Én is régen sajnáltam azokat a mamikat, akik ríttak, hogy van x gyereke és egy sem nyitja rá az ajtót..most vhogy úgy gondolom, mindennek meg van az oka. Anyámnak is van 7 kölke, lassan mind hideglelést kap attól, hogy 1 napnál több időt töltsön vele. Mi is kényszerből "lakunk vele", de mihelyst hazajön végleg, elszeparáljuk magunkat, ill. ő magát. Vagy elköltözünk, a falu másik végébe.*
És mikor jön haza végleg? Ha nyugdíjas lesz.. Bár a remény hal meg utoljára...szerintünk sosem fogja ott hagyni a SZENT kórházat, csak ijesztget. Tulajdonképpen ő azért is "mondott le" a kisebb tesóimról, mert nem ilyen lóra tett. Arról nem volt szó, hogy apám lelép, hogy neki egyedül kell(ene) helyt állnia, így inkább belesz*rt ebbe is. Sajnos, ha rajta múlna mindannyian vmi szenvedélybeteg emberkék lennénk, akik azon keseregnek, hogy "miért nem foglalkozott vele az anyja/apja..És biztosan ő tehet róla."
*Höhh, a sors mi, meg annak a fintora...
15.
Nálunk a délelőtt a hóember-építés jegyében telt, még elég hideg van, hó már nem esik..
Most hallottam, hogy Dobogókőnél 60-80 cm.is hó van...Mire az elolvad?? :O
Az is milyen fura, hogy 3 éve majdnem kiszáradt a Balcsi. most meg elönti a víz a strandokat, házakat.(OK, a hullámverés miatt, de hogy csapolni kell le a vizet, mert ennyi lett..). Annak örülök, hogy van benne rendesen víz, csak képes a természet magától regenerálódni..(ugye azt akarták, h vmi módon felpumpálják a Balcsi vizét-Duna vízzel talán..?)
Képek tegnapelőttről, Fonyódról:
Délután gyerek-activity-ztünk, Marci kihúzta a "köröm" kártyát, így próbált rávezetni minket..:
-Ez egy köjm, és mindenkinek van ilyen..
16.
Használt lakás - szoc.pol ügyben penge vagyok...mert bár a propaganda tökéletes, nagy sz*r az egész. Nagycsaládnak jár, de csak akkor, ha van 2001. aug. előttről lakásuk (házuk..szóval tulajdon), amit le akarnak cserélni. Úgy, hogy vagy a komfortfokozat növekedjen, vagy a szobaszám. (tehát mi esetünkben pl. azért nem járt, mert ez a ház Buddy nevén van, és csak 2001. októberében lett a nevén lakás, így hiába nőtt a szobaszám, meg minden, ismét csak a pofánk jár..)
Röhej, hogy elvileg jár a szocpolitika, de mi még sosem tudtuk kihasználni...És lehet, hogy mire ki tudnánk, addigra kiöregszünk belőle.
Marci is túlesett a 3 éves oltáson, egész meglepődtem: hangja sem volt. Itthon megbeszéltük, h mi lesz, fájni fog, meg minden.., de számomra is meglepetés volt, hogy nem sírt. Popsiba kapta, kapott egy plüsst a dok.nénitől, azt nyomorgatta, mikor megszúrták.
Tomi eccerűen olyan lüke, hogy nem igaz...Az én okos kisfiam a reggeli hegyibeszédem után, ma (is) elviselhetelenül viselkedett a magyar tanár óráján.
Tény, hogy utálja, de nagyon. Csak egyszerűen nem fogja fel, hogy magával szúr ki, ha nem moderálja magát, ui. ha pikkel rá a tan.nő, az meg fog előbb-utóbb látszani a jegyein. Eddigi bevetett fegyvereim a szép szó, a kiabálás, ma a bőgéses, kiabálásos hiszti...
Amúgy szegény családom.. , ha épp nem terhesek vagyok, akkor pms-ben szenvedek, vagy épp megvan, vagy most múlt el...
Bár egyébként épp a tök jól vagyok részét élem meg a terhességnek. Nincs hányingerem, gyomorégésem, még bírom a strapát... csak ma vhogy kibuktam.
17.
Mi meg úgy döntöttünk, hogy tavasz lesz a 7végén... :DD Elkezdünk egy-két dolgot összeszedni a kertben, elégetni ezt-azt..amit ugye tavasszal szokott az ember.
A lányok elmennek (külön) barátnőzni, a fiúk pedig kitalálták, hogy nagytakarítanak odakint.
19.
A házi tavaszi nagy takarítás és az ablakpucolás szülés utánra marad, anyám erre (is) alkalmatlan, hogy pl. ilyen munkában segítsen, Buddy megcsinálná, de olyan szépek még mindig, hogy nem akarom ezzel is terhelni.
22.
Hétfőn tök sok mindent sikerült intéznem/nünk: Tomi úgy tűnik jól reagál az új gyógyszerre. Hurrá!!
Beni-baba nagyot nőtt, már 750 grammos, édesen lóbálta a kukacát a vízben (hihetetlen volt, nem is láttam még ilyet) izgett-mozgott. Szép, formás baba.
Vércukromat is levették, terhelés után lett 5,0. Ez tök jó, a méhszájam is zárt -szintén nagy hurrá. Jancsinál-Marcinál ilyenkor már rég kinyílt vmennyire. És végül úgy adódott, hogy 2 autóval jöttünk haza. :DD
23.
Barátunk telefonált épp az előbb, hogy most jött ki a nev.tanból a 3.-os kislányukat értékelő papír. (én másfél éve dödögöm, hogy vigyék el dislexia szűrésre, mert olyan problémák voltak a kislánynál, mint: olvasási zavar, írás-zavar, számolási problémák, koncentrálási problémák, ráadásul az apuka (a barátunk csak nevelőapa) dislexiás...) Aszerint a gyerek súlyos dislexiás, disgráfiás, magatartás-zavaros....a felmérést ugyan az a logopédus csinálta, aki óvodában szűrte a kislányt... Most is csak a család kérésére szűrték meg még1*.
Most mosakszik a nő, hogy ő neki gyanús volt a gyerek (én meg csak az okoskodó laikus voltam ezek szerint..), de a gyerek idén lesz 10 éves, és nem hiszem, hogy ez eddig senkinek nem tűnt fel..
Azt sem tudják, hogy mit csináljanak, milyen iskolába vigyék át..
24.
Ma a teraszon töltöttem a fél délelőttöt, ott készítettem elő az ebédet, a fiúk jöttek-mentek körülöttem, közben kicsit "napoztam" is. Délután szintén kint, akkor kissé többet ténykedtem is, na ezt nem kellett volna: kicsit bekeményedett a hasam.
Tomi az előbb jött haza "tűzoltó-szakkör"-ről..(itt van egy helyi önkéntes tűzoltóegylet, akik vmi versenyre visznek srácokat, és T. nagyon lelkesen vágott bele a felkészítésbe) és büszkén mesélte, hogy csak 2 gyerek (ő és egy másik) tudta szabályszerűen kigurítani, majd feltekerni a tömlőt. És jutalomból elöl ülhetett a tűzoltó kocsiban, mikor mentek egy kört vele. Jó pofa ez a kocsi is, a német testvérfalutól kaptuk, és tök jó old-timer.
Jancsival reggel néztük a híradót, benne Xavért, amint az újonnan átadott orgonán zenélt, mire Jancsi: "Húú, én is akarok egy ilyen kéz-láb szintit!"
29.
Hannus most ért haza: éneklési versenyen abszolút győztes lett (minden kategóriában első), ma meg hangversenye lesz, igaz, "vattás-ház", de nagyon izgulok!
Holnap lesz a srácoknak a Ki mit tud válogatója, Karira igazán büszke vagyok, remélem, hogy bejut: ui. zongorázni fog. De úgy indul, hogy ő hivatalosan még nem tud zongorázni. A lányok az osztályukkal egy-egy mini darabot adnak elő, plusz Hanna énekel-zongorázik, Tomi 4 kezesezik az egyik kislánnyal, meg a vizsga darabjával készül.
Körkérdés: milyen a jó barát?
A jóbarát talán olyan, mint az úttörő: ahol tud, segít. Segít, ha érzelmileg/erkölcsileg/anyagilag szükség van rá. Persze utóbbinál vannak korlátok, de mindenképpen a szándék nagyon fontos. Kiáll olyan témában is a barátja mellett, amiben esetleg nem 100%-ig ért egyet, mert ezt négyszemközt meg lehet vitatni. Önzetlen. Őszinte. (és azt is tudom, hogy ilyen ember nincs.. ha már a 60%-a megvan, akkor az egy jó kiindulópont.)
Nekem mérce az pl. hogy ha vasárnap este elakadnék a román határ mellett, kit hívnék fel...kiből nézem ki, hogy akar/képes segíteni.
Mitől múlik el? asszem az őszintétlenségtől...vannak dolgok, amiket lehet tisztázni, megvitatni..stb..stb.., de az, ha a arcomba hazudna a jóbarátom, nem egykönnyen bocsájtanám meg. És ha mégis, a tüske ott maradna...a gyerekeimtől és a férjemtől is azt várom el, hogy őszinték legyünk a másikkal. Természetesen nem kíméletlenül, hiszen nem az a fontos, hogy a pofámba legyen mondva a "frankó", hanem az, hogy tudjak róla. És még eszembe jutott vmi: tolerancia és tisztelet. Ezek talán a jóbarátság alapkövei, az őszinteségen kívül.
30.
Tomiékat kivitte az ofője napfogyatkozást nézni, hozott nekik spéci szemüveget, (imádják a gyerekek ezt a pasit, nagyon gyerekcentrikus..), és vmi ilyesmit láttak:
31.
Ma nagyon ügyesek voltunk: én a hálónkat, kisfiúk szobáját ganéztam ki, Buddy meg a konyhát vágta nekem rendbe. A nagyok szobája holnapra marad (a benne lakókra :DD) meg a nappali is.
Új hét kezdődött. Igaz, fel sem tűnik, mert mivel mindegyik gyerek itthon marad még szerdáig, olyan mintha hétvége lenne. Gyógyulgatnak, de mivel még senki sem 100%-os, így nehezebben tolerálják a másikat, minket. A gyógyulás most azt jelenti, hogy kategóriákkal hangosabb a ház, mint szokott, mert vagy mindenki egyszerre beszél, vagy összevesznek vmi szirszaron. Igazán senki sem tudja, hogy ki miért nyafog, csak mert fáj még a torkuk, vagy mert napok óta ki sem tudtak mozdulni. (pl a hétvégén lehetett VOLNA sétálni, de ez a borzasztó ónos esős izének köszönhetően a levegőzésük annyi volt, hogy napont 3szor kivágtuk az ablakaikat és kiszellőztettünk.) Szegény Buddy dolgozna, de nem tud (tisztára, mint a Szeleburdi családban Benedek Miklós.. :LOL), ill. nagy nehézségek árán. Édes, mert csak tűr, és időnként felhördül, hogy "de én dolgozni szeretnééék!!" és akkor talán 5 percig békén is hagyják. 
