Svédország-Stockholm 1.rész

26.-án kora reggel indultunk, jól ráhagyva időt a közlekedésre, becsekkolásra.

Tudtuk, hogy a reptéren sokan lesznek, de ugye egy csomó bolt 26.-án kinyit és baromi nagy akciókkal csábítja a sok hülyét a népet, hogy Karácsony másnapján is shoppingoljon. 

A reptér durván forgalmas volt, a security check-nél konkrétan üvöltöztek, hogy ki-mit csináljon, mint egy elcseszett kiképző tábor, olyan volt. 

Több, mint egy órán át tartott, míg átjutottunk, de még így is bőven volt vagy 2 óránk a gép indulásáig.

Délben indultunk, SAS-szal, és svéd idő szerint 3.50-re értünk oda. Ugyan itt is későn kel a nap (8.50-kor) és korán megy le a nap (16.30), de Stockholmban fél-fél óra extra sötétség van. A naplementét a levegőben néztük végig, illetve tök sötétben szállt le a gépünk. De így láthattuk, hgy milyen csodaszép kivilágítva Stockholm este. Kaptunk teát-kávét, tölthettük a kütyüket, de a wifi -nekünk- fizetős lett volna, így azt passzoltuk.

A reptéren kiváltottuk a Travel Card-ot, 7 napra, ezért mindent tudtunk korlátlanul használni: ingázó-vonatokat, metrót, villamost, buszt, sőt hajót is.

Olyan szállást foglaltunk, ami ugyan messze volt a reptértől (50 perc vonat), de átszállás nélkül eljutottunk oda, sőt a vonat állomástól kb 5 perc séta volt.

Az itteni 10-11 fokból a mínusz 3-ba érkeztünk, de volt mindenünk, én még termo-gatyákat is tettem el, hátha alapon. Volt hó, ami megmaradt karácsony előttről, amíg mi ott voltunk nem havazott, de kiélveztük a téli időjárást.

A szállásunk egy 4 csillagos (sztem inkább 3) hotel volt, családi szobával és reggelivel. A családi szobánál elfelejtették leírni, hogy az ötödik ágy egy pótágy lesz, így nem volt helyünk semmire, lapjával tudtunk csak közlekedni. A szálloda kívülrő egy orosz laktanyához hasonlított, de belül okés volt, a kaja meg olyan bőséges volt, hogy egy csomó dolgot meg sem tudtam kóstolni a 6 nap alatt. a fiúknak túl egészséges volt a választék, a reggeli gabonapelyhek is, semmi kakaósbogyó meg cukros cornflakes, de éhen senki sem maradt.

Szóval érkezésünk napján nyakunkba vettük a várost: bejártunk a kihalt belvárost (minden zárva volt, csak Karácsony volt, illetve egy-két kocsma volt nyitva), megcsodáltuk a karácsonyi fényeket, próbáltuk megkeresni az ország karácsonyfáját (ami minden évben Európa egyik leghatalmasabb kaácsonyfája) -akkor nem sikerült, de másik napon igen.

Nobel-múzeum

Elmentünk metrózni, miután szétfagytunk az utcákon: a stockholmi metró 100 megállójából 90 különféle stílusban van kidekorálva: szobrokkal, mozaikokkal, festményekkel és installációkkal. Másfél-két órát metróztunk, mielőtt  hullafáradtan visszamentünk a szállodába.

Másnap elutaztunk "vidékre", Alan régi barátait látogattuk meg, az egész napot ott töltöttük.

ez akkor készült, mikor Kariék is már megérkeztek

2018-ról

Évvége van...illetve már év eleje, ma van elseje, 2019-t írunk már. Túl vagyunk a tizedik évünkön itt Írországban...nagyon furcsa ezt leírni, de így van. Visszatekintve a 2018-as évre azt hiszem a sokminden dolog között, ami történt, talán a legkifejezőbb az lenne, ha azt írnám, hogy ez az év az utazásról szólt. Nyárra nagy levegővel egy óriási kört tettünk meg, majdnem 10ezer kilométert autózva, le a Fekete tengerig, majd fel a Balti tengerig....fantasztikus utazás volt. És most évvégén, szintén szokatlan módon a három sráccal elmentünk Stockholm-ba, és Oslo-ba is, Karácsony és Szilveszter között.

Több szempontból is rendhagyó volt mindkét kiruccanás. A nyári azért, mert extrém hosszú volt, hiszen egy hónapig voltunk úton, másrészt ebből egy hét egy all inclusive resortban telt Bulgáriában a Fekete tenger partján, amit még szintén sosem csináltunk. Harmadrészt azért, mert szokatlan helyeken jártunk...olyan helyeken, ahol eddig még nem. A téli történet meg azért valósulhatott meg, mert már Beni is elég nagy lett, hogy rájöjjön a Karácsonyi mesevilág mögötti dolgokra, így tulajdonképpen családi kupaktanács döntött úgy, hogy akkor legyen élmény az ajándék, és utazzunk északra.

Nem volt hosszú kiruccanás, csak 6 nap, de rengeteg élményt gyűjtöttünk be. Eleve, hogy nem autóval mentünk, már az is fura volt. De alaposan kimaxoltuk a tömegközlekedést a gyerekekkel....mentünk repülővel, vonattal, metróval, villamossal és hajóval is. 48 kilométert tettünk meg gyalog, ami elképesztő....sok helyen voltunk, de nyilván ennyi idő alatt nem lehet mindent megnézni, úgyhogy majd vissza kell mennnünk bepótolni mindazt, ami most kimaradt :) 

Szóval ez az év az utazási élményekről szólt, és mi ennek nagyon örülünk, mert bár elég nagy falat volt mindkét történet...anyagilag is, meg szervezésben, kivitelezésben is....életre szóló KÖZÖS élményeket szereztünk, ami tulajdonképpen megfizethetetlen. A srácok kirepülnek, kétségbeejtően hamar....ahogy öregszünk, úgy fogy gyorsabban az idő....szóval ki kell használni minden pillanatot, amit meg tudunk ragadni, hogy megosszunk egymással élményeket.

2019-re is vannak terveink, többféle is, reméljük a megvalósítással sem lesz gond :) Ismerem magunkat, tudom, hogy nem lesz unalmas évünk ezúttal sem. Fogadalmaknak nálunk nem nagyon van helye....mert azok nem időponthoz kötöttek, és azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy elégedettek vagyunk az életünkkel....arra felé folyik a folyó, amerre szeretnénk, és ez hihetetlenül jó érzés. Szóval az én fejemben nincs semmi olyan, amin változtatni kéne drasztikusan, és akkor azt ehhez az Újévhez kellene kötni.

Azt hiszem, nagyon fontos az a tény, hogy bár mi eljöttünk Magyarországról, de itt Írországban sosem akartunk írek lenni...írekké válni. Magyarként külföldön élni egyáltalán nem mindig könnyű, lehet hogy könnyebb lenne/lett volna full beintegrálódni, azaz átvenni az ír szokásokat, angolul beszélni itthon is, írekkel összejárni, részt vállalni valamilyen formában az ír társadalmi életben....de szerintem jobb úgy nekünk, hogy maradtunk azok, akik voltunk. Fogalmam nincs mit tartogat a jövő a számunkra, hol fogunk még élni életünk során. Talán itt, talán máshol....nem tudom. Biztosan attól fog függeni a dolog, hogy a gyerekeink merre lesznek a nagyvilágban, mert nyilván szeretnénk majd részei lenni az ő életüknek, amennyire csak lehetséges.

Szóval a 2019-es évben továbbra is ezt az irányt szeretnénk tartani, amit eddig, úgyhogy ezzel a gondolattal be is fejezem a posztot. 

Kívánom minden erre járónak, hogy legyen sikeres, boldog, egészségben, élményekben gazdag, békés Újéve! - Alan

KARÁCSONY 2018

20.-án végül elmentem a karácsonyi buliba, jó volt, 10-kor leléptem, de előtte még nyertem 50 eurót :D 

21.-én befejeztük a munkát, én legközelebb csak 7.-én megyek vissza. Aznap sajnos orvoshoz kellett még vinni Benit, lázas volt, és belenéztem a torkába, láttam, hogy tiszta tüszős a mandulája..kellett az antibiotikum sajnos neki. Azóta jobban van, mondtzuk neki, hogy nem lehet ő a Kevin, aki otthon marad majd egyedül. :D

Hannusék sokat voltak nálunk, amíg a nagyobbak nem jöttek haza, addig nálunk is aludtak. Jól vannak, szépek, okosak. :D

23.-ára befutott az összes gyerek, 24.-én reggel mi nem pánik-vásároltunk, hanem még a nyitva lévő orvoshoz vitte el Jancsit Tomi, mert ő is beállt Beni után.. de jobban van ma már ő is.

A Szentesténk nagyon jól telt el, volt mindenféle finomság, annyiféle süti lett (megint), pedig megfogadtam, hogy nem sütök sokat idén..mindegy, már lefagyasztottam 2 rúd bejglit :D

Nagyon szép esténk volt, ajándékozás után társasoztunk este 11-ig, mikoris jött G, Damien apja, hogy elvigye Hannáékat.

Idén a Jingle Bell Rock-ot dolgozták fel a fiúk, és Kari. Hannáéknak most szóltam, hogy akkor jövőre ők is készüljenek valamivel.

Videót majd feltöltöm, később.

Ma a maradék felevése volt a program, meg az összepakolás Stockholmra.

Azt hiszem, hogy készen vagyunk, igaz, leépültünk rendesen, hogy mindent összeszedjünk. De azt hiszem, hogy készen állunk. 

Holnap irány Svédország. :D 

The Christmas Chronicles

Nálunk is az van, hogy mi előfizettünk a Netflixre és mindenki más meg használja az account-unkat..

Pl Beni is használhatja, így néztük meg együtt The Christmas Chronicles című karácsonyi családi filmet, amit végre-végre mi is tudtunk élvezettel nézni. Mondjuk bejátszott ebbe Kurt Russell is, aki a Télapót alakítja.. csak ajánlani tudom, és tessék, ezt dalt nyomja le: 

9 nap....

Hihetetlen, hogy már csak egy dolgos/iskolás hét van hátra a 2018-ból..

Nem akarom azt írni, hogy elrohant ez az év, mert az azt jelenti, hogy öregszem :D ..mert anno, mikor a nagyanyám és a barátnői ezt hajtogatták, akkor én a magam kis 10-12 évével nem értettem, hogy hogyan rohanhat el az, ami szerintem meg dög lassan telik el..

Mindjárt karácsony, az ajándékok mind megvannak, sajnos a nagybevásárlás nem úgy sikerült, ahogyan terveztük. Pl mákot nem kaptunk, pedig emiatt mentünk el egy nagyobb lengyel boltba, de ott épp elfogyott és majd talán hétfőn hoznak (csesszék meg, nem tervezünk már nagyobb utakat karácsonyig) van konzerves mák cucc a makowiez-hez (a lengyel beigli) egyszer már jártunk hasonlóképp (avas volt a dunnes stores-os mák..és 23.-án  már hol a retekben kaptunk volna mákot, sehol..) és vettünk olyat..de nekünk nagyon sok benne a kandírozott gyümölcs, meg a mazsola..

Szóval a fagyasztóban levő magyar mákot kell beosztanom, ami max 1-2 beiglire lesz elég..

Már mindenkivel le van szervezve az érkezése napja, Hannáék már kedden érkeznek!

Újabb brutális vihart kaptunk, ez azt hiszem Deirdre nevet kapta, konkrétan olyan, mintha valami katasztrófafilmben lenne az ember.. ki sem szabad mozdulni, mondjuk kedvünk sincs hozzá.

Remélem, hogy mikor repülünk, akkor épp szünet lesz a viharokban, utálok viharos időben repülni.

Az időjárást figyelve sanszos, hogy ugyanilyen szutyok időnk lesz Svédországban is, hó nélkül..:( De még 10 nap addig, bármi lehet.

Szeretem időszak jön.. 

Készülődés..

Múlt vasárnap felállítottuk a karácsonyfát, imádom idén is.

Hangulatos lett a nappali tőle, feldíszítettük az étkezőt, az előszoba-lépcsőt, a bejárati ajtót, és pár ablakba került fény is.

Pár éve tervezzük, hogy le kéne szegény fát cserélni, ez az első itteni fánk, most már a 11. karácsonyt húzza ki velünk, de konkrétan semmi baja nincs, max. annyi, hogy nem elég magas, így asztalra állítjuk.

Az összes online rendelt ajándék megérkezett, semmi sem tört el, még pár apróság van hátra. Pl hétfőtől lesznek magyar borok a Lidlben, mondjuk nagy választék nem lesz, de a bor szerető felnőtt gyerekeinknek vennénk majd.. meg majd a nagy kaja bevásárlás is hátra van, de előbb fel kell térképezni, hogy mi van a fagyasztókban, mert jó lenne kienni előbb azt és utána újra megtölteni..

Idén is össze dolgozunk a lányokkal, ők is sütnek sütit, hogy kevesebb legyen a munkám.

Komolyan, milyen jó ez már! Még hogy kis gyerek kis gond, nagy gyerek meg nagy gond...ugyanmár.. sztem sokkal zökkenőmentesebbé válik az életünk, ahogy nőnek fel a srácok. A takarítást is beosztjuk, a fa díszítés már az ő munkájuk teljesen, sőt idén majdnem mindent ők díszítettek fel. 

Szóval a terv az, hogy Hanna vegán sütiket süt, de meglepiből holnap előkészítek és lefagyasztok én is vegán sütit nekik, Kari trüffel golyókat és zserbógolyókat fog csinálni. (A jövő héten vannak a karácsonyi vizsgái, utána lesz ideje) én meg beiglit, mézeskrémest, meg hagyományos zserbót tervezek. De pl a mézes tésztáját idén is, ahogyan tavaly is, Jancsi nyújtja ki majd nekem, felajánlotta, én meg élek vele. :D

Közben készülünk Stockholmra is, izgi lesz, nagyon várjuk már azt is.

December 1.

Nekem ez mindig nagyon fontos nap volt az életemben: amíg kicsi voltam, ez volt az egyik kedvenc hónapom kezdete, mindjárt Karácsony és a kedvenc évszakom is a tél volt gyerekként, aztán jött Alan az életembe, és vele ez a nap még fontosabb lett, ekkor van a szülinapja.

Hannát kivéve, mindegyik gyerekünk itthon lesz a hétvégén, sajnos Tomi csak estére jön és reggel már megy is vissza Limerickbe, hétvégenként college van neki.

Így az ünneplés estére marad, holnap viszont  Kari és a fiúk felállítják a fát, öröm lesz meg bódottág az egész hétvégén.

Alan ketogén diétája feladta a leckét, hogy akkor milyen tortát kapjon.. hát kérem lett egy 11 ezer kalóriás ketogén csokitortája, és azért csináltam egy "normálisat" is, tuti, ami biztos alapon: az málnás sült túrótorta lett.

Finom lett, mindkettő. :D 

Amúgy a karácsonyi előkészületekkel jól állunk, lassan mindenkinek beszereztük az ajándékokat, sőt a karácsonyi levest is lefőztem és lefagyasztottam előre, ennyivel kevesebb dolgom lesz.

Idén kihagyom a karácsonyi partit a közvetlen kollégákkal, elmenős-ottalvós-bebaszós bulit szerveztek, nincs hozzá semmi kedvem. Lesz még egy buli a college dolgozóinak, arra talán elmegyek, az házon belül lesz, le lehet lépni, ha nem tetszik. :D

(Ja, hamár munkahely: mivel a College eléggé hivatalos hely, sok VIP ember megfordul nálunk, pl az új főkapitánnyal már 3szor találkoztam, de most pénteken a miniszterelnök is ki lett pipálva. Amióta itt dolgozom, az igazságügyi miniszter volt a legmagasabb rangú ember a "listán")