2013. május 31., péntek

pörgős

Tegnapelőtt Dublinban jártunk - nagykövetség, Hanna összepakolása és az Ikea miatt.
Hármunknak lejár pár héten belül az útlevele, meghosszabbítattuk. A nagykövetségen tavaly is és idén is ugyanaz a hölgy foglalkozott velünk, tök kedves volt. OK, mi is mindent megtettünk azért, hogy az legyen velünk. :) = minden papír egyben volt, időben ott voltunk, és képesek voltunk velük kommunikálni.
Az, hogy milyen egy lyuk az egész, nem ecsetelem, méltatlan az egész.. Beni annyit mondott, hogy ennél még a mi szobánk is nagyobb.. Itt voltunk vagy 10-en.
Velünk egyidőben érkezett egy kellemesen antipatikus nyanya meg a böszme 30 körüli fia.
Amikor az egyik hölgy kiszólt, hogy ki a következő, odaléptem, hogy 10-re van időpontunk.. a nyanya is odapattant, hogy neki is. És ezzel a lendülettel elém állt.
Ránéztem a követségis hölgyre, vállat vontam, oszt hadd menjen.. És mint említettem egy lyuk az egész, itt nem megoldható a "privacy'. Így sikerült végighallgatnunk egy igazi mai magyar drámát, ahol a mama elmeséli a kisfia történeteit -mert az biza nem tud beszééééni.. majd mikor már mindenki elveszítette a fonalat, az ügyintéző csak arra képes, hogy megkérdezze: "akkor most mit is szeretnének?" LOL 
Közben egy hátsó ajtón kijöttek hozzánk, bevették az iratainkat, és pikk-pakk elkezdték a fotózást, ujjlenyomatvétel.. stb..-t. Igen, ott mindenki előtt. És nagyon büszke vagyok magunkra, mert nem szóltam be a nyanyánknak, amikor felröhögött, hogy milyen lett Alan igazolványképe (vazze1), vagy mikor az ujjlenyomatát vették Alannek és annyit mondott, hogy "na ez ciki" (vazze2) akkor SEM, de Alan SEM, csak összenéztünk és felröhögtünk. Sőt, mikor egy hangosan mobilozót fickó grasszált Beni mögött, mikor fotózták, akkor IS tök normálisan megkértem, hogy ugyan maradjon már ott ahol van, ne legyen a gyerek háttérében (vazze3). 
Újabb jó kis sztorikat kaptunk a családi legendáriumba, amiket röhögve mesélhetünk majd el.
Röpke egy óra alatt végeztünk is, összeszedtük Hannust, akinek annyi cucca volt, hogy alig fért be a böszme nagy kocsiba.
Aztán Ikea, ott kinéztem egy olcsó szekrényt, ami elvileg 50 kilós volt, de miután majd meghaltam, míg segítettem Alannek feltenni a kocsi tetejére, akkor láttam a dobozán, hogy 89 kilós az egyik doboz, és kb uennyi a másik is. 
Kb mint a vándorcigányok, úgy néztünk ki, és pedig tényleg csak Hannát költöztettük haza.

Az idő isteni, meleg van: 22-23 fok, és hihetetlen, de Marci is és Jancsi panaszkodtak, hogy nem bííírják már.
A család újra együtt van, öröm van és bódottá.

úton hazafelé

és megint hosszú volt a nap :D




Nincsenek megjegyzések: