2012. augusztus 28., kedd

a pisztráng esete a V. fiúkkal

Ma vásárolni voltunk, és a fiúk kiszúrtak egy tálca pisztrángot.. : Ez nekik kell.. ők ilyet szeretnének enni.. 

Nos, Buddynak voltak ugyebár korszakai, amíg fogyott.. volt a tojásos korszaka, meg a sajt-sonka korszaka, meg a savanyúkáposztás korszaka és volt a halas korszaka..
Ő eszik halat, én nem. (eszik = kizárólag szálkamentes, és igen vékony tonhalra kell gondolni és mondjuk 2 évente egyszer.. nem és nem a halászlére, meg a pontyra, meg a keszegre, meg a sült hekkre..
nem eszek = az illatától is rosszul vagyok, ezer évente egyszer eszek sült hekkből 2 falatot) 
Na, szóval a halas korszakában kitalálta, hogy kipróbál mindenféle halat, hátha szereti.. Hát, ahogy szokta mondani, ha lassan ette, akkor nem jött vissza..de rendületlenül próbálkozott: lazac, pisztráng, makréla különféle variációkban.. A fiúk mindig lelkesen kipróbálták, és a lazacot szerették asszem -egy kicsit, de mindig közölték, hogy a fishfingers a jó hal, ez nagyon undi/büdi/halízű..



Ezek után mi próbáltuk őket lebeszélni, hogy ez SEM fog nekik ízleni, de nem és nem.. ők ma bizony ezt szeretnének ebédelni.
OK, legyen így.. a család többi tagjának főztem borsófőzeléket, nekik meg természetesen megsütöttem a 2 pisztrángot.

Lelkesen nézték, ahogy sült, miután kész lett, sütöttem krumplit is hozzá, gyönyörűen kitálaltam, és basszus még én is ettem belőle, (kb 3 mikrogrammnyit persze) mert olyan finomra sült..
Beni megkóstolta az ő adagját, majd épphogy ki nem köpte, odalépett az apjához és azt mondta.. 
Áááá, ez nem olyan, mint amilyennek gondoltam.. olyan íze van, mint a nyers halnak. (ezt ugyan honnan tudja..?) és broáf.
Marci és Jancsi becsületére legyen mondva, ők majdnem megettek ketten egy  azaz egy halat.



Nincsenek megjegyzések: