2010. szeptember 5., vasárnap

forduló



Tegnap volt 2 éve, hogy elindultunk, holnap lesz 2 éve, hogy ideérkeztünk, és megváltoztattuk az életünket.
Örülök neki, és annak is, hogy úgy tűnik Joviék is hamarosan jönnek utánunk.. az egyetlen ember, aki "megsiratott" minket.. mmint, hogy hiányozni fogunk neki. :)
Nos, remélem, hogy Karácsonykor már lesz rokon-látogatós programunk. :DDD

Visszatérve az évfordulónkra.. kibontunk egy hazai 5 puttonyost este, ha végeztem, és jóóóól koccintunk. :DD




3 megjegyzés:

Jovi írta...

öregszem, basszus, mert ettől is könnybe lábadt a szemem:D én is remélem, hogy így lesz!

maria írta...

Olvaslak Benneteket mindig,ha nem írok megjegyzést, akkor is. Sokszor nem is tudom, mit írjak, nincs rá szó, örül a szívem veletek együtt.
Ha engem hat ilyen okos és gyönyörű gyerek hívna nagymamának, nálam boldogabb ember nem lenne a föld kerekén!
Sajnos nekem nincsenek unokáim:((
Remény az van... de nagyon csökkenőben...

verbena írta...

Marcsi, köszönöm ismét a kedves soraidat.
Az Élet nagy játékos... anyám-anyósom mit sem éreznek a gyerekeink iránt, pláne nem boldogságot a létüktől.. :?

Azért az jó, ha van remény :D Mert valahogy ad valami löketet az embernek.