Meh

Van ez az angol kifejezés, arra az érzésre, amikor olyan.. izé az ember. Semmihez semmi kedve, nem érdekli semmi, nem dobja fel semmi, nem a klasszikus rosszkedv, csak olyan.. meh. 

Tökmindegy. Talán ez a jó szó rá.

Na, ez korrekt kifejezés a szabadságomra.

Olyan izé volt.

Semmi sem hozott lázba, nem volt semmi különbség nap és nap között.. biztosan a lockdownnak is köze van hozzá, meg annak is, hogy megint véreset pisiltem, úgyhogy antibiotikum kúrán vagyok, meg Alan is nyűgös a dereka miatt.. plusz az is bizgerálja az ember agyát, hogy: a genetikáról beszélgettünk a minap a srácokkal, no meg arról, hogy Hanna szemszíne megváltozott mióta vegán.. és valahogy kiderült, hogy az én zöld szememnek nincs párja. Mmint a szüleim/nagyszüleimet/dédszüleimet nézve én nem lehetnék zöld szemű. És bár azt mondom, hogy nem érdekel, de közben csak bisztergál, hogy akkor..? Zabigyerek vagyok? Vagy tényleg örökbefogadtak, ahogyan hittem fél gyerekkoromban?  Egy szóval : olyan meh volt ez az egész hét. 

És holnap suli, szintén nem tesz boldoggá. Mert én jobb szeretném, ha itthon tanulnának, de ez nem opció, mert az iskola biz-to-sá-gos! 

Gen X vs Gen Z

 A gyerekeink imádják ezeket a kategóriákat, ki melyik generáció.. Alan meg falnak megy tőle.. 

Szóval a kis Z generációs gyermekeinkkel ülünk a nappaliban és valami, ami épp szólt a tvben, nagyon hasonlított Jean Michel Jarre zenéjére. 

• Ugye? Szerintetek is? - Nézünk rájuk. 

Néznek, mint a légy.. semmi. Mutatom nekik az Oxygen-t.. 

• komoly, hogy sosem hallottátok? Nem.

Alan mondja, hogy 

• akkor Vangelis-t ismeritek legalább? A Tűzszekerek-et? 

Semmi.

Mutatom az is a youtubeon..

Erre mikor megszólal a zene,

•  jahogyjaaa.  De hát ez a Madagaszkár zenéje, miért nem ezt mondjátok? 😅🤦‍♀️

Húsvét 2021

Kicsit déjá vu érzetű volt.. 😅 

A tavalyi, lockdown-os Húsvétra a helyi lidlben vettem az almafával füstölt sonkát és megfogadtam, hogy eztán így lesz mindig, slőn. 2.5 kilós sonkát vettem, jó része el is fogyott, a maradék meg hétfőn sonkás haséként végezte.

Kari hazajött Húsvétra, szabályt szegtünk. Mert ugye senki, sehova, sose..mi se, ő se. A gyerek még azt is bevállalta, hogy elment egy walk-in tesztre szerdán, annak a negatív eredménye (12 óra múlva) után jött csak haza. 

December óta nem láttuk, jó volt megölelgetni kicsit. 

Ismét tavaszias, már-már nyárias Húsvétunk volt, igaz, ide is havakat meg brutál lehűlést hozott valami hidegfront tegnap estétől.

Pénteken Kari elment Alannel tekerni kicsit, én addig lefestettem a teraszt. Bruncholtunk, jó laktatósat, így estig nem is volt senki éhes. Csak napoztunk, hédereztünk, kosarazgattunk.

Késő délután, a ház előtt tüzet raktunk, és a parázsban sütöttünk héjában sült krumplit, (meg idebent hagymakarikát.) Este 11-ig kint voltunk, de akkor már egész lehűlt, fáztam rendesen.

Szombaton is remek idő volt, Karival megsütöttük a fantás sütit a srácoknak, megcsináltam a kalácsot. Egyet terveztem, de kettő lett belőle. (Ezt is a tangzhonggal csináltam, sokkal puhább maradt Húsvét vasárnapra). Megfőztük a sonkát, a tojásokat, akartunk tojást is festeni, de idén is kihagytuk. Úgyhogy délután mindenki kint lógott, mi bringáztunk pár kört, Kari is és Marci is elment futni kicsit. Délután Tomival facetimeoztunk, majd kosarazás kicsit, este pedig biliárdoztunk, egész későig.

Vasárnap nyúl, húsvéti reggeli, ami szintén dél körül volt, majd héderezés, iddogálás, fagyizás... este meg activityztünk. 

Hétfőn meglocsoltak a  fiúk minket, délelőtt Hannával facetimeoztunk, majd Karival salátákat gyártottunk, a maradékokat igyekeztünk felhasználni. Csináltunk még mini pavlovákat is, ebéd utánra.

Késő délután ment vissza. Jó volt, hogy itthon volt, ki tudja, hogy mikor tudunk megint találkozni.

Ja, meg .. még jóval Húsvét előtt Alan vett egy használt Nintendo NES-t, amit elvileg ma kellett volna megkapnunk, de tegnap, Húsvét hétfőn, csöngettek reggel 9-kor. A postás srác hozta a csomagot. 9-kor belőttük a kis retro cuccot, este 6-ig valaki folyton nyomkodta. Igazából magunknak vettük, a régi idők szép emlékeként, de a srácok sosem játszottak ilyennel, úgyhogy nekik meg ez tök  újdonság volt. 

Most úgy is szabin vagyok, az idő is retek, sehova sem mehetünk, elleszünk ezzel, mint a befőtt. 

Tavasz, újratöltve

 Ahhoz képest, hogy a hétvégén hóvihar volt, ma már 18 fokban bringáztunk, rövid ujjúban, rövid gatyában.

Hülye dolog, de egész jó kedvre derül az ember a napsütéstől. Úgyhogy rádumáltam Alant, hogy tekerjen velem is délután. Ő délelőtt a kevésbé melegben ment 56 km-t, de délután mentünk együtt még 17-et. Az átlag sebességem fejlődőben van, 20.7 km/h,  és a max sebességem is 43.9 km/h volt. És ma egy körrel többet mentem, mint legutóbb. 

A héten még 2 napot dolgozok, aztán Húsvét, majd szabin leszek  egy hetet.

Amikor beírattam ezt a hetet, akkor úgy gondoltam, hogy majd Húsvét hétfőtől enyhítenek a lezárásokon, és talán mehetünk még a tavaszi szünetben a fiúkkal kicsit csavarogni. 

Lesz engedmény.. majd 12.-től, mikor mindenki megy vissza a suliba. Onnantól újra a megyében belül mocoroghat az ember. Baxxák meg. Mi igyekszünk betartani a szabályokat, hősiesen rójuk a köröket körbe-körbe, miközben végignézhetjük illetve a collegeban nap, mint nap megtapasztalhatom, hogy mennyire szarik mindenki mindenre. De hogy a tavaszi szünetben is itthon kell a srácokkal 5km-ezni, az rohadt bosszantó. És még mindig mi vagyunk a hülyék, mert kb a mai bejelentés után 5 perccel már ráírt Alanre egy ismerőse, hogy na, akkor lehet majd találkozni.. most próbálja diszkréten elhárítani, hogy ez a km feloldás nem azt jelenti,  hogy akkor hajjajjaajj indulhat a bulika. Én pl velük addig tuti nem akarok találkozni, amíg be nem vagyunk oltva, tudván, hogy ők nem tartanak be semmiféle rendelkezést. A beoltásunk meg nem a közeljövőben lesz. 

A tavasz jegyében tegnap elmentem az állatorvoshoz, vettem Larsnak kullancs/bolha/atka/féreg elleni cseppeket, meg mivel a füle megint “izés” (rázogatja a fejét) kap megint antibiotikumos fülcseppeket. Remélem használni fog neki, bíztató, hogy kevesebbet rázza már most a fejét. 

Ezt a hirtelen jött jó időt nagyon szereti, valaki folyton megy vele ki, játszani. 

Itt pihen már az árnyékban, túl meleg lett neki. 😊

Mindennapok, sokadszorra

 Ezen a héten itthon maradtam, így bőven jut, jutott idő az elmélkedésre, lenyugvásra. 

Szép idők voltak tegnapig, így a kertben matattam egy csomót, rendbe tettem a kis terasz környékén, az epreket, visszavágtam az orgonát, és a kis konyhakertet is rendbe szedtem. 

Idén, ha minden jól megy, csomó orgonám lesz.. de közben a tegnap érkezett esős idő tovább fog hűlni és Húsvétra újra telet jósolnak, fagyokkal, hóval is akár. Kívánja a fene már. Én szeretem a telet, a havat, de télen, nem áprilisban.

A fiúknak ez hét van még, aztán 2 hét szünet. Állítólag a tavaszi szünet után újra megy mindenki iskolába.. nem érdekes semmi, ezt gondolják prioritásnak. 

Beninek továbbra is virtuális cserkészkedése van, lett egy testvércsoportjuk Németországból, és velük értekeztek minap. Hogy kinek milyen az élete, illetve azt tervezgetik, hogy ha vége a covixnak, hol fognak cserkész találkozót szervezni. Tök jó, hogy Beni olyan ember, aki full ismeretlen srácokkal is pikk-pakk megtalálja a hangot, ezekkel a kölni srácokkal hajnali 2-ig beszélgettek mar az első meeting után. 

Amúgy az itteni covid számok stagnálnak, és több iskolában volt góc, amióta újra járhatnak a gyerekek. Jövő héten bejelentik, hogy mi lesz Húsvét hétfő után. Holnaptól lesz karantén-hotel, (2 hétre €1900) 2 hónapja meghozták ugyan a döntést, de a bürokratikus, mañana-életfelfogásnak köszönhetően holnaptól lesz  csak kötelező. Ja, és a január végi “red-list”-et használják, így pl Európából csak az Ausztriából érkezőknek lesz kötelező a karantén hotel, de sem Lengyelországból, Szlovákiából, Magyarországról érkezve nem kötelező, ahol jelenleg sokkal sz*rabb a helyzet, mint az osztrákoknál és jellemzően onnan érkeznek ide (vissza) emberek.

Amúgy ha lesz is enyhítés, attól tartok, hogy a mi életünkre nem lesz igazán nagy hatással. Pedzegetik, hogy az 5km-t felemelik 20-ra.. komolyan.. tök izgi. 

Ma megjött a villanyszámla, majdnem eret vágtam magamon.. mert emiatt a karanténos élet miatt olyan szintem megnőtt az áramhasználatunk, hogy csak pislogok. Pedig minden energiatakarékos, ledes, mittomén, de mivel 24/7 ben itthon vagyunk, nincs min csodálkozni. Ez van. 

A jógázás mellett elkezdtem a bringázást is, na nem úgy, mint Alan, csak módjával, meg ha szép az idő. De ahhoz képest, hogy október óta nem tekertem, nem is voltam annyira vacak formában, alig maradt el az átlagom a tavaly nyári, őszitől. 

Apám

 

Tegnap késő délután jött a hír, hogy hajnalban meghalt az apám.

Megsirattam, siratom, holott 24 éve nem láttam, és halottról jót vagy semmit, így csak azt kívánom, hogy nyugodjék békében.

TBT - Oslo

 Ez a blog 14 éves lesz idén, és élete során sokszor tettem félre.. legtöbbször amiatt, mert olyan személyes (távolabbi család, nekem a közeli az a 6 gyerekem)  dolgok voltak ránk hatással, amit ugyan le akartam írni, de az akkori olvasók között több olyan családtag is volt, aki benne volt a történésekben. A legtöbb sztori a piszkozatokban van, mert nem akartam nem leírni. 

Így van az, hogy pl a 2016-os oslói kirándulásunkról csak hónapokkal később, pár sorban írt csak Alan. Úgyhogy ez a poszt egy rendesen meg nem blogolt utazásról fog szólni. 

Ad hoc volt az egész, €9-ért voltak a jegyek, botorság lett volna kihagyni, pláne úgy, hogy Skandinávia rajongók vagyunk plusz Jo Nesbø és Harry Hole által ismeretlenül is beleszerettem Oslóba. 

Mivel szinte utolsó pillanatos volt minden, a szállodák, amik amúgy sem olcsók, olyan árakon voltak, hogy csak néztünk. Így egy szuper lakást foglaltunk le az Airb&b-n, nagyon elégedettek voltunk vele. A kulcs egy közeli kisboltban volt leadva, a lakás az Oslo-fjordra nézett, minden közel volt, de mégis csendes, nyugodt környéken. Mivel ez a ryanair megszűnő járata volt, így válogatni nem tudtunk az érkezés/indulást illetően, csütörtök délelőtt értünk Norvégiába, -nem írom, hogy az osloi reptérre, mert ez egy Rygge nevű hely volt, kb 60-70 km-re Oslótól- és szombat legelső járattal jöttünk vissza, azt hiszem 5.50-kor.. úgyhogy úgy döntöttünk, csak egy éjszakát foglalunk, mert ki kell érni a reptérre 3-4 körülre, ez tömegközlekedéssel jó másfél-2 óra, szóval éjfél-egy körül el kell indulni Oslo belvárosából. Így a két napunkból a második nap igazán fullos volt, délelőtt leadtuk a lakáskulcsot, elmentünk a pályaudvarra, betettük a cuccainkat az értékmegőrzőbe és tövig lejártuk a lábunkat. Beni 10 éves volt, de nagyon jól bírta, csak a reptéren aludt, meg a repülőn. És hazafelé a kocsiban. Mi is csak a repülőn tudtuk lehunyni a szemünket, de abszolút nem bántuk, nagyon nagy élmény volt az a 2 nap. 

Ahogy Alan írta, semmi sem úgy volt, ahogy terveztük, mert a reptérről vonattal akartunk volna bemenni a belvárosba, meg is vettük a jegyeket online (€60 .. csak viszonyításképp a repjegy árához) de sztrájk volt aznap. Úgyhogy buszra kellett vennünk jegyet, azzal bebumlizni Oslóba, majd a főpályaudvaron be kellett adnunk egy vonatjegy visszaigénylést, de ez idő-idő-idő. Úgyhogy a lakásba késő délután érkeztünk meg csak, emiatt amit terveztünk aznapra minden felejtős lett. Úgy döntöttünk, hogy elfelejtjük a terveinket, megyünk, amerre látunk. (Egyetlenegy dolgot akartam, de azt másnap meg is valósítottam.)

A lakás az Oslo fjordra épült operaház mögött/mellett lévő új lakónegyedben volt, ahova az opera mögül vezetett egy olyan gyalogoshíd, ami a fjord vízén fekszik. 

Akkoriban építették a főpályaudvar és az operaház közötti Barcode nevű negyedet illetve a Munch múzeumot, ami 2018-ra, mikor újra itt jártunk, már el is készült. 

A lakás kompakt volt, konyha-ebédlő-nappali, fürdő, háló. Igazán sok fotó nem készült a kégliről, leginkább kívülről csak illetve a környékről. A nappaliból még a híres síugró pályát, a Holmenkollent is láttuk. 

Mivel az operaház mellett mentünk el mindig, nagyon sok fotó készült. Minden átlátható és belátható, így a varróműhelytől kezdve, a ruhatáron át mindenhová beláthattunk az utcáról. 

Szóval a megérkezésünk után az Akershus felé vettük az irányt, hogy még a naplemente előtt lássunk is valamit. Odafelé újra és újra rácsodálkoztunk a rengeteg elektromos autóra, ne felejtsük el, hogy 2016-ról beszélünk.

Ez itt mind elektromos autó

A legelső Tesla modell, a Tesla Roadster

A Akershus, a fjord egyik magasabb pontján épült erőd, amit az 1300-as években építettek, azért, hogy a tenger felől jövő betolakodóktól megvédjék a várost. Amúgy Oslo illetve Norvégia egyik legkísértetiesebb helye, nagyon sok kísértet története van. 

Sajnos a 13.30-as őrségváltást jócskán lekéstük, de láttunk őrt. :) 

Az erőd is zárva volt már, így a parkjában sétáltunk, nagyon sok, fura, már-már bizarr szobrot is láttunk. Fegyveres kisfiú katonák.. pizsamás, síró kislány szobor.. 

Innen a belvárosba mentünk, csatangoltunk, majd mikor már hullafáradtak voltunk visszamentünk a lakásba és senkinek nem kellett altató.

Folyt.köv. ..