Ezt a nevet kapta a rendhagyó ünnepség, hiszen lényegében már diplomások, 2020 novemberében megvolt az online diplomaátadó, de a Trinity úgy gondolta, hogy megérdemlik ezek a srácok azt, hogy az egyetemen is legyen egy róluk szóló ünnepség.
Most a beszéd is teljesen más volt: egy jogi professzor az egyetemi irodavezető, olyan ékesszólóan beszélt, hogy öröm volt hallgatni. Dicsérte a hallgatókat, hogy mennyire nagyszerűen helyt álltak, és nekünk szülőknek is köszönetet mondott, amiért bástyaként tartottuk a hátunkat és segítettünk a gyerekeinknek ezekben a nehéz időkben, hiszen mindannyiuknak az utolsó évük utolsó szemeszterében jött a covid és így kellett szakdolgozatot írniuk, és levizsgázniuk.
Pompás napunk volt, a nap ragyogott, mondanám, hogy hőség volt, de mivel most jöttünk Magyarországról, kb meg sem kottyant, de Kari, Tomi, Jancsi pihegtek, hogy milyen meleg van.
Az ünnepség után volt egy kis állófogadás, borok, szendvicsek, mini sütik, majd mi innen átmentünk a Trinity City Hotel éttermébe ebédelni.
Szép, elegáns helyen voltunk, de a pincér lánykák nem voltak a helyzet magaslatán, az itallapot csak a végén sikerült kihozniuk, hiába kértük 3* is.
Innen Karit és Eoint hazavittük, Tomit kitettük a vonatállomáson, és a 120 km-t sikerült 2 és fél óra alatt megtenni, akkor dugó volt Dublinban, hogy a pesti fasorba sincs…
2 megjegyzés:
Gratulálok még egyszer! Igen, megérdemelték, hogy ők is meg legyenek ünnepelve úgy, ahogy illik. ♥♥ Nagyon szépek vagytok! ♥♥
Köszi Lazac! 😘💝💝
Megjegyzés küldése