Gyerekek meg a Dos gardenias

Hétfőn hazajött Kari egy pár napra. Eredetileg szombatig maradt volna, de szerdán felhívták az új munkahelyéről, hogy akkor a laptopot, a monitorokat, a docking stationt hova küldhetik.. úgyhogy hazament csütörtök este, pénteken összeszerelte a munkaállomását és holnap kezdődik a móka. Az élet viccelődik vele is, mert ugye nem akart komoly munkát idén, merthogy a phd jelentkezéseit adta be, és reménykedett, hogy kap is lehetőséget. Azon emelkedjünk felül, hogy olyan nevetséges fizetéseket kapnak 4 éven át, hogy már évek óta arra a 4 évre spórolgat a gyerek. Egész mostanáig elutasították több helyről, elvállalta ezt a munkát, amire úgy jelentkezett, hogy úgy is ideiglenes lesz, de főállást kínáltak neki, nagyon komoly kezdő fizetéssel. Erre kedden jelentkeztek Edinbourgh-ból, hogy továbbjutott, jön az online interjú a kutatás vezetővel.. csórikám ezen őrlődött, hogy most mit csináljon.. sokat beszélgettünk erről, míg itt volt, mondta, hogy jelenleg amiben biztos, hogy ezt a munkát meg akarja próbálni, nagyon sok lehetőség van benne.. de nem akar 40 évesen phd-zni.. meg hogy majd családot akar, meg gyerekeket.. és ez a skót projekt nem élete projektje lenne, úgyhogy végül lemondja ezt az interjút, de nem adja még fel a phd lehetőségét, próbálkozik tovább és közben meglátja, hogy ez a munka milyen, mennyire tetszik neki.

Viszont ha már itthon volt, levágatta velem a haját, és megtervezte a fiúk szülinapi ajándékát:

Marci most lesz 19, rá két héttel később pedig Jancsi lesz 21. Úgyhogy vett maguknak jegyet Szófiába, a március 12.-ei hétvégére, elmennek hármasban felfedezni a bolgár fővárost. Vmi bookingos kedvezménybe is belefutott, úgyhogy egy 5csillagos szállodában foglalt be maguknak egy junior lakosztályt, 80€/éjszakáért, reggelivel együtt. A fiúk nagyon örültek neki, Kari még sosem volt Bulgáriában, a fiúk meg még nem jártak Szófiában.

Tőlünk Marci jegyet kapott a magyar Nagydíjra és persze Beni is ezt kapja a (júniusi) szülinapjára, ez mindkettőnek nagy öröm volt, így a nyaralási tervünk Bp-re körvonalazódik. 

Jancsinak meg pénzt fogunk adni, mert ő Bulgária előtt még elmegy 4 napra a barátaival Frankfurtba, jól fog neki jönni ott (is) egy kis extra pénz.

Úgyhogy a jövő hétvégén Marci-szülinapozás lesz, és az azt követőn meg Jancsi-Tomi szülinap. 

Tominak még nem tudjuk, hogy mit adunk, ötletek vannak még csak.

Benit pénteken elvittük cserkészgyűlésre, de nem érezte jól magát, mert semmit nem tudott csinálni a lába miatt, úgyhogy most pár hétig nem visszük valószínüleg. Nehezen éli meg ezt a lábtörést. A táborba végül mehetne, a tanárnő elintézte neki, de addig agyalt ezen, hogy azt mondta, hogy inkább mégsem megy. Mondjuk megértem, mi sem akartuk, hogy menjen, mert milyen lenne már szegénynek.. de így jobb, hogy őmaga jutott erre a döntésre.

De sajnálja magát nagyon.

Tegnap összeszedtük a fiúkat és elmentünk lángosozni, egy magyar pár időnként lehozza a lángosozóját a szomszéd városba, oda mentünk. A Balcsin ettünk utoljára lángost, nagyon finom volt, nagyon jól esett, plusz, ahol felállítják a lángossütőt, az egy barátunk kertje, hozzájuk is benéztünk, aznap volt a ffi születésnapja, kaptunk házi bort is, meg vettem házi baracklekvárt Marci tortájához. (Sachert kért).

Dos gardenias körül forog most a zenei életünk, Alan rákapott újra a dalra, több feldolgozást is megszeretett, plusz ő is tanulgatja.. lassan megtanul még spanyolul is.