Howth

 Az írországi életünkből teljesen kimaradt a Howth félsziget.. mert Dublinhoz nagyon közel van, így boldog-boldogtalan oda megy ki a fővárosból, ha jó az idő. 

A nagyok rendszeresen jártak ki, mikor épp Dublinban éltek, de mi valahogy elkerültük, eddig. Ki van pipálva ez is.

Úgy indult a hétvége, hogy jó időt jósoltak a hételején még, napos, kirándulósat. A terv akkor meg az volt, hogy lemegyünk Kerrybe vagy Corkba, talán utoljára idén, de Beni eltörte a kulcscsontját, a rötyögős, zötykölődés nem a legjobb neki. Amúgy sem tudna sem túrázni, sem a tengerben szörfözni (ezek voltak az opciók), ja és persze, hogy péntekre már köze sem volt a hételején megjósolt remek időnek. Átfutó záporok, felhőszakadás is volt, szerdán olyan eső árasztotta el Nyugatot.. szóval jött az újra tervezés. 

Felmerült, hogy kellene egy-két cucc az ikeából és hiába akarom megrendelni online, sajnos épp nem lehet (pedig kivártam volna a 6 hetes szállítási időt is) úgyhogy mi lenne ha megpróbálnánk személyesen beszerezni, csak lement az újranyitás utáni őrület. 

És utána akkor már kimehetnénk Howth-ra, onnan csak 15 km. Jancsi legutóbb februárban volt ott, 16 km-t sétált Karival.

Ikea: odaértünk, majd rükverc és el.. annyian álltak sorban, hogy nem. Le sem parkoltunk. 

Elindultunk Howthba, de ott sem volt parkoló hely szinte, egy kisutcában tudtunk leállni. A városkában illetve a kikötőben is akartunk sétálni, de ott is annyian voltak, hogy kösz, de nem. Így csak a cliff walk-ra mentünk.

Szép volt, laza volt, piknikeztünk, majd hazaindultunk. 

Hazafelé még megnéztük az ikeát, lement a roham, úgyhogy beálltunk, 20-25 perc alatt bejutottunk, megvettük, amit akartunk még kajáltunk is és már ömlő esőben jöttünk haza. 

Ma Tomit várjuk, hazaugrik kicsit, Catherine egész nap dolgozik, így egyedül jön.