2020. szeptember 11., péntek

12


 12 év.
Ennyi ideje élünk itt, 4.-én indultunk, 6-án este értünk ide, 8.-án este sírtam már Alan vállán, hogy mennyire át lettünk b@szva, de másnapra összekanalaztuk egymást és 10.-én állás kaptam, Alan meg aláírta a lakásbérletet. 
Ebben a 12 évben (is) volt minden: de hát az élet márcsak ilyen: van benne mindenféle.
Nem bánom, hogy eljöttünk, örülök és büszke vagyok magunkra, hogy a sok-sok visszahúzás, hátráltatás, elgáncsolás ellenére megcsináltuk, amit akartunk: más jövőképet adtunk a gyerekeinknek, így az amúgy is okos, tehetséges gyerekek azokká válhatnak/válhattak, akikké akartak. 






4 megjegyzés:

Agyrágóbogár írta...

Hatalmas gratula!!! El nem tudom képzelni hogyan csináltátok :D de nagyon ügyesek vagytok!

Verus írta...

Köszi szépen, így vissza-visszanézve a képeket, bizony én is elcsodálkozom, hogy miként is csináltuk végig.. de megcsináltuk. 💪😅

Lazac írta...

Beni még milyen kis maszat ezen a képen ♥♥
Minden elismerésem azért, mert ezt megcsináltátok, nem adtátok fel a nehézségek ellenére sem, és ugye, hogy ugye....igazatok is lett! :) ♥♥♥

Verus írta...

Köszi Neked is! Benit faggatuk, hogy mire emlékszik ebből az időből, de csak a Passaunál lévő játszótérre.. 2 éves volt. 😍